Kortárs Online

PODCAST ⚽️

„Tizeneggyé / Szakadjak s legyek a csapat” – írta Szabó Lőrinc közel száz éve, remekül kifejezve, mit érez a futballszurkoló a mérkőzésen. A Kortárs Online podcast-sorozatának legújabb részében a labdarúgó-Európa-bajnoksághoz kapcsolódva a futball és a költészet kapcsolatát járja körül Thimár Attila és Dobri Imre.

🎧 Hallgasd meg YouTube, Spotify vagy Apple Podcasts csatornáink egyikén
► https://linktr.ee/kozosnevezopodcast

💬 Bővebben az epizódról és a podcastról
► https://kortarsonline.hu/aktual/futball-irodalom-ko-kozos-nevezo-podcast.html

📷: Fortepan / Kovács Márton Ernő

Létezik-e legszebb gól? Kevesebb-e a háború a mérkőzéseknek köszönhetően? És miért írnak erről verseket? Podcast-sorozatunk legújabb adásában a labdarúgó-Európa-bajnoksághoz kapcsolódva négy vers kapcsán beszélgettünk a sport keltette érzelmek leírhatóságáról, illetve irodalmi kifejezhetőségéről.

„Ami a földön mindenkit őrülten érdekel” – Futballról és irodalomról a KO Közös nevezőben Zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, így időszerű, hogy vessünk egy pillantást a futball és az irodalom kapcsolatára. Létezik-e legszebb gól? Kevesebb-e a háború a mérkőzéseknek köszönhetően? És miért írnak erről verseket? A KO Közös nevezőben erről beszélgetett Thimár...

Az Ördögök nem ígér egész estés szórakozást, még ha a közönség azért is jár színházba, hogy kiszakadjon a hétköznapokból. Ezzel együtt szükség van olyan előadásokra, amelyek után napokkal később is filozofálhatunk a látottakon – ilyen a Csokonai Színház bemutatója is.

Emlékezetes alakítások egy felejthető előadásban – kritika a Csokonai Színház Ördögök előadásáról Az Ördögök nem ígér egész estés szórakozást, még ha a közönség azért is jár színházba, hogy kiszakadjon a hétköznapokból. Ezzel együtt szükség van olyan előadásokra, amelyek után napokkal később is filozofálhatunk a látottakon – ilyennek tűnik a Csokonai Színház be...

„A szörnyevés csak cukormáz: A kazamata zamata animesorozat a mágikus útvesztőt benépesítő „fenevadak” elfogyasztása körül forog, de az események előrehaladtával a konyhatrükkök veszítenek a varázsukból – a történetszövés, a karakterek és a szerepjátékos utalások viszont egyre izgalmasabbá válnak.” Hlavacska András esszéje.

Boszorkánykonyha – A kazamata zamata szerepjátékos szemmel A szörnyevés csak cukormáz: A kazamata zamata animesorozat a mágikus útvesztőt benépesítő „fenevadak” elfogyasztása körül forog, de az események előrehaladtával a konyhatrükkök veszítenek a varázsukból – a történetszövés, a karakterek és a szerepjátékos utalások vis...

Az idén tizedik születésnapját ünneplő Margaret Island zenekar frontemberét, Lábas Vikit nyitottság, elfogadás és szabadságvágy jellemzi. A frontemberrel az elmúlt tíz év tanulságairól, tapasztalatairól beszélgettünk.

A felszabadulás szinonimája – Interjú Lábas Vikivel A Margaret Island 2014 óta töretlenül népszerű. Az idén tizedik születésnapját ünneplő zenekar frontemberét, Lábas Vikit nyitottság, elfogadás és szabadság jellemzi. Zenéikkel olyan érzéseket boncolgatnak, mint a szakítás utáni fájdalom, az elengedés és a szabadság érzés...

„Nyári Ádám rendezése egy minden pillanatában kimunkált, nagyon pontosan megkomponált színpadképekkel dolgozó előadás, amely hideg esztétikumában azonban nélkülözi a katarzist.” Kritika a Pinceszínház A vihar kapujában című előadásáról.

Az igazság sokféle, de a valóság egyetlen? – Kritika a Pinceszínház A vihar kapujában című előadásáról A Pinceszínház színpadán a favágó, a koldus és a szerzetes derültebb időre vár. „Nem értem, nem értem” – töri meg a csendet a favágó. Az eső egy óra alatt eláll, de vajon mi megértjük-e a gyilkosság részleteit, megismerjük-e az úgynevezett igazságot, vagy már maga a f...

A Győri Balett előadásában táncra kelnek Szabó Magda híres regényének matulásai. Az Abigél kortárstánc-előadás formájában a kitaszítottságról, a háborúról és valami mindenkit megmozgató transzcendens erőről szól – Szőllősi Krisztina táncművész-koreográfussal, az előadás rendezőjével beszélgettünk.

Interjú Szőllősi Krisztina táncművész-koreográfussal az Abigél kortárstánc-előadásáról A Győri Balett előadásában táncra kelnek Szabó Magda híres regényének matulásai. Az Abigél kortárstánc-előadás formájában a kitaszítottságról, a háborúról és valami mindenkit megmozgató transzcendens erőről szól – Szőllősi Krisztina táncművész-koreográfussal, az e...

Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, fordító az idei év József Attila-díjának egyik kitüntetettje, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője. A történetmesélés módozatairól, a legendárium funkciójáról, a szöveg és kép viszonyáról és a kis úszásigényű, apró testű hegyi hódokról beszélgettünk.

„Egy észlelési többlet az, amit ez a köztes pozíció megenged” – Interjú Vincze Ferenccel Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, fordító az idei év József Attila-díjának egyik kitüntetettje, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője. A történetmesélés módozatairól, a legendárium funkciójáról, a szöveg és kép viszonyáról és a kis úszásigényű, apró testű he...

Kovács Csonga Anikó nő, anya, képzőművész, és nem mellesleg az ország határain túl él. Érzékenyen reagál az őt körülvevő eseményekre, és képein bepillantást enged egy olyan élethelyzetbe, amelyben csak lopott időben lehet dolgozni. Művészetéről Novotny Tihamér írt a júniusi Kortárs hasábjain.

„Ne állj meg!” – Kovács Csonga Anikó a júniusi Kortársban Kovács Csonga Anikó nő, anya, képzőművész, és nem mellesleg az ország határain túl él. Érzékenyen reagál az őt körülvevő eseményekre, és képein bepillantást enged egy olyan élethelyzetbe, amelyben csak lopott időben lehet dolgozni. Művészetéről Novotny Tihamér írt a j....

„A rengeteg potenciál, beleértve a remek színészeket, az ígéretes helyzetet, a cinefil utalások buja kanálisát, végül mind egy egyszerű, sokat látott detektívtörténetnek válnak az eszközeivé.” Mégis, mi ad okot rá, hogy a Sugar nyolcszor egy órája mellett kitartsunk, ahelyett, hogy azonos idő alatt majdnem az összes megidézett filmet (újra)nézzük? Spoileres kritika.

Homályosra digitalizált polaroid – Kritika a Sugar című televíziós sorozatról Ki ne érezte volna még, hogy valójában egy film az élete, amely bár aláfestő zene híján sokszor érthetetlenül zavaros, de a fordulatok és a kecsegtető happy end miatt megéri a gázsi nélküli főszerepet. Spoileres kritika a Sugar című sorozatról.

A betegség fontos, visszatérő téma az irodalomban. Az alábbi szöveg is egy olyan műből való, amely ennek kapcsán szembesít a női léttel, az anyasággal, és a felmenők generációkon átívelő traumáival. Bánki Éva Apjalánya című regényébe, amelynek egy részlete a Kortárs folyóirat júniusi számában jelent meg, már a Kortárs Online-on is beleolvashatnak.

Szavak és testek – részlet Bánki Éva regényéből A betegség fontos, visszatérő téma az irodalomban. Az alábbi szöveg is egy olyan műből való, amely ennek kapcsán szembesít a női léttel, az anyasággal, és a felmenők generációkon átívelő traumáival. Júniusban Bánki Éva Apjalánya című regényéből közlünk egy részletet...

„A Zsömle odavan valószínűleg nagyobb élményt ad akkor, ha nem keressük benne ugyanazokat a mélységeket, amelyeket korábban más Krasznahorkai regényekben már megkaptunk, ugyanis minden ismerőssége ellenére úgy tűnik, hogy a legújabb regény mégiscsak hoz valamit, ami más, mint amit eddig megszokhattunk.” Kritika.

„belenéztem abba, ami jön, és nem kell innen semmi” – Kritika Krasznahorkai László Zsömle odavan című kötetéről Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című regényétől nem tanácsos elvárni semmit. Hagyni kell, hogy a magyar trónörökös Kada Józsi bácsi, (két) Zsömle, a vándorzenész Krasznahorkai László és minden, ami „mélyen a miénk” magától érjen el az olvasóhoz. („Én...

Szörnyek, leigázott nagyvárosok, túlélésért küzdő embercsoportok – soha el nem évülő témák, amelyeken szívesen borzongunk a moziterem biztonságában. A posztapokaliptikus filmekről Dobri Imre beszélgetett Lubianker Dáviddal a KO Közös nevező podcast legújabb adásában. Ajánló.

Világvége a filmvásznon – Beszélgetés Lubianker Dáviddal a posztapokaliptikus filmekről a KO Közös nevezőben Szörnyek, leigázott nagyvárosok, túlélésért küzdő embercsoportok – soha el nem évülő témák, amelyeken szívesen borzongunk a moziterem biztonságában. A posztapokaliptikus filmekről Dobri Imre beszélgetett Lubianker Dáviddal a KO Közös nevező podcast legújabb adásában.

A szentendrei MANK Galéria kiállításának alkotásait a virágmotívumok és a növények közötti szimbolikus információcsere köti össze. A június 30-ig látható tárlaton jártunk.

Virágba burkolt szimbólumok – A szentendrei MANK Galéria Virágnyelven című tárlatáról Tavasszal virágba borult a szentendrei MANK Galéria kiállítóterme. A tárlat betekintést ad a metakommunikációba: a műveket a virágmotívumok és a növények közötti szimbolikus információcsere köti össze. A természeten keresztül bontakoznak ki a lelki folyamataink, amelyekre a m....

A szerelem elvesztése, magány, betegség, öregség és az ezektől való félelem – a nyár első számában szereplő írások, bár nem érintenek könnyű témákat, fontos szövegek. Reméljük, minél többen fellapozzák a júniusi Kortársat, hogy együtt legyünk kortársak változó kultúránkban.

„Az idő szövedéke” – A Kortárs folyóirat júniusi számának ajánlója A szerelem elvesztése, magány, betegség, öregség és az ezektől való félelem – a nyár első számában szereplő írások, bár nem érintenek könnyű témákat, fontos szövegek. Reméljük, minél többen fellapozzák a júniusi Kortársat, hogy együtt legyünk kortársak változó ku...

💥 VILÁGVÉGE A FILMVÁSZNON | PODCAST 🎙

Szörnyek, leigázott nagyvárosok, túlélésért küzdő embercsoportok – soha el nem évülő témák, amelyeken szívesen borzongunk a moziterem biztonságában. A ’60-as-’70-es évek ikonikus filmjein alapuló nosztalgiahullámot meglovagolva a posztapokaliptikus filmek újra reneszánszukat élik, és számos több évtizeddel ezelőtti franchise éled újjá, mint például a Mad Max vagy A majmok bolygója.

A Polgárháború című film kapcsán Lubianker Dáviddal Dobri Imre arról beszélget, miben változtak ezek az alkotások a ’60-as évek óta, és a kortárs posztapokaliptikus filmek hogyan variálják, írják át a jól ismert témákat és kliséket.

🎧 Június 21-én, pénteken 8 órától YouTube, Spotify és Apple Podcasts felületeinken 👉 https://linktr.ee/kozosnevezopodcast

A Junior Prima Díj egyik fiatal nyertese 2024-ben Nagy Ábel Márton jazz-zongoraművész volt. Pályája alakulásáról, külföldi tanulmányairól, az érvényesülési lehetőségekről Halper László kérdezte.

Interjú Nagy Ábel Márton jazz-zongoraművésszel a Junior Prima Díjról Az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díj egyik fiatal nyertese 2024-ben Nagy Ábel Márton jazz-zongoraművész volt. Pályája alakulásáról, külföldi tanulmányairól, az érvényesülési lehetőségekről Halper László kérdezte.

Filmes szakterületeket bemutató sorozatunk következő részében Sós Zoltán plakátművészt kérdeztük munkájáról, aki olyan filmek poszterein dolgozott, mint a Lefkovicsék gyászolnak, a Mesterjátszma és a Mellékszereplők.

„Mindig kitéptem a Pesti Estből a filmplakátokat, annyira magukkal ragadtak” – Interjú Sós Zoltán filmes plakátművésszel

Posta Máté és Szabó György Repetitív konstrukciók című tárlatával megnyílt a Budapest Art Bridge Galéria első kiállítása. A galéria lehetőségeiről és az új tárlatról az intézmény igazgatóját kérdeztük.

Interjú L. Simon Lászlóval, a Budapest Art Bridge Galéria művészeti vezetőjével: „Egy szellemileg nyitott, friss, kortárs helyszín jöjjön létre” A magyar kulturális élet fontos szereplője, L. Simon László most a Budapest Art Bridge Galéria művészeti vezetőjeként nyitotta meg a galéria első kiállítását, Posta Máté és Szabó György Repetitív konstrukciók című tárlatát. Az új galéria lehetőségeiről és az új kiá...

Két évtizede tartó pályáján közel háromszáz kötetet ültetett át magyarra, többek között Jonathan Franzen, Neil Gaiman vagy a nemrég elhunyt Paul Auster műveit. Az angolból dolgozó Pék Zoltánnal Juhász Tibor többek között arról is beszélgetett, miként változtatta meg a műfordítói munkát a társadalom digitalizációja.

Idő feletti hatalom – Beszélgetés Pék Zoltán műfordítóval Két évtizede tartó pályáján közel háromszáz kötetet ültetett át magyarra, többek között Jonathan Franzen, Neil Gaiman vagy a nemrég elhunyt Paul Auster műveit. Az angolból dolgozó Pék Zoltánnal arról is beszélgettünk, hogy miként változtatta meg a műfordítói munkát a t....

Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című film igaz történet nyomába ered, amelyben egy magyar egyetemista fiú, Tóth Miklós beleszeret egy angol gépírónőbe, de a történelem viharában kapcsolatuk hirtelen megszakad. A film két rendezőjével beszélgettünk.

Interjú Nagy Anikó Máriával és Lukácsy Györggyel az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmről: „A film ugyan elkészült, de a nyomozás folytatódik tovább” Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című film igaz történet nyomába ered, amelyben egy magyar egyetemista fiú, Tóth Miklós beleszeret egy angol gépírónőbe, de a történelem viharában kapcsolatuk hirtelen megszakad. A film két rendezőjével, Nagy Anikó Máriával és Lukácsy G...

Az idei Szép Magyar Könyv díj egyik nyertese Művészeti könyv kategóriában Dr. Mészáros Flóra Lantos Ferencről készült monográfiája lett. Az immár díjnyertes kötet különleges vizualitásáról és tartalmáról is beszélgettünk korábbi interjúnkban a szerzővel. Ezt ajánljuk most (újra)olvasásra.

A művészhez méltó vízió – Interjú Mészáros Flóra művészettörténésszel Lantos Ferenc legújabb monográfiája a művészhez méltó módon művészi szemlélettel valósult meg. Dr. Mészáros Flórával, a művészmonográfia szerzőjével arról beszélgettünk, hogy kutatásának tudományos alaposságához milyen vizuális nóvumok társultak.

„A Blahalouisiana Sötét villám című lemezével gyakorlatilag elkészült a „hogyan tovább”. Ha eddig kétségeink lettek volna afelől, hogy a zenekarnak van-e saját hangja, most már biztosak lehetünk benne, hogy a válasz igen.” Kritika.

Természetes vagy mesterséges? – Blahalouisiana: Sötét villám lemezkritika A Blahalouisiana-dalok egyre inkább kikezdik a mára már nehezen értelmezhető popzene műfaji kereteit. A Sötét villám kapcsán fontos kérdés, hogy a zenekar megérzések alapján hozta-e létre ezt a populáris zenei keretet önmaga számára, vagy mindez „mesterségesen” zajlott le.

A magyar zeneművészet tíz kiemelkedő, harminc év alatti képviselője vehette át tizenhetedik alkalommal a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória elismeréseit május 15-én. Az MVM a szakmai elismerésen túl idén már hárommillió forinttal támogatja az ifjú tehetségeket.

A legtehetségesebb fiatal zeneművészeket díjazta idén is az MVM

A június 14-ig megtekinthető NOT_FOUND című kiállítás az elhunyt ismerősök virtuális nyomainak konceptualizálását kísérli meg az itt maradók számára. A The Space galériában látható tárlat alkotójával, Kádár Emesével és kurátorával, Sárai Vandával beszélgettünk többek között a szőttesek mediális sajátosságairól, kurátor és alkotó együttműködéséről.

👉 https://kortarsonline.hu/aktual/interju-kadar-emese-sarai-vanda.html

Az előző év legszebb kiadványait díjazó Szép Magyar Könyv díj illusztrációs kategóriájának díjazottja Korbuly Ágnes lett Balássy Fanni Bocs, hogy élek című kötetének rajzaiért. A nyertes könyvről korábban mi is közöltünk kritikát, ezt ajánljuk most olvasóink figyelmébe.

Közérzeti jelentés a magyar fiatalokról – Kritika a Bocs, hogy élek című ifjúsági könyvről „Bocs, hogy élek” – sértett, egyszerre támadó és szabadkozó. Kétértelmű, vakmerő és merész. Balássy Fanni könyvbe zárja ezt a zaklatott és fékezhetetlen energiát, és irodalommá formálja a magyar fiatalok szorongással teli mindennapjait.

2015-ben jelent meg Ferber Katalin Az elárult Japán című könyve, amely a távol-keleti ország múltjáról és lakosságának jelenkori életéről szól. Újabb könyvének címében a térséget megnevező szó kis kezdőbetűvel szerepel, azaz itt nem az országot, hanem az identitást jelöli: Az elrontott japán. Kritika.

Kritika Ferber Katalin Az elrontott japán című könyvéről – Visszaút 2015-ben jelent meg Ferber Katalin Az elárult Japán című könyve, amely a távol-keleti ország múltjáról és lakosságának jelenkori életéről szól. Újabb könyvének címében a térséget megnevező szó kis kezdőbetűvel szerepel, azaz itt nem az országot, hanem az identitást jel....

Idén ünnepli 85. születésnapját Eőry Emil szobrász és festőművész, a 2019. év Kortárs-díjasa. Cikkünkben a KO szerkesztőinek köszöntőjét olvashatják, megidézve az elmúlt évtizedek során róla és művészetéről a Kortársban megjelent méltatásokat és elemzéseket.

Univerzális reneszánsz polihisztorok kései utóda – Eőry Emil köszöntése

ChatGPT által írt szakdolgozat, helyettünk bevásárló alkalmazás és barátként funkcionáló robotok. Mi vízió és mi valóság a mesterséges intelligencia körül? Meddig terjed az AI tevékenységének a határa, és kié mindezekért a felelősség? Almási Zsolt egyetemi oktatóval Thimár Attila beszélgetett podcastunk legújabb adásában.

Az ember kihagyható? – Beszélgetés a mesterséges intelligenciáról a KO Közös nevezőben ChatGPT által írt szakdolgozat, helyettünk bevásárló alkalmazás és barátként funkcionáló robotok. Mi vízió és mi valóság a mesterséges intelligencia körül? Meddig terjed az AI tevékenységének a határa, és kié mindezekért a felelősség? Almási Zsolttal Thimár Attila besz...

Bánki Éva a kortárs magyar irodalom egyik legkiterjedtebb érdeklődésű szerzője, ennek elismeréseképp lett az idei év egyik József Attila-díj-kitüntetettje. Többek között szerteágazó tudományos és alkotómunkájáról, a középkor tanulságairól és az alkotóközösségek fontosságáról beszélgettünk vele.

„Habár a világ nem teljesen kiismerhető, valamit mégis kell mondani róla” – Interjú Bánki Évával Bánki Éva a kortárs magyar irodalom egyik legkiterjedtebb érdeklődésű szerzője, ennek elismeréseképp lett az idei év egyik József Attila-díj-kitüntetettje. Többek között szerteágazó tudományos és alkotómunkájáról, a középkor tanulságairól és az alkotóközösségek font...