Építési műszaki ellenőr

Ismét a szakma csúcsa. A képeken egy kollégiumban nemrég felujított konyha és műhely helyiség szerelése látható, amit 2 hónappal ezelőtt fejeztek be, a nagy doboz a szinti elosztó. Az a legkisebb probléma, hogy nincsenek a szekrények és a végpontok feliratozva, de hogy a fázist 2024-ben szigetelő szallaggal kötik össze, valamint olyan kábel van bekötve aminek szigetelése hosszában fel van hasítva, ez egyszerűen elfogadhatatlan, de vannak itt más problémák is, ezzel lesz munka bőven.

Mikor a kőműves igazából ezermester, aki látott már mindent de igazán semmihez nem ért.
Vasszerelést nem tudta elkészíteni, zsaluzat nem függőleges, falegyen nem készült. Szerencse, hogy a tulajdonosnak volt affinitása és kijavította a hibákat iránymutatásaim mellett, így a koszurú megfelelő lett végül. A képek magukért beszélnek.

Nem volt hibátlan a pincei szigetelés, de kijavították és a legjobbat hozták ki belőle. Újabb példa, a hogy ne csináljukra.

Fontos-e a zsaluzat tisztítása betonozás előtt? A válasz egyszerű: igen! Pár rossz példa.

Panel ajtó csere

Kedves Olvasó, hosszabb kihagyás után – melynek személyes okai voltak – nem tudtam az oldalammal foglalkozni, de mostantól ismét rendszeres – az építtetők, beruházók és érdeklődők számára – hasznos tartalommal jelentkezek.

Hónapokkal ezelőtt megkezdődött az építőipari nyári hajrája, amikor is a jó idő hatására, mindenki, aki erre az évre felújítást tervezett elsütötte a start pisztolyt. Számos fórumot követek, amiből sok tanulság levonható, ilyen a mai írásnak a tanulsága is.
Paneles építési technológia sajátossága a fal elemek kialakítása. Bizonyos elemek még ha más gyártmány is – orosz, dán stb. – sok hasonlósággal bírnak. Ide sorolható az ajtók kialakítás is, még ha az ajtók mérete el is tér, maga a panel kialakítása nagyban hasonlít. Írásomban nem fogok kitérni az ajtók részletes típusaira és anyagaira sem, az egy másik, nagyobb terjedelmű írás lesz majd a jövőben.

Az eredeti ajtókat kibontva egy olyan technológia látványa tárul szemünk elé, ami lehetővé t***e, hogy az ajtót oldalanként 3 db hatlapfejű csavar meghúzásával rögzíteni lehet, nem kellett hozzá PUR hab, se fúrás. Sok esetben a tulajdonosok nem tudják, mit kezdjenek ezzel – nevezzük bütyöknek.
Van pár lehetőség, amit saját példákon keresztül osztanék meg.
- olyan ajtót kell választani, ami a régi helyére bemegy, így nem kell semmit csinálni, sok esetben ez például csak ajtólap cserét jelent,
- a bütyök melletti hézagot fel lehet hizlalni, például több réteg gipszkarton ragasztással,
- le lehet vésni, vagy vágni, amennyiben valaki nagyobb ajtót szeretne – mivel a bütyöknek technológia szerepe van, vésésével a tartószerkezet nem sérül,
- végezetül, ha egy nagyobb nyílásból szeretnék kisebbet kialakítani, falazással be lehet szűkíteni.
Az első a legegyszerűbb, bár az eredeti ajtók már a mai kor ízlésének sok esetben nem felelnek meg, így ezzel érdemben nem foglalkoznék.

A bütyök melletti hézag kihízlalása gipszkartonnal jó megoldás lehet, itt javasolnám, hogy a rétegek egymáshoz ragasztását gipsz ragasztóval, ez olyan mint egy glett. Por alapú zsákos anyag, mely megfelelő mennyiségű vízzel összekeverve tejfölszerű lesz és spaklival, vagy glettvassal felhordható a felületre. A ragasztó megszilárdulása után mindenképpen javaslom hogy az összes réteg egyben legyen átdűbelezve. Erre jó egy műanyag beütős dűbel. A gipszkarton és a vasbeton fal illesztésénél hálóval vagy üvegfátyollal erősített gletteléssel a repedések is elkerülhetőek. Sokan használnak a gipszkarton helyett EPS vagy XPS szigeteléseket, ezeket csak akkor javasolnám, ha az ajtó úgynevezett átfogó tokos. Amennyiben szabad nyílás lesz, nem kerül ajtó beépítésre, akkor nem ajánlom, mivel a szigetelés nem olyan kemény, mint egy gipszkarton így meg tudjuk azt sérteni, még ha le is van glettelve.

Amennyiben nagyobb ajtót szeretnénk úgy a bütyköktől meg kell szabadulni. Ez végezhető véséssel, vagy vágással. Két esetet tudnék itt felsorolni, ami miatt erre szükség lehet. A legtöbb esetben a bejárati ajtók cseréjénél kell megszabadulni ezektől, hogy a nagyobb ajtó beférjen a nyílásba, itt az ajtó beépítését követően az ajtó kávájának javítása után az eredeti állapot visszaállítható. Második esetben, ha valaki nagyobb nyílást szeretne, de nem szeretne bele nyílászárót, akkor a vizes vágást javasolnám. Itt akár meghagyható a beton felület egy lazúrozást követően vagy egyszerűen glettelés után festhető.

Vannak olyan típusú lakások amiben nagy, kétszárnyú ajtók vannak, ezek sok esetben olyan nagyok, hogy a szoba nem bútorozható kényelmesen, csak ha kisebb ajtót építünk be, hogy a szekrény elférjen az ajtó mellet. Itt az ajtók szűkítése jó megoldás lehet. Számomra itt elfogadható például kisméretű tégla falazás, vagy mészhomok tégla is, fontos hogy minden esetben ezeket a szemöldökhöz be kell ékelni és minden, de legalább minden második sort, be kell kötni az eredeti falba, hogy az együtt mozogjon.

Számos lehetőségünk van, melyből mindenki a neki legjobbat kiválasztva úgy tudja kialakítani otthonát, hogy az számára a legnagyszerűbb legyen.

Képek forrása: internet, valamint saját munkák.

Kóklerek, kontárok és csalók

Nem olyan régen a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál megjelent egy cikk „Csalók és kóklerek az építőiparban” címmel – ezt lent belinkeltem.

Fontos, hogy mielőtt megtakarításunkat felújításba vagy építésbe fektetnénk mindenképpen tájékozódjunk. Inkább keressünk egy tervezőt, készíttessünk tervet az elképzelésünkről, majd, ha ezek megvannak keressünk fel több kivitelezőt, kérjünk ajánlatot, ezt hasonlítsuk össze. Amennyiben nem vagyunk biztosak magunkban, vagy nem értünk hozzá, kérjünk szakszerű segítséget, ez lehet akár a tervező vagy egy mérnök, aki segít értelmezni az ajánlatokat, a műszaki tartalmat – ez a mérnök lehet egy Építési műszaki ellenőr is.

Érdemes a lenti cikket átolvasni, én ebből szeretnék kiemelni pár tényleg fontos szempontot.
Számos jele lehet annak, hogy csalóval vagy kóklerrel állunk szemben:
- nem tud referenciákat felmutatni,
- nem akar írásos szerződést kötni,
- nem ad ár garanciát és ajánlatát köti az építőanyag árakhoz, üzemanyaghoz stb.,
- ha már „holnap” tud kezdeni,
- ha szeretné, hogy magánszemély számlára utaljunk részére.
Több trükköt is bevethetnek, melyek árulkodok lehetnek, és érdemes odafigyelni, mert különben nagyon ráfaraghatunk. Érdemes az ismeretségi körben érdeklődni, ki mennyiért újíttatott vagy építtetett az elmúlt időszakban. Ilyen lehet még az úgy nevezett plusz ÁFA trükk. Szerződés kötés esetén az árhoz nem írják oda, hogy bruttó 123 Ft vagy 456 Ft+ÁFA. Építtetőként ugye minket ÁFA nem érdekel, így a kerek végösszeget szeretnénk látni. Amennyiben nagyon alacsony az ár, lehet, hogy nincs benne anyag, vagy egyéb kiegészítő anyagok pl. csavar, de többnyire a szemétszállítást szokták így megadni, mert ez még egy nagy költség. Sokszor előfordul, hogy áron alul vállalnak munkát, és később mondvacsinált indokokkal követelnek pénzt.

Többféle szituációban találkozhatunk kóklerekkel és csalókkal. Ezek közül a legjellemzőbben az alábbiak:
- szakszerűtlenül elvégzett munka,
- technológiai fázisok kihagyása,
- nem megfelelő anyagok használata,
- „én ezt ismerem, csak ezt tudom használni” hozzáállás,
- gondatlanság és sok hiba,
- „xy éve így csinálom, eddig is jó volt így”.
Hogyan is előzhetjük meg, hogy csalók és kóklerek áldozatai legyünk, hogy később javításra többet költsünk, mint eredetileg az egész munkára szántunk?

A legfontosabb, hogy írjunk papír alapú szerződést! Tételesen legyen leírva, hogy mi mennyibe kerül, mit tartalmaz és mit nem tartalmaz az ár. Tegyünk bele konkrét határidőt. Mik azok az esetek, mikor változhat az ár. Soha ne döntsünk azonnal és nyomás hatására. Vonjunk be szakembert, aki segít részünkre.

Építési műszaki ellenőr

Alkalmazása nem kötelező, szabadon választható. Rendelkeznie kell megfelelő műszaki szakképesítéssel. Szaktudásával a beruházót segíti, döntéseket készít elő. Díjazása nem olcsó, de egy 10 milliós felújításhoz és az ott keletkezhető hibákhoz képest így is elenyésző. Szakmai tapasztalatával és felkészültségével még időben érzékeli a potenciális problémák forrását, így azok megelőzhetőek.

Forrás:
http://bunmegelozes.hu/koklerek/

Mi is az a vóglisz?

Ez nem egy káromkodás.
A Wikipedia meghatározása szerint:
Vóglisz
A végleges padlóvonal szintje feletti egy méteres vízszintes vonal, melyet az építmény valamennyi helyiségében célszerű felvenni a tartószerkezet elkészülte után és ehhez lehet meghatározni a további rétegeket, nyílászárókat stb.

Ez elég jól definiálja ezt a szakkifejezést. Ugyan viszonylag régies szó, ma már lehet, hogy csak métervonal-nak hívják sokan, de a jelentősége nem változott, még most is sok minden múlik ennek a pontosságán.

Miért is van erre szükség?
Épület fajtájától és méretétől függően más-más fázisban kerülhet kijelölésre az épületben. Családiházaknál jellemzően már a nulladik pillanatban feltüntetik, mikor az első kitűzés megtörténik. Ezt minden esetben egy stabil, tereptárgyra, műtárgyra szoktuk felrakni például egy villanyoszlopra, amiben biztosak vagyunk, hogy hónapok múlva is ott lesz, de például vízóraaknára is szokás megjelölni. Amennyiben nincs ilyenünk szoktunk építeni egy egyszerű oszlopot – fából, betonból – amin úgynevezett állandósítással meg tudjuk őrizni ezt a pontot. Hiszen ettől a pillanattól kezdve mindenki ennek a magasságát fogja alapul venni és ettől függ épületünkben hova kerül a padló, a födém és a tető.
Igazából jelentősége ezzel össze is lett foglalva. Sokan sokféleképpen szokták ezt megjelölni, a képek között van pár jó példa erre. Nagyobb ipari jellegű létesítményeknél nem feltétlenül kerül első pillanatban kijelölésre, az épület méreteit tekintve. Itt helyi alapponthálózatot szoktunk létrehozni, melyen a geodéták tájékozódásra alkalmas matricákat, jeleket helyeznek el maguk segítségére, így azok és a mérőállomásuk segítségével tizedmiliméter pontosan ki tudják jelölni egy-egy fal, pillér helyét. Ezek kialakítása ma már a GPS által vezérelt gépek irányítására szolgáló adó-vevő egységek fix telepítését is lehetővé teszi. Erre is van pár szép példa a képek között. Itt elsősorban mikor már van fix függőleges szerkezetünk, szoktuk feltenni a métervonalat, hogy a követő szakipar ehhez tudjon dolgozni. A kőművesek, gépészek, asztalosok, villanyszerelőknek sokkal egyszerűbb egy vonallézerrel ezt a jelet bevinni a közelben lévő munkahelyhez. Fontos, hogy ezen jelek ugyanazon geodéta által kerüljenek kijelölésre és egységesen megjelölve állandósításra, hiszen, ha mindenki kirakja a sajátját, akkor kavarodás lesz belőle és magassági eltérések az épületen belül, ami később sok gondot tud okozni.
Családiházas környezetben egy ügyes és pontos kőműves szokta kijelölni, de nem egyszer ezt az építésvezetők teszik meg, hiszen rendelkeznek olyan alapvető ismerettel és gyakorlattal, melyet a feladat megkövetel tőlük.

Tehát a métervonal egy fontos jel, amely a későbbiekben szinte egész épületünk méreteit meghatározza, ennek kijelölése szaktudást és pontos precíz munkát igényel. Fontos, hogy ezt, ha kell többször is visszaellenőrizzük és megvédjük a sérülésektől.

Ingatlan állapot felmérés vásárlás előtt

Az elmúlt időszakban nagyon pörgött az ingatlan piac. Több ingatlanos portál is lehozott statisztikákat, hogy a lakások 2-3 hónap alatt elkeltek, a családi házak 3-6 hónap alatt cseréltek gazdát. De nem egy olyan példát hallottam, hogy a meghirdetést követő másnap már új tulajdonosa volt az ingatlannak és olyannal is találkoztam, hogy a vevők az árra! felfelé! licitáltak egy-egy ingatlan estében.

Sokszor a vevő laikusként nem tudja felmérni az ingatlan állapotát, ha ravasz az eladó akkor szándékosan úgy terelheti a potenciális vevőt, hogy az ne tudja megállapítani a lakásról, hogy annak esetleg van hibája vagy sem. Erre két nagyon egyszerű példát hoznák, de ennek a bejegyezésnek nem a hibák elsikálása a témája. Árulkodó jel lehet, a frissen festett falak, ennek természetesen lehet szerkezeti oka, de megjegyzem az is lehet, hogy csak azért fest***ek ki, hogy szemrevalóbb legyen a hirdetett ingatlan. A másik egyszerű „trükk” a hiba elé tolt bútordarab. A sarokban egy repedést vagy egy vizes, penészes felületet nagyon egyszerű egy nagyobb szekrénnyel vagy más bútorral eltakarni…
Komoly érdeklődés esetén érdemes az ingatlan megtekintéséhez szakembert vinni magunkkal, építészt, statikust. Az ő tapasztalt szemük képes olyan hibák kiszűrésére, amit a vevő lehet nem gondol komolynak.

Erre szeretnék most egy saját példát hozni.
Nemrégiben felkértek minket, hogy nézzünk meg egy családi házat, amit meg szeretnének vásárolni. A Vevőnek nagyon tetszett, hajlandó lett volna pénzt áldozni a felújításra szoruló ingatlanra. A szerződés aláírás előtti napon (vasárnap), még is úgy döntött, hogy felkér, hogy nézzük meg az ingatlant, mert volt némi vízszintes repedés a mennyezet alatt a főfalak tetején, de nem tulajdonított neki komolyabb próbát, de azért mégis több szem többet lát.
Az ingatlant nem lehetett megbontani, a tulajdonos nem tudott a szerkezeti kérdéseinkre válaszolni, amiket feltettünk részére, de lelkiismeretesen körbemutatta az épületet, egészen a pincétől a padlásig. Az épület mindhárom szintje tele volt lomokkal, kacatokkal és régi kisebb-nagyobb bútorokkal, így több sarokhoz nem is tudunk hozzáférni. A homlokzati vízszintes repedések szinte körbeértek az épületen, a középfőfalnál lévő ferde repedések is láthatóak voltak, amik a pincéből indultak és az épület tetejéig tartottak. Statikussal konzultálva arra a megállapításra jutottunk, hogy az épület középső főfala süllyedt, de ennek a süllyedésnek olyan mértéke volt, hogy magával húzta a födémet, valamint a homlokzaton a födém elvált a fal tetejétől, így ott szögelfordulás alakult ki, ezért jelentek meg a vízszintes repedések. Nem segít***e a helyzeten, hogy a padlástérben több mázsányi takarmány nyomta a falat és egy malomkerék is ott volt. Emellett voltak apróbb hibák is az épületen, fekete penész, átvizesedett szilikát pincefal stb., de mondhatni az épület süllyedése volt a legsúlyosabb.

Mind ez javítható véleményem szerint. Erre van megfelelő technológia. Ugyanakkor a Vevő tisztje eldönteni azt, hogy hajlandó-e időt, és nem kevés pénzt arra áldozni, hogy szerkezetileg rendbe hozza az épületet. Mi egy objektív, mérnök-szakmai állásfoglalást készítettünk szemrevételezéssel az épület aktuális állapotáról, melyben leírtuk a hibákat, azok lehetséges javítási megoldásait is.

Még egyetemi éveink alatt az egyik professzorunk azt tanította, hogy ingatlant megtekinteni esőben kell, mert akkor nem lehet takargatni, hogy merre-hogyan folyik a víz.

Ugyanakkor családiház vásárlásakor fontos még az is, hogy megnézzük a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), mert ha átalakítanánk, felújítanánk, esetleg bővítenénk, fontos ismerni, hogy mit enged a szabályozás, ne utólag szembesüljünk azzal, hogy az elképzeléseink jogilag nem kivitelezhetőek.

A tanulság az, hogy érdemes szakember segítségét kérni, még akár új építésű ingatlan vásárlása előtt is. Hiszen lehetnek olyan intő jelek, amit a Vevő nem tud felismerni.

Egy apró, de drága hiba kiszűrése

Szeretnék egy saját projektből példát hozni, hogy miért is jó, és érdemes műszaki ellenőrt megbízni.
Egy igen triviális példa. Adott egy tetőtér beépítés, ahol egy generálkivitelező végez minden munkát. Hétről-hétre át vannak beszélve a munkafolyamatok és minden aktuális műszaki kérdés, mégis hiba csúszott a folyamatba.

A tetőtérben összesen 8 db tetőtéri ablak került betervezésre, beépítésük előtt kértem a kivitelezőt, hogy szintezze be a födémet, nézze meg hol magasabb, alacsonyabb és tegye fel a padló +1,00 méter vonalat, azaz a vógliszt – ennek jelentőségéről egy következő bejegyzésben írok majd. Ez nem történt meg, így beépítették a tetőtéri ablakokat. A következő helyszíni bejárás alkalmával úgy mentem oda, hogy az összes ablak be volt építve, nyers látható szerkezettel. A kivitelező szándékosan nem takart el semmit, hogy a teljes eltakarás előtt még nézzek rá, ami abszolút egy pozitív hozzáállás. Még mielőtt mértem volna, a tulajdonos félre hívott, és félve kérdezte, hogy: „nem lesz alacsony az ablak?” viszonyítás képen én 185 cm vagyok, de a középen nyíló ablakra rá tudtam könyökölni… Elkértem a beépítési tájékoztatót, lemértem a párkány, és szemöldök magasságokat, valamint a kiadott építész terveken is leellenőriztem, és bizony az jött ki, hogy alacsonyan van, konkrétan 40 cm-el alacsonyabbra lett beépítve.

Sajnos a munkának van egy utálatos része is, mikor vissza kell bontatni a már „elkészült” munkát. Itt is ez történt. Megjegyzem, szerencsére a kivitelező belátta, hogy hibázott, nem próbált meggyőzni az igazáról, így szó nélkül kibontotta az ablakokat és a megfelelő magasságra épít***e be a következő napokban.
A bejárásunk végén a tulajdonos – akivel ez volt a 3. alkalom, hogy személyesen is találkoztunk – megjegyezte számomra, hogy már most megérte neki, hogy felfogadott egy műszaki ellenőrt.
Mi ebből a tanulság? Ha a tulajdonos nem mer szólni a kivitelezőnek, mert tart tőle vagy laikusként nem látja át a terveket és ezt fél szóvá tenni, vagy bármi más oka, a műszaki ellenőrnek mindig képviselnie kell a tulajdonos érdekeit, valamint a tervszerű és szakszerű kivitelezést meg kell követelnie.

Soraimat azzal zárnám, hogy itt a kivitelező akár azt is mondhatta volna, hogy átépíti az ablakokat pótmunkában. Ennek összege azonban több lett volna, mint az egész munkán a műszaki ellenőr összdíjazása.

Tervek, jelölések és azok értelmezése

Minden szakmának és hivatásnak meg van a saját nyelvjárása. Vannak szakkifejezések, melyeket a laikusok nem ismernek, nem értenek, viszont a szakmagyakorlók egymás között a megfelelő kontextusban használva értelmes mondatokat formálnak, és megfelelő tartalommal bírnak. Ez különösen igaz az építőiparra is. Ugyan az építőipari szaknyelv is sok kifejezést tartalmaz és napestig lehetne sorolni, az elmúlt 20 évben nagyon sokat egyszerűsödött. Ezt sok mindennel lehet indokolni, de ez nem ennek a bejegyzésnek a témája.

Ugyanakkor van egy olyan szakkifejezés, amivel mindenki, aki épített, épít vagy építeni fog, majdnem biztosan találkozott vagy találkozni fog. Ez a kifejezés, mégpedig a: KÓTA
A kóta, kótavonal, kótázás a tervek méretezését jelenti. Ezen vonal a kótavonal, és a méretszám és a vonal együttesét hívjuk kótának. Ezek adják meg az épületek, szerkezetek méretét, melyek alapján a hozzáértők ki tudják tűzni például egy fal helyét.
Ugyanakkor sajnos szakmai berkeken belül is hallani, hogy nem használják ezt az egyszerű, de még is nagy jelentéssel bíró kifejezést szakszerűen. Nagyon sokan kottázásnak mondják, vagy kvótának. Nem egyszer hallottam, mérnöktanároktól, diákoktól és már nagyon sok éve a szakmát gyakorló mérnököktől. Személy szerint ettől feláll a szőr a hátamon…
Nézzük a fentiek jelentését.

kotta (főnév)
„Eredet [kotta < középmagyar: kóta (hangjegy, harangnyelv) < ómagyar: kótó (harangnyelv, ütő) < ősmagyar: kótis (ütő < bot) < dravida: kótti (ütő, bot) < kuttu (üt)]
Megjegyzés: A kotta hangjegyeinek alakja ma is a harangnyelvet utánozza. A kotta egyik őse azt mutatta, hogy mikor hányat kellett harangozni.
1. Zene: Zenei jelrendszer, amit megalkotott zenemű leírására használ egy zeneszerző. A leírt kottát értelmezi egy zenész, amikor a hangszerén előadja a dallamot, és egy énekes, aki a leírt szöveget az így leírt dallammal elénekli.
2. Zene: Lejegyzett dallam; egy zenemű ezzel (1) a jelrendszerrel (papírlapokon) rögzített formája.
3. Zene: Egy zenemű füzete, illetve annak lapjai, amiken a mű dallamainak hangjegyekkel és más zenei jelekkel leírt formája van.
4. Régies, zene: Egy leírt hangjegy; egy zeneműben, dallamban megszólaltatott zenei hang leírt jele.”

A kótázás nagyon hasonlít a kottázáshoz, meg van a vonalak pontos sorrendje, mit miután kell jelölni. Szigorú sorrend miatt lesz értelme, és értelmezhető a rajz, ez adja az egységet, hogy minden hozzáértő kezében ugyan azt jelenti és ugyan úgy értelmezi.

kvóta (főnév)
„Eredet [kvóta < olasz: quota (hányad) < latin: quota pars (részarány) < quot (mennyi)]
1. Arányos rész, ami egy főre, szervezeti egységre vagy időszakra jut.
2. Kijelölt részfeladat, elérendő célkitűzés.”

Kérem, hogy figyeljük oda a helyes szakkifejezések használatára, ha azokat nem tudjuk helyesen használni inkább ne használjuk! Az orvosnál se próbálkozunk a vese és a tüdő lantin nevének kimondásával, miután megnéztünk egy Dr. House epizódot. Lehet az orvos érti, de a torkunk helyett a májunk kezdi vizsgálni.

Idézetek:
https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Kotta
https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Kv%C3%B3ta

I. Ki kicsoda? 2. rész – Felelős műszaki vezető

Egy korábbi bejegyzésben bemutattam, hogy ki is a Műszaki ellenőr. Most a felelős műszaki vezetőt fogom bemutatni. Sok a hasonlóság közöttük, de még sem egyformák. Mind ketten a kivitelező munkáját ellenőrzik műszaki szempontok alapján, ugyanakkor más feleket képviselnek.
A felelős műszaki vezető a kivitelező megbízottja, mondhatni Ő kezeskedik a kivitelező által elvégzett munkáért. Feladata a kivitelező ellenőrzése, jogszerűségének biztosítása, hogy a későbbiekben ne vonhassák felelősségre. Jogköreit az úgynevezett Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről), valamit a szakmagyakorlást szabályozó kormányrendelet szabályozza (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről).

Felelős műszaki vezető felel többek között:
- szakmunka irányításárét,
- munkálatok végzésének szakszerűségéért,
- építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságok meglétéért,
- az engedélyezett tervek és a hozzá tartozó végrehajtandó feladatok megvalósításáért,
- az építési tevékenységre vonatkozó, biztonsági és minőségi előírások betartásáért.

Felelős műszaki vezető feladatai:
Feladata az általa irányított munkaára vonatkozó munkavédelmi, jogszabályi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, műemlékvédelmi előírások betartása. Feladata még a folyamatok szakszerű megszervezése és ha a kivitelezőtől megbízást kapott az építési napló vezetése is.
Ellenőrzi a kitűzés helyességét, a szükséges vizsgálatok meglétét például talajmechanika és a szükséges mintavételek megtörténtét. Feladata az azonnali intézkedéseket igénylő műszaki feladatok koordinálása.

Mikor kell felelős műszaki vezetőt alkalmazni?

Amennyiben az építés nem építési engedély köteles, valamint a munkákat szakirányú végzetséggel rendelkező szakember irányítja úgy nem kötelező felelős műszaki vezető alkalmazása. Minden más esetben kötelező. Ha az épületen olyan felújítást, helyreállítást végzünk, amik nem érintik az alábbiakat:
- építmény tartószerkezete nem változik.
- nem változtatunk az építmény homlokzatán (kivéve oltalom alatti építmény), nem jár annak teherhordó szerkezetének változtatásával
- ha égéstermék elvezetésre szolgáló bármilyen szerkezet nem kerül kiépítésre,
- ha szakértői vélemény alapján nem hajtanak végre olyan mértékű tartószerkezeti változtatást, megerősítést vagy elbontást, ami ezt szükségessé tenné.

A kivitelezőnek kötelező felelős műszaki vezetőt felfogadnia a folyamatok koordinálásra. Felelős műszaki vezetőnek számos bejelentési kötelezettsége van az építkezés megkezdése előtt a különböző hatóságok felé is. A kivitelezés végével nyilatkoznia kell, hogy minden terv szerint és jogszerűen épült, ezt a nyilatkozatot az építési naplónak tartalmaznia kell. Ez után indítható meg a használatbavételi eljárás.

A felelős műszaki vezetőnek komoly felelőssége van a kivitelezési tevékenységben, hiszen jogsértés esetén vele szemben indul a kormányrendeletben meghatározott eljárás.

III. Építéstechnológia 1. rész - Utólagos fémlemez szigetelés

A mai téma elsősorban a ház felújítókat érinti. Ez pedig nem más, mint az utólagos falszigetelés, abból is a vibrált fémlemez szigetelés. Mai házaink átlagéletkora jóval a nyugateurópai alatt van. Mondhatni öregek. Az épületek jórésze még vízszigetelés nélkül épült, és csak kis hányadába került az építés alatt vízszigetelés. Ezen épületek egy részét érint az úgynevezett fal vizesedés vagy salétromosodás jelensége.

Ezen épületeknél az építés alatt már a mesterek gondoltak a vízre és a szigetelésre és a falak, aljzatok alá beépít***ek vízszigeteléseket. Ezek a szigetelések túlnyomóan úgynevezett papír hordozóval ellátott bitumenes lemezek voltak. Maga a bitumenes lemez egy szuper jó anyag, de az évek alatt nagyon sokat fejlődött ez a technológia is. A papírral az a probléma, hogy a vizes és száraz környezet váltakozásától maga a papír elfoszlik, eltűnik és a bitumen enélkül nem marad egyben. Mikor eltűnik a szigetelés a víznek szabad útja van a szerkezetbe felfelé, a kis kapillárisokon a víz felkúszik a falakon és ott, ahol már el tud párologni, elpárolog és maga után ott hagyja az ásványi sókat, leegyszerűsítve ezt a jelenséget nevezzük salétromosodásnak. Tudjuk, hogy ez a párás, dohos környezet hoz létre, mely egészségüknek nem tesz jót.

A meglévő épületek újra szigetelésére több lehetőségünk van. Régebben szakaszosan kibontották a falat, új szigetelő lemezt helyeztek el, majd visszafalazták. És így mentek körbe az épületen. Ez nagyon idő és munka igényes folyamat volt. Ezt ma már felváltja a fémlemez szigetelés. Fontos megjegyezni, hogy a vibrált fémlemez szigetelést abban az esetben lehet elvégezni, ha a falunkon van vízszintes átmenő fuga, ahol a lemez elhelyezhető. Ez jellemzően tégla építésű házaknál van, akár kisméretű, vagy B30-as falazóblokkból épült falt jelent, de ez természetesen lehet más hasonló falazóblokk is. A vegyes falazatoknál, ahol tégla, és kő váltakozik, mondjuk nem csak soronként, hanem teljesen összekeverve, ott ez a szigetelési mód nem, vagy csak nagyon nehezen kivitelezhető, ott célszerűbb injektált szigetelést használni.
A lemez bevibrlása viszonylag kevés időt vesz igénybe, egy tapasztalt szakemberekből álló brigád, egy jól ismert kádár kocka házat egy nap alatt képes körbe szigetelni. Sokkal több idő ennek az előkészülete. Meg kell keresni a szigetelés helyét – ha volt – célszerű oda helyezni a lemezt. Egyik oldalról szükséges hozzáférni, ott, ha kell árkot kell ásni. Szükséges a falazatot felszabadítani a vakolattól, hogy jól látható legyen, hova kell helyezni a lemezt.
Amennyiben szükséges úgy a falat előre átvágják egy speciális láncfűrész szerű géppel, hogy a lemez könnyebb elhelyezhető legyen. Egy speciálisan erre a célra kialakított fejbe bele csíptetik a lemezt és egy nagyteljesítményű vésőkalapáccsal a helyére nyomják. Az elkészült fémlemezhez illeszthető az új szigetelés, lehet az bitumenes lemez, de akár PVC szigetelés is. Fontos még, hogy a kőműves javításnál szabadon kell hagyni a lemez élét azt nem szabad elvakolni, mert akkor a víz a lemezt megkerülve ismételten fel tud jutni a falakba. Sok esetben ebben a vonalban készül a homlokzati-, és lábazati szigetelés váltása, így a lemez nem lesz látható.

A falak utólagos szigetelésének egyik legjobb módja a vibrált fémlemez szigetelés. Költséghatékony, és gyorsan kivitelezhető. Viszonylag kevés előkészületet igényel. Ugyanakkor vannak műszaki feltételei annak, hogy ezzel a technológiával szigetelhető legyen egy épület.

Nemsokára ismét egy érdekes témát hozok nektek.

II. Mérések az építkezésen 1. rész – Talaj teherbírás és tömörség

A mai téma is izgalmas. Egy építkezés során nagyon sok mindent kell mérni, ellenőrizni. Megközelíthetjük úgy is, hogy vannak egyszerű mérések - egy mérőszalaggal elvégezhető – vagy az összetett mérések – például egy talajteherbírás mérés. Ma az utóbbiról lesz szó. Fontos megjegyeznem, hogy nem fogok ennek a mérésnek a pontos fizikai számításairól írni, nem lesz mi miért történik. Inkább általánosságban, hogy miért van szükség erre a mérésre, és hol van nagy jelentősége.

Maga az eszköz, amivel el tudjuk végezni a teherbírás mérést azt Könnyű ejtősúlyos teherbírásmérőnek nevezzük. Három fő részből épül fel, mérőtárcsa, ejtősúly és a fejegység. Kompakt és viszonylag könnyű műszer, mérést követően azonnal megadja az eredményt számunkra. Országszerte vannak akkreditált laboratóriumok, akik végeznek ilyen méréseket.

A mérés az alábbiak szerint épül fel: miután felállítottuk a műszert, betápláltuk a szükséges adatokat a gép kér 3 db előejtést, ezt követően 3 db ejtést, ami alapján mér. A mérés elméletre nem térnék ki, mert sokféle műszer van, némileg van különbség köztük, és ezekről doktori disszertációk sokasága készült már.

És hogy miért is érdemes elvégezni vagy elvégeztetni egy építési vállalkozóval ezt mérést? Kezdjük inkább azzal, hogy az épületen belül és kívül hol is van erre szükség. Fontos lehet, ha van pince és mellette készül visszatöltés, ha van kiemelt lábazat és a lábazati falak közé kerül feltöltés. Kimondottan fontos akkor, ha a ház lemezalapon fekszik! Ez esetben nem szabad elhanyagolni, hiszen a tervező a terveken és a műszaki leírásban megadott teherbírási értékek alapján tervezte az épületet. Ipari csarnokok esetén fontos az ipari padló alatti ágyazat teherbírása. Lemezalap alatt és ipari padló alatt kiemelten fontos hiszen a töltésnek van úgy nevezett természetes konszolidációja, akármennyire is tömörítjük az még össze fog kicsit esni hiszen átrendeződnek a szemcsék, eltávozik belőle a nedvesség. Ez persze egy megfelelő tömörítéssel minimalizálható. Amennyiben túlzottan nagyon a süllyedések úgy nem tervezett erők lépnek fel a szerkezetben, ezáltal az hajlik, elmozdul és megrepedhet. Ami például egy vízzáró lemezalapnál kimondottan előnytelen. Viszont nem kell megijedni. Megfelelő tömörítéssel ezek mind elkerülhetőek, méréssel meg is lehet róla bizonyosodni, hogy valóban jól dolgozott-e a kivitelező. Fontos megjegyezni, hogy beruházókén és műszaki ellenőrként minden esetben el kell kérni a mérési jegyzőkönyvet, még ha meréskor nem lettek kedvezőek az eredmények. Így az ismételt méréskor van összehasonlítási alap, és igazolható a javítás, javulás.

Épületen kívül is lényeges mérnünk, hiszen egy töltésre készített térburkolat alatt szükséges a megfelelő tömörség és teherbírás, amennyiben a későbbiekben ott gépkocsival közlekedünk, ne alakuljanak ki nyomvályúk. Szintén fontos a mérés például a csövek környezetében, hiszen, ha ott nem készül megfelelő tömörítés, akkor fölötte összeesik a talaj és hullámos lesz a gyepünk.
Ugyan ezzel az eszközzel van lehetőség tömörség mérésre is, ami szintén igen fontos adatot számunkra. A teljesen tömör anyagból viszonylag kevés van ilyen az üveg és a fémek. Egy talaj nem sok esetben lesz 1-es azaz 100%-os tömörségű, de nincs is erre szükség. Itt szintén a tervező határozza meg a szükséges tömörséget. Például ipari padlók alatt 80-95%-os tömörség elégséges, persze függ, hogy milyen teherbírásra van méretezve a padló, és milyen anyagból készül az ágyazat. Ugyan ezen okokból fontos, hogy lemez alap alatt is megfelelő legyen a tömörségünk.

Végezetül. Fontos számunkra a töltések teherbírása és tömörsége.
Erre a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha egy akkreditált labort megbízunk, hogy mérje meg könnyű ejtősúlyos mérőeszközzel, ami azonnal megadja számunkra az eredményt. Gondos és odafigyelő munkával, megfelelő tömörítés mellett nincs mitől félnünk.

Jövő héten is hozok egy érdekes témát.