Lénárt Emese meseelemző, life coach, fejlesztő irodalomterapeuta
Contact information, map and directions, contact form, opening hours, services, ratings, photos, videos and announcements from Lénárt Emese meseelemző, life coach, fejlesztő irodalomterapeuta, Author, .
Személyiség- és szemléletfejlesztés holisztikus szemléletű life coachként, fejlesztő irodalomterapeutaként, meseterápiás szakember jelöltként és képzett túravezetőként
Egyéb: magyar-történelem szakos tanár és bölcsész, ex-szerkesztő, újságíró
A 23 óra 59 perckor bepontosodott Fa Sárkány évével kívánok mindenkinek kellő belső stabilitást találó, fókuszált, inspirációkban és teremtésben gazdag örömteli Holdújévet, nem feledve, hogy amíg Keleten ezt a mítikus lényt többek között a legfőbb bölcsesség, a gyógyító erők és a halhatatlanság birtokosaként tartják számon, addig a nyugati kultúrában a sárkány negatív aspektusával találkozhatunk, akit a mesehősök legtöbbször megölnek. A kérdés, ki áll készen arra, hogy ne elpusztítsa, hanem kellő önismereti munkával inkább uralma alá hajtva, megszelidítse őket?! 🐉🙏💚
(fotó: privát)
A 2023. január 21-én 21:53-kor bepontosodott Víz-Nyúl évével kívánok mindenkinek békés, örömteli, inspirációkban gazdag Holdújévet. Nyugodtabbat, kiegyensúlyozottabbat, mint a harcos, erőteljes energiákban gazdag Tigris éve volt.
Az elmúlt három év tükrében még több tudatosságot, éberséget, türelmet, együttérzést, szeretetet, bölcsességet a mindennapokon, mert a gondolatainkkal, a szavainkkal, a cselekedeteinkkel folyamatosan teremtünk. Jót is, rosszat is. Különös figyelemmel arra, hogy az igazi kincseket nem kívül, hanem mindig belül találhatjuk meg.
(fotó: doudier.com)
🧭 Iránymutató gondolatformák: Alázat. Önreflexió. Belátás. Önmagunk meghaladása. Nyitottság. Gyökerek. A múlt transzformálása. Összefüggések átlátása. Tolerancia. Együttérzés. Szeretet. ❤
(Fotó: privát)
Sötétség és fény
Az eltelt két hétben nagyon sokan kerestek meg. Főleg gyerekeket nevelő barátok, ismerősök telefonáltak rám, azzal, hogy szoronganak, félnek, nem tudják, hogyan kezeljék a kialakult helyzetet. Volt, akinél a 2. világháborúban a családot ért trauma emlékei törtek be újra (úgy, hogy az illető már korábban dolgozott a családot ért trauma feloldásán). Volt, aki úgy érezte, hogy a világháborús időkben a menekülő nagyapának nyújtott segítséget most valamilyen formában neki is vissza kell adnia. Téma volt az is, hogy mit kezdjünk a szorongással, a bűntudattal, amikor mások szenvednek, menekülnek, mi pedig békében és jólétben élünk. Mivel több pszichológus, pszichiáter, segítő szakember megosztotta a véleményét a témában, én most pusztán azokat a meglátásokat szeretném közzétenni, amelyekre kevesebb fókusz került, vagy fontos többször hangsúlyozni, továbbá az én rendszeremben működnek, előrevisznek, tapasztalatilag beváltak. Különös figyelemmel arra, hogy minden gondolat, kimondott és leírt szó energia, továbbá arra, hogy amit a tudatunkban zajlik, az előbb-utóbb a külvilágban is megjelenik. A valóságunkat mi magunk teremtjük!
→ Ahol a figyelem, ott az energia. (sokszor leírtam, de többször megteszem még, mert nem érezzük a súlyát)
Amire a figyelmemet fordítom, azt energiával táplálom, növesztem, a személyes teremben, a rendszeremben tartom. Figyelem! A jót is és a rosszat is! Magyarul, jelen esetben minden külvilágból érkező konkrét hír elolvasása és megosztása (különös tekintettel a fotókra, a videókra) véleményezés, az adott témát táplálja, növeszti, energiával látja el. Igen, a sajnálat és a szörnyülködés is. Ez nem azt jelenti, hogy a fejünket a homokba dugjuk, és elfordítjuk a figyelmünket a szenvedésről, hanem azt, hogy tudomásul véve a szomszédban zajló eseményeket, kizárólag a szívterünkre koncentrálva, megnyitjuk a szívünket, és a sajnálat, szörnyülködés helyett rengeteg szeretetet, a béke energiáját küldjük az ott élőknek, a térségből menekülőknek. Ez lehetséges fókuszált egyéni és csoportos meditáció keretében, de ha nem követünk semmilyen szellemi hagyományt, gyakorolhatjuk akkor is, amikor egy szendvicset kenünk a rászorulóknak vagy a hozzátartozónknak. Tesszük mindezt anélkül, hogy a konfliktusban résztvevő egyik vagy másik felet bírálnánk, ítélkeznénk felette, indulattal, haraggal, dühvel fordulnánk felé! Nem ez a feladatunk.
→ Éberség magasabb szinten
Mint ahogy ezt az előbb is hangsúlyoztam, azzal, hogy nem engedjük át a tudatunkat a hírdömpingnek, nem azt jelenti, hogy nem vagyunk képben. Az éberséghez hozzátartozik, hogy tudjuk, mi zajlik a világban, de a kulcs az, hogy meddig adunk neki energiát. Mindenkinek az egyéni rendszerére, tudatosságára van bízva, hogy honnan tájékozódik, én nem szeretném megmondani. Az viszont fontos, hogy a hírforrás hiteles legyen (van ilyen, illetve mindig utána lehet olvasni), a közzétevő pedig rendelkezzen azokkal az ismeretekkel (geopolitikai háttértudással, reális történelmi összefüggések ismeretével), ami egy ilyen konfliktushelyzet korrekt tálalásában kulcsfontosságú. Minden más mellébeszélés, félrevezetés, tömeges manipuláció, tudati méreg. A kérdés, felismerjük-e, és teret adunk-e neki a rendszerünkben?!
→ Segítségnyújtás
A segítségnyújtásnak számtalan formája létezik. Az egyéni akciók sajnos sokszor félrevihetnek (pl. nem a rászorulók kapják meg a segítséget), ezért a legbiztosabb a profi segélyszervezeteket, továbbá a fővárosban a kerületek oldalát felkeresni, a kisebb településeken a helyi, koordinált kezdeményezéseket figyelni, mert a szakemberek tudják, hol, mire, kiknek van a legnagyobb szükség (Eltekintenék a segélyszervezetek felsorolásától, nem ez a poszt célja). Itt a FB-on külön csoport szerveződött a segítségnyújtásra „Segítségnyújtás (Ukrajna, Kárpátalja)” néven. Ezt kiegészítve a teljesesség igénye nélkül, Budapesten gyűjtést szervezett a Tan Kapuja Buddhista Egyház is, náluk is leadhatók az adományok. Ami a segítségnyújtás szempontjából kulcsfontosságú, hogy bűntudat, lelkiismeret-furdalás nélkül mindenki az anyagi és fizikai lehetőségeihez mérten nyújtson támogatást, és az is teljesen rendben van, ha valaki nem tud ebben részt vállalni.
→ Fókusztalálás
Ez az élethelyzet (hasonlóan a járványhoz) élesben vizsgáztatja a tudatosságunkat. Azaz anélkül, hogy bármilyen ráhatásunk lehetne a körülöttünk zajló eseményekre, vajon képesek vagyunk uralni a saját tudatunkat? Mert abban viszont szabadok vagyunk, és azt megtehetjük! Jelen esetben például képesek vagyunk a teljes tudati bevonódás helyett olyan elfoglaltságot találni, amely egy feszült helyzet kellős közepén mégis felemel, tölt, támaszt nyújt, kikapcsol? Az egyik leghatékonyabb módszernek – sok éves tapasztalatom alapján – a természettel való kapcsolódást tartom bármilyen formában. Kondíciótól, egészségi állapottól függően lehet az egy hosszabb-rövidebb túra, könnyű séta, futás, mindezeket kiegészítve egyéni vagy csoportos jóga. Továbbá bármilyen sport, szabadidős elfoglaltság, amit szívesen végzünk, és szükség van hozzá a figyelmünkre, de ami a legfontosabb: a JELEN-LÉTÜNKRE. Mi a napokban egy zárt csoportos túra keretében (mint írtam, ez lehet sokkal kevesebb táv is felkészültségtől függően) 20,3 km-t gyalogoltunk a Pilisben: mivel el kellett jutni A-ból B-be, továbbá egy nehezebben megközelíthető barlang megtekintése és egy kilátó elérése is a célunk volt, a tudatunk azzal volt elfoglalva, nem mással. A meditációra, a szellemi gyakorlatokra itt külön nem térnék ki, mert ebben a helyzetben nem mindenki képes rá, ami szintén teljesen rendben van.
→ Önismeret
A jelen helyzetben azt látom, hogy azok küzdenek meg a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzésével, a félelemmel és a szorongással a leghatékonyabban, akik az önismeretükben már eljutottak valamilyen szintre. Jelen pillanatban is sokan dolgoznak magukon, kísérést (direkt nem segítséget írok, mert mindenkiben ott rejlik az az erő, amelynek felismerésével és használatával a saját sorsát alakítani tudja) kérni sosem szégyen, és nem késő. Sőt. A legfontosabb lépés önmagunk teljessége felé, és ezáltal a szűkebb és tágabb környezetünk jólléte, emelése felé. A döntés kizárólag rajtunk múlik.
A békesség és a fény legyen mindannyiunkkal! 🕊🙏❤
(Fotó: Elizabeth Gadd)
Az ősi ciklikus világrend hagyománya szerint a 2022. 02.01-jén 6:43 perckor bepontosodó Víz-Tigris évével kívánok mindenkinek a szélsőséges érzelmeket uraló, a gyűlöletet elfogadássá és megbékéléssé transzformáló, a belső tengelyt megtartó, örömteli, inspiráló, de legfőképp szeretetteli és kellő bölcsességgel megélt Holdújévet. ☀️🙏🌕
Akik idáig kitartottak, és velem maradtak ezekben a sorsfordító időkben, azoknak jelzem: hamarosan új felületen is találkozhattok majd velem, ahogy eddigi tapasztalataimnak és ismereteimnek megfelelően egy új teremtő és kísérői munka is elkezdődik majd. Köszönöm a kitartó jelenléteteket és figyelmeteket! 🙏💫
Fotó: Vishal Jadhav
Az ünnep alkalmából azokhoz szólnék most legfőképp, akik valamilyen ok miatt egyedül vannak karácsonykor.
Ilyenkor, a karácsonyi ünnepkörben, amikor minden a kapcsolódásról, a szeretet megéléséről, az összetartozásról szól, sokan még inkább küzdenek a magányosság megélésével. Ezt kiválthatja bármilyen szenvedésteli magánéleti esemény (pl. szeretett személy elvesztése, úgy mint halál, szakítás, válás, de ugyanilyen veszteség lehet egy munkahely elvesztése is, stb.). (Továbbá az is magányosnak érezheti magát, aki családban, párkapcsolatban él és fejlődik.) Ehhez a feloldásra váró, szorongató érzéshez társul sokszor az egységből való kiszakadás, az elidegenedés érzése. A magány érzése azonban nem ugyanaz, mint az egyedüllét. A magány megélése is lehet nyomasztó, áthatolhatatlan érzés, de egyúttal van benne egy kreatív teremtő erő is, aminek a segítségével a személyiség meghaladva önmagát kibontakozhat. Egy olyan inspiráló, belső energia, amit ha az illető felismer, és jól használ, a személyiség fejlődését, teresedését eredményezheti. Az ilyen hite szerint élő, kiteljesedett ember magányos ugyan, de nincs egyedül. Nem szenved az egyedülléttől, mert képes azt transzformálni. Eddig a pontig azonban hosszú az út az önismereti folyamatban, és őszinte, sokszor fájdalmas szembenézést kíván saját magunktól. Ehhez járul még az a kollektív megélés, hogy a magány – bár a statisztikák szerint több, mint kétmillió az egyedülállók száma Magyarországon - nem a társadalmi diskurzus része. Kibeszéletlen, feldolgozásra váró élethelyzet, amivel nem könnyű szembesülni. Többek között nagyon közel áll hozzám Viktor E. Frankl bécsi pszichiáter felfogása. Frankl szemléletének lényegi eleme, hogy a kliensben tudatosítsa: a legreménytelenebb szenvedés állapotában is meg lehet találni azt az értelmet, lehetőséget (pl. alkotással, tettel), amely által az illető valamilyen értéket tud létrehozni, és ez kellő erőt ad neki a továbbéléshez. Frankl szerint azonban „az élet értelmét nem lehet kitalálni: arra rá kell bukkanni”. Tekintettel arra, hogy a magány transzformatív, egyben szellemi útját jómagam is bejártam és járom, megosztok néhány inspiráló gondolatformát, ami személyes tapasztalatom alapján segíthet egy ilyen élethelyzetben:
💫 Önfejlesztés – elindulás az önismereti úton, ha kell, szakember segítségével. Ne feledjük: a segítségkérésben nagy erő van. Önmagunkkal és másokkal szemben őszintének lenni, megnyílni és kapcsolódni, az első fontos lépés az önismereti munkában. Az önismereti munka részeként nagyon fontos a személyes felelősség felismerése és vállalása: annak tudatosítása, hogy felelősséggel tartozunk az életünkért, a sorsunk alakulásáért, a cselekedeteinkért, de azért is, amit elmulasztunk megtenni. Azáltal, hogy az egyén vállalja a felelősséget a cselekedeteiért és az egész életéért, a saját sorsa teremtője. Formálója annak, amivé ő maga és rajta keresztül a környezete is válhat: a személyiségérési folyamatban másokért is felelősséget vállaló, örökös tágulásban lévő spirituális lénnyé.
💫 Önképzés – olyan tudás, ismeret elsajátítása hiteles tanítótól (felsőoktatás, tanfolyam, workshop, személyes átadás, stb. keretében), amely idáig kimaradt az életünkből, de legbelül – lélek szinten – mindig hívást éreztünk rá.
💫 Értelmes életcélt jelentő tevékenységek megtalálása, azaz jobbá tenni a szűkebb és tágabb környezetünket, könyörületességet gyakorolni, szándékunkkal és tetteinkkel másokat szolgálni. (A szolgálat nem azt jelenti, hogy abban mi teljesen elveszítjük önmagunkat. Az egyensúly megtalálása is az önismeret része.)
💫 Elkötelezetté válni egy fontos ügy iránt – ami nem feltétlenül csak a család irányába ható tevékenységet jelent, hanem bármilyen közösségért való ténykedést – amely célt jelenthet számunkra.
💫 Ugyanilyen értelmes cél lehet valamilyen kreatív, alkotó tevékenység, amely maradandó dolog létrehozására irányul a saját tehetségünk, lehetőségeink, képességeink mértéke szerint.
💫 Baráti (és rokoni) kapcsolatok ápolása, a velünk egy értékrenden lévő, emelő és inspiráló emberekkel való tudatos és minőségi kapcsolódás beiktatása az életünkbe.
💫 Belső szemlélődés meditáció segítségével. Vagy: figyelemmel arra, hogy pszichés állapotától, megéléseitől függően nem mindenki képes meditálni, napi 20 perc kikanyarítása egy mécses mellett elcsöndesedésre, és ezzel együtt a ki- és belégzés megfigyelésére, tudatosítására.
Ezúton szeretném megköszönni, hogy a sorsfordító idők ellenére kitartottatok ezen az oldalon, ahol az eltelt két évben többet hallgattam, mint posztoltam. Tudatosan. Ennek ellenére így is immár 500 lájkja és 510 követője van az oldalnak! Hálásan köszönöm mindenkinek! 🙏 A jövőben hamarosan új keretek között, de ugyanitt találkozhattok velem. Mindemellett dolgozom azon, hogy a FB-on kívül más formában is elérjetek. Számítok rátok!
Békés, fényes, szép ünnepet kívánok mindenkinek, aki teheti, befelé figyeléssel, személyes hite, megélése és lelke hívása szerint! 💫🙏
(Illusztráció: Gina Litherland)
Utam
Megéléseim, felismeréseim és sorsom alakulásának tükrében a szemléletemet meghatározza a forma mögötti összefüggések keresése, a forma mögötti rend tudatosítása, az ember és a körülötte lévő világ dinamikus változásban, illetve látható és láthatatlan dimenziókban való egységes értelmezése. Diósgyőri kamaszként, szüleim válása után három évvel fordultam először az ősi kultúrák és a spirituális hagyomány felé, amit 23 év tapasztalatszerzés követett Budapesten.
ELTE magyar-történelem szakos tanár és bölcsész képesítéssel, illetve újságíró végzettséggel 18 évig dolgoztam belsős, illetve szabadúszó szerkesztő-újságíróként, rovatvezetőként és felelős szerkesztőként női életmód magazinoknak és online termékeknek (Nők Lapja Psziché, Nők Lapja Évszakok, Ridikül, Maxima és Wellness magazinok, Origo/Life.hu, NLCafe.hu, WellnessCafe.hu,). Több tucat cikkem jelent meg női kultúrtörténet, valamint életmód - lélek, egészség, utazás/természetjárás – területen. Mindemellett két könyvkiadónak könyveket szerkesztettem. Az eltelt évek sokrétű tapasztalatai – mint pl. a hosszú mélyinterjúk formájában készített megrázó, de egyúttal emelő női és férfi sorstörténetek, illetve a munkám során tapasztalt társadalmi problémák – fordították a figyelmemet a nőket és a férfiakat egyaránt inspiráló és emelő munka felé. Tanári és újságíró végzettségem mellé okleveles Lemma-coach képesítést szereztem, és évek óta részt veszek egyéb fejlesztő képzéseken. Jelenleg is. Hat éves korom óta rendszeresen túrázom.
Önismereti utam fontos állomása volt az a komoly magánéleti és egzisztenciális krízis, ami a figyelmemet 3 évre a csönd és fókuszáltan Önvalóm felé irányította.