Kedvenc nyelvek és kultúrák

„Mérd fel az erőd, azután cselekedj!” – egy történelmi anekdotára visszavezethető közmondás. A Tavaszok és őszök korabeli Zuo Qiuming (i. e. 5. sz.) által írott Zuo zhuan, „Zhao fejedelem 15. éve” című fejezetében olvasható.

A Tavaszok és őszök korában (i. e. 777 – i. e. 476) Jin fejedelemség Xun Wut küldte, hogy a hadsereg élén leverje a xianyu törzset. A sereg bekerítette és ostrom alá vette Gu fejedelemség fővárosát. Egy Gu fejedelemségbeli ember kihallgatást kért Xun Wutól, és előadta, hogy hajlandó elárulni a hazáját, és segíteni megszerezni a várost. Xun Wu azonban visszautasította az ajánlatot. Xun Wu alárendeltjei nem értették, és így szóltak:

– Megszerezhettük volna a várost úgy, hogy egyetlen katonát sem veszítünk. Miért nem fogadtad el az ajánlatot?

Xun Wu így válaszolt:
– Shu Xiangtól hallottam a következőket: „A szeretetnek és a gyűlöletnek is megvan a maga rendje. Ha a nép tudja, miként cselekedjen, nincs, ami ne sikerülne.” Ha valaki árulóvá válna, és a mi városunkat átadná az ellenségnek, bizonyára mélységes gyűlöletet éreznénk. Miért örvendeznénk hát annak, hogy valaki árulóként átadja nekünk a városát? Ha elfogadnánk, és megjutalmaznánk érte, akkor olyan cselekedetet jutalmaznánk, amit magunk is gyűlölünk. Ha nem jutalmaznánk meg, akkor hitelünket vesztenénk az emberek előtt. Hogyan tudnánk így a későbbiekben kormányozni a népet? Így tehát mégiscsak a saját erőnkre kell támaszkodnunk. Ha elég erősek vagyunk, bevesszük a várost, ha pedig nem, akkor önként elvonulunk. Mérd fel az erőd, azután cselekedj! Xun Wu ezután feladta az árulót a Gu fejedelemségbelieknek, hogy kivégezzék, megerősítsék a várat, és folytassák a harcot.

Jin serege három hónapja ostromolta a várost, amikor a védők már nem tudták tartani állásaikat, és küldöncöt menesztettek, kérve, hogy megadhassák magukat. Xun Wu fogadta a követséget, majd így szólt hozzájuk: „

– Az arcotokról látom, hogy még van mit ennetek. Térjetek vissza, javítsátok ki a védelmet, és folytassátok az ellenállást!
Xun Wu tábornokai így szóltak hozzá:
– Megszerezhettük volna a várost, mégsem foglaltuk el. Kimerülnek a hadseregek, elfogynak a tartalékok, méltó ez uralkodónkhoz?
Xun Wu így felelt:
– Éppen az uralkodónk szempontjait figyelembe véve cselekszem. Ha elfoglaljuk a várost, de a népe elégedetlen velünk, mihez is kezdhetnénk egy ilyen várossal? Meg akarjuk szerezni a várost, de ennél sokkal fontosabb, hogy a nép tudja, hol lakozik az erény és az igazság. Legfőbb, hogy szívük szerint, önként adják meg magukat.
Nem sokkal később Gu fejedelemség gabonája és szénája elfogyott, erejük végéhez ért. Xun Wu ekkor fogadta hódolatukat, és elfoglalta Gu fejedelemséget. Xun Wu úgy szerezte meg Gu fejedelemség városát, hogy annak népe önként hódolt be.
„Mérd fel az erőd, azután cselekedj!” – azt jelenti, hogy erődnek megfelelően vállalkozz kisebb vagy nagyobb feladatokra. Amit meg tudsz tenni, tedd teljes erődből, és törekedj egyre magasabb célok felé. Amit nem tudsz megtenni, ne erőltesd.

A magyar nyelvben is van hasonló közmondás: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Ti tudtok más, hasonló jelentésű kínai vagy magyar közmondást? Ha igen, kérjük, osszátok meg velünk kommentben！

量力而行一则来源于历史故事的成语，最早出自于春秋·左丘明《左传·昭公十五年》：“力能则进，否则退，量力而行。”

春秋时期，晋国派荀吴领兵攻打鲜虞，包围了鼓国。鼓国有人来与荀吴商量，表示愿意叛变协助夺城，却被荀吴拒绝了。荀吴的下属不理解，问道：“我们不费一兵一卒就能得到城池，为什么不接受呢”。荀吴回答道：“我听叔向说过：‘喜好、厌恶都有所节制。老百姓知道该如何行动，事情就没有不成功的。’要是有人带着我们的城池叛变投敌，我们一定深恶痛绝，那我们为什么会喜欢别人带着城池叛变呢，如果我们接纳了他们并加以奖赏，那便是奖赏我们所厌恶的行为；如果不奖赏，那又失信于人，以后又怎么能统治百姓，所以我们还是要靠自己的力量。如果力量够就拿下城池，如果不够就主动撤走，量力而行。荀吴将想叛变的人告诉了鼓国人，让他们将叛徒杀，并让他们加固城池，继续战斗。

晋军围攻了三个月后，守城的鼓军顶不住了，派人来请求投降。荀吴接待了使者，对他们说：“从你们的脸色上看，还是有饭吃的，回去修筑好防御工事继续抵抗吧。” 荀吴手下的将领对他说：“得到城池却不占领，使军队疲惫，物资消耗，你这样做对得起君王吗？” 荀吴回答道：“我正是为君上考虑才这样做的。如果得到了一座城池，百姓却对我们十分不满，这样的城池拿来又有何用？我们是想得到城池，但更要让百姓知道道义之所在，心悦诚服，才是关键。”

后来鼓国人的粮草吃完了，力气用光了，荀吴接受了他们的投降，占领了鼓国。荀吴领兵攻打鼓国城池，使鼓国心悦诚服的投降。

“量力而行”指按照自己能力大小去做事。能够做到的事情，要尽全力做，并以高目标为努力的方向。做不到的事情，也不要强弩。

匈文中也有相似的俗语，例如Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér，直译的意思是：你的毯子有多大，就伸脚到哪里。你是否还知道其他意思相近的中文或匈文俗语呢？请在评论中与我们分享。

;