Budapest Institute for Policy Analysis

„Hogy van az, hogy Magyarország és más hozzánk hasonló országok kormányai viszonylag leplezetlenül építik ki az autokráciájukat, megbuherálják a választási törvényt, eltorzítják a médiát, és mégis az a kellemetlen igazság, hogy mindezek mellett is alapvetően népszerűek maradnak?” - teszi a kérdést fel frissen megjelent tanulmányában intézetünk kutatója, Hajnal Áron. A cikk kapcsán Agnes Kende készített interjút Áronnal, ami Qubit+ előfizetőknek elérhető a képre kattintva.

A tanulmány az alábbi linken olvasható (angol nyelven): https://link.springer.com/article/10.1007/s11127-024-01175-z

A közhiedelemmel ellentétben az „Orbán vagy nem Orbán” kérdésen felül is meg lehet szólítani a választókat Miért szavaznak ennyien a Fideszre választásról választásra? Ez volt Hajnal Áron politológus legfrissebb tanulmányának központi kérdése, és a választókat befolyásoló tényezők között meglepő jelenségekre is bukkant a kutató.

"[K]érdés, hogy amikor az EU gazdagabb részei fejlesztési pénzeket adnak a szegényebb részeknek, azt államok közötti nemzetközi segélyként vagy egy entitáson belüli transzferként kellene értelmeznünk. A politikai gazdaságtanban rengeteg elemzés született a nemzetközi segélyek hatásairól és azok problémáiról, sok közgazdász pedig úgy véli, hogy ezek megállapításai az uniós forrásokra is érvényesek. Ezt az iskolát képviseli Váradi Balázs, a Budapest Intézet vezető kutatója is. [... K]omoly veszélyeket rejt, ha rengeteg pluszpénzt oszt el a központi állam, amit nem kell adóként beszedni, hanem csak beesik külföldről, egy olyan országban, ahol a politikai intézményrendszer és a politikai kultúra nem olyan fejlett, mint mondjuk Nyugat-Európában."

Ajánljuk a telex cikkét az EU-s pénzekről.

Soha annyi pénz nem érkezett Magyarországra, mint az elmúlt húsz évben. De mire mentünk vele? Húsz éve nagy reményekkel csatlakoztunk az EU-hoz, ma keserédes a visszatekintés. Nemcsak a Fidesz folyamatos brüsszelezése miatt, hanem azért is, mert az ideáramló töméntelen EU-s támogatással sem sikerült megérkeznünk Nyugat-Európába.

Közbeszerzési verseny? Az EU forrásokból társfinanszírozott tenderek esetében több, jó jogi biztosíték is beépítésre került a hazai szabályozásba. A kulcskérdés, hogy ezeket kikényszerítik-e, mit tesznek az ellen, hogy a pályázó cégek összejátszva megkerüljék ezeket, illetve hogy a hazai költségvetési forrásokból folyó közbeszerzések esetében is érvényesítik-e. A válasz a közbeszerzésekkel foglalkozó, szabályok betartásáért felelős intézményrendszer szakmai önállóságában és kapacitásaiban rejlik.

A HVG360 cikkében megszólal Reszkető Petra, intézetünk vezető kutatója is.

Komolyan gondolta Lázár János, amikor azt üzente a nemzeti nagytőkéseknek, hogy ez így nem mehet tovább? Korszakváltást, a közpénzből gazdagított nemzeti vállalatok versenyre szorítását ígérte a túlárazottnak tartott állami beruházások frontján Lázár János. Félő, hogy csupán a választások előtti korteshadjárat részeként, nem pedig a korrupció elleni érdemi fellépés sz....

"[A] művészek, tanárok kimaradnak az anyagi javak elosztásából. [... A középosztály tagjai] becsapottak, mert úgy érzik, több pénzük marad, miközben többet kell költeniük a közszolgáltatásokra. Hiszen ezek a szolgáltatások már rég nem olyan minőségűek." - intézetünk vezető kutatója, Scharle Ágota volt a Telex.hu vendége

A kapcsolódó kutatásunk összefoglalója eléhető itt:http://www.budapestinstitute.eu/iskola-egyenlotlenseg-brief_2402.pdf

Senki sem tudja, mi az a középosztály, de az biztos, hogy Orbánék átverik Mi az Orbán-rendszer ajánlata a középosztálynak? Merre tart ez a társadalmi réteg, és egyáltalán hogyan definiálható? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegettek vendégeink a Telex Közbeszéd hatodik eseményén.

"A Budapest Intézet vezető kutatója szerzőtársaival egy tavaly megjelent kutatásukban az Ifjúsági Garancia keretén belül elérhető 90 napos munkatapasztalat-szerzési programot vizsgálták részletesebben. Mivel más bértámogatási programokhoz képest ennél nem volt elvárás a munkaadóval szemben, hogy a támogatott időszakot követően a résztvevőket tovább foglalkoztassa, ez nagyon népszerű programnak számított. [...] A program az alacsony és magasabb iskolai végzettségűek foglalkoztatottságát is növelte, de relatíve hatásosabb volt az alacsony végzettségűek körében – mondta Csillag. A résztvevők iskolai kompetenciamérési eredményeit is vizsgálva pedig azt találták, hogy leginkább az alacsony képzettségű, de jobb kompetenciájú résztvevők jártak jól a három hónapos lehetőséggel."

Csaknem egy évtizede terelgeti a munkavállalás felé a kallódó fiatalokat a kormány, de a neheze csak most jön | G7 - Gazdasági sztorik érthetően Áprilistól 200 milliárd forintos kerettel indít programot a kormány a fiatalok aktivizálására. A program előzménye sikeres volt a jobb helyzetű álláskeresők segítésében, a folytatásnak viszont nagy

A fiúk és a lányok matekot illető önértékelése közötti különbség hozzájárul a munkaerőpiaci különbségekhez, és ahhoz, hogy a tehetséges lányok kisebb valószínűséggel mennek tudományos pályára vagy vállalnak később vezető pozíciót, mint a tehetséges fiúk. Brit ikerpárok adatain végzett elemzésünk azt mutatja, hogy a tényleges teljesítmény a fiúk és a lányok matek-önértékelésében lévő különbség kis részét tudja csak megmagyarázni. Fontos szerepe van a szülők sztereotipikus értékelésének és a testvérek önértékelésének is.

Ajánljuk Adamecz Anna írását a Defacto blogon.

A fiúk egy kicsit jobbak matekból, mint a lányok, de sokkal jobbnak gondolják magukat A nemek közötti különbségek ma már sokkal inkább fakadnak társadalmi normákból, mint tényleges teljesítménybeli eltérésekből. Ha egy fiú és egy lány ugyanolyan matekból, a fiú akkor is körülbelül fél osztályzattal jobbnak gondolja magát, mint a lány. Miből származik ez ...

"Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint a következő problémákat kellene megoldani ahhoz, hogy a magyar munkaerőtartalékot jobban mozgósítani lehessen:

➡️ sok magyar munkanélküli készségei hiányosak, amelyeket célzott képzések segítségével kellene javítani;

➡️ a tömegközlekedés, különösen a vidéki busz- és vasúti közlekedés leromlása miatt az ország több pontjáról egyszerűen megoldhatatlan, hogy az emberek ingázzanak a munkaerőt igénylő üzemekbe, a költözés pedig sokaknak nem opció, mert egy észak-kelet magyarországi ingatlant nem lehet annyiért eladni, amennyiért a gyárakhoz közelebb lehet lakást vásárolni."

Ajánljuk a Telex összefoglaló cikkét vendégmunkásokról és a hazai munkaügy lehetőségeiről.

Tíz százalékkal drágább, de harminccal termelékenyebb – a magyarországi vendégmunkásdömping háttere Az elsősorban Ázsiából érkező vendégmunkások az őket ideszervező cégek szerint nemhogy nem veszélyeztetnek, de megmentenek magyar munkahelyeket. De miért van szüksége magyarországi vállalatoknak vietnámi vagy Fülöp-szigeteki munkásokra?

Kiszámoltuk, olvassátok!
"A csak érettségivel bíró anyák gyerekeinek még rosszabb a helyzete: 39 százalékuk még bejut jó tanulási közegű osztályba, de 43 százalékuk átlagos, 28 százalékuk pedig rossz közegű osztályban koptatja az iskolapadot."

Az egyre rosszabb színvonalú oktatásban már a középosztálybeli gyerekek sem férnek hozzá a jó minőségű iskolához A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.

Új pályázatot készül kiírni Ukrajnából menekült gyerekek ellátásának támogatására a Fővárosi Szociális Közalapítvány. A tervezetről (melynek elkészítésében a BI is segédkezett), február 27-ig várják a véleményeket:

Társadalmi egyeztetés: Ukrajnából Menekült Gyermekek Ellátása és Befogadása Pályázat 2024 Társadalmi egyeztetés: Ukrajnából Menekült Gyermekek Ellátása és Befogadása Pályázat 2024 Az Ukrajnából Menekült Gyermekek Ellátása és Befogadása Pályázat 2024 tervezett pályázati kiírással kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat 2024. február 27. (kedd) éjfélig várjuk...

Kik maradnak, kik lesznek szegények? És mit tehetne ez ellen az állam (ha akarná)? Krémer Balázs és Scharle Ágota beszélget Szabó Attilával a Qubit új podcastjában:

Lecsúszóban és rossz lelkiállapotban van a magyar középosztály Újra megjelent a középrétegekben az egzisztenciális elbizonytalanodás, a lecsúszás réme. A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában erről kérdeztük Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatóját és Krémer Balázs szociálpolitikust.

Számításaink szerint "öt éven belül nyugdíjba mehet az általános iskolai tanárok kb. 15%-a, tíz éven belül pedig akár az egyharmada, miközben az elmúlt évek alapján az újonnan belépők a nyugdíjba vonulók egynegyedét-egyharmadát pótolják.

Vagyis tíz éven belül a tanárok létszáma akkor is a negyedével csökkenhet, ha nem lesz tömeges felmondási hullám, és nem csökken még tovább a pályakezdő tanárok száma."

Ajánljuk kollégáink cikkét a Portfolio.hu-n.

Milyen hatásokkal járhat a státusztörvény? Felmondási hullám nélkül is súlyos lehet a helyzet Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkozt...

Programajánló! Közép- és Kelet-Európa államai a hajléktalanság kérdésével leginkább kríziskezelő jelleggel foglalkoznak. Váradi Balázs (Budapest Institute for Policy Analysis) és Teller Nóra (Metropolitan Research Institute - Városkutatás Kft.) arról beszélgetnek jövő hétfőn, hogy milyen preventív és lakhatási-központú megoldásokra lenne érdemes helyezni a hangsúlyt a nemzetközi tapasztalatok alapján.

Az ezzel kapcsolatos anyag angol nyelvű online bemutatójára az alábbi linken lehet regisztrálni.

Ending Homelessness in Central & Eastern Europe with a Housing-led Approach How can Central and Eastern Europe move to a Housing-led approach and what can we learn from existing practice?

Nemrég megjelent cikkükben Krekó Judit, Munkácsy Balázs, Csillag Márton és Scharle Ágota azt vizsgálják, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha az állami átvállalja a fiatalok 90 napos próbaidejének bérköltségeit. Adminisztratív adatok segítségével vizsgálják, hogy az Ifjúsági Garancia Program keretében bevezetett munkatapasztalat-szerzést elősegítő 90 napos támogatás hogyan hatott a a későbbi foglalkoztatásra és keresetekre. Arra jutnak, hogy a program elsősorban azoknak ad lehetőséget, akik alacsonyan iskolázottak, de a középiskolai Országos Kompetenciamérésen magasabb pontokat értek el, tehát viszonylag jó szövegértési és matematikai kompetenciával rendelkeznek.

A cikk a sokat idézett Social Policy and Administration folyóiratban jelent meg és az alábbi linken olvasható: http://onlinelibrary.wiley.com/share/author/BQP5MVUSQWKZ8T7GUJIJ?target=10.1111/spol.12924

"A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: 2020-ban ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapta a teljes családi adókedvezmény egytizedét, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot." - többek közt erről írnak intézetünk elemzői az Acta Oeconomicában megjelen cikkük kapcsán a KRTK blogon

Ki jár jól a kormány által bevezetett adórendszerrel Magyarországon? Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredmé...

"Csillag Márton munkagazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa szerint a magyar munkaerőpiacon a magas szintű idegennyelvtudásnak, tipikusan az angolnak és a németnek nagy a hozama, és ha ez megfelelő digitális képzettséggel is együtt jár, könnyű munkát találni. „Ezekkel a készségekkel könnyen és jól fizető állásokhoz lehet még mindig jutni, tehát egy bizonyos szint felett bőven van kereslet munkaerőre” – mondja a kutató."

Ajánljuk Kende Ágnes cikkét a kapunyitási pánik jelenségéről, amiben többek között Csillag Mártont, intézetünk szenior kutatóját kérdezte a fiatal munkavállalók helyzetéről, kilátásairól.

„Már az a kérdés is bestresszel, hogy mik a terveim” A kamaszkor végétől a stabil munkahely-párkapcsolat-családalapítás hármas megteremtéséig tartó időszakot feltörekvő felnőttkornak, a 20-as és a korai 30-as éveikben járókra jellemző szorongást kapunyitási pániknak hívja a szakirodalom. Hogyan érinti mindez a fiatal magyar di...

A G7.hu podcast adásában intézetünk vezető kutatója, Scharle Ágota beszélt arról, hogy hogyan és milyen tartalékokból lehetne pár éven belül ~200 ezer jelenleg inaktív, Magyarországon élő embert behozni a munkaerőpiacra. Többek között szó esik közmunkásokról, regionális különbségekről, kisgyermekes anyákról, frissen nyugdíjba menőkről, illetve egy Miskolc környéki program tanulságairól.

Csak szlogennek elég, vagy alapja is van Orbán 500 ezer új dolgozóról szóló tervének? | G7 - Gazdasági sztorik érthetően Orbán Viktor arról beszélt, hogy elsődlegesen belső tartalékokból kellene 500 ezer munkahelyet betölteni a magyar munkaerőpiacon. A tervről Scharle Ágota munkagazdásszal beszélgettünk a G7 Podcastban,

2021-ben több mint százezer szabálysértési büntetést változtattak át börtönbüntetésre, ami nem csak igazságtalan, hanem pazarló is - érvel a Helsinki Bizottság blogbejegyzése a 444.hu-n, többek közt a Budapest Intézet 2016-os tanulmányára hivatkozva (https://szabalysertes.hu/wp-content/uploads/2017/05/BI_2016_01_study_Helsinki_szabalysertes_161130.pdf), melyben azt számoltuk ki, mennyit spórolna az adófizetőnek egy racionálisabb és emberségesebb szabályozás.

A szegénységet nem lehet rács mögé dugni - Helsinki Figyelő Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg kö...

World Habitat Commissions Feasibility Study into Innovative Housing-Led Responses in Central and Eastern Europe - World Habitat Accelerating an end to homelessness in the region Our vision is a world where street homelessness is prevented from happening, and if it does occur is rare, brief, and non-recurring. To ensure sustainable solutions to street homelessness, housing advocates increasingly look towards housing-led solut...

Váradi Balázs és Erőss Hanna, intézetünk munkatársai megvizsgálták, hogy mennyit kellene költeni a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre ahhoz, hogy a rászoruló gyerekeknek jusson elég segítség.

A Qubit kérdéseire Váradi Balázs többek között ezeket mondta:
„Ha van valaki, aki le tud nyugtatni egy hiperaktív gyereket, már az óriási segítség a tanárnak, aki így nem fog dühöngeni, és nem azt mondja, hogy vigyétek már innen ezt a gyereket, mert így nem tudok dolgozni [...] Lényegesen több erőforrást lehetne erre költeni, és az mind jól hasznosuló pénz lenne. Nem 10 százalékkal többet, hanem ötször ennyi pénzt lehetne arra áldozni, hogy legyen elegendő pedasszisztens meg iskolapszichológus az iskolákban. De nemcsak több pénz kéne, hanem egy nagyon komoly váltást is véghez kell vinni ahhoz, hogy az iskola ne csak arról szóljon, hogy a tanítónéni frontálisan tanítja az osztályteremben üldögélő gyerekeket”.

„Vigyétek már innen ezt a gyereket, mert így nem tudok dolgozni” Vannak szakértők, akik szerint a mostaninál hatszor többet kellene költeni a tanárokat segítő asszisztensekre és iskolapszichológusra, hogy minden rászoruló gyereknek jusson segítség. Mások arra figyelmeztetnek, hogy veszélyes lenne, ha a pedagógushiányt az olcsóbb asszisztensek a...

"Scharle Ágota amellett, hogy szakemberként vizsgálja a jelenséget, néhány éve szülőként is érintett volt a kérdésben, és akkor gyűjtötte össze a tapasztalatait arról, mégis milyen lehetőségeik vannak az érintett (nagyvárosban élő, középosztálybeli) családoknak. Akkor kidolgozott egy szülőktől szülőknek szánt kérdőívet, amely a környéken elérhető iskolákról gyűjtött konkrét és hasznos információkat[.]"

A cikkben többek között az említett kérdőív linkje is megtalálható.

Igenis számít az iskolaválasztás a gyerek jövője szempontjából Kutatások igazolják, hogy bizonyos „soft skilleket” általános iskola alsó tagozatban kellene megtanulni

"Alsó hangon mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – derült ki a Budapest Intézet elemzéséből, amit a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megrendelésére készítettek."

Nem csak tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, legalább 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársra is szükség lenne A NOKS-os dolgozók hiányának egyik legfőbb oka az alacsony bérezés, különösen azokban a munkakörökben, amelyekhez magasabb iskolai végzettség, szakképzettség kell.

Ajánljuk az alábbi konferenciát, ahol szenior kutatónk, Scharle Ágota "Milyen információkhoz férnek hozzá a roma gyerekek szülei az iskolai beiratkozáskor?" című előadása is meghallgatható lesz.

A konferencián való részvétel ingyenes, regisztrálni az alábbi linken lehet: https://forms.gle/6rbff2LHmugxeNvo8

‼️‼️ Loose Ends Konferencia - nem formális pedagógia roma fiatalok integrációjáért - A konferencia részletes programja: https://egyutthato.eu/loose/indexHU.HTML

2023. február 16-án az Együttható Egyesület konferenciát szervez a Loose Ends projekt záróeseményeként.

Az egész napos konferencián szociális, és pedagógiai területről érkező szakemberek tartanak előadásokat, workshoppokat, akiknek munkássága kapcsolódik a roma fiatalok társadalmi befogadásához, annak gazdasági, társadalmi vetületéhez. Kiemelt témáink a szegénység és marginalizáció, a diszkrimináció, az identitás-integráció-asszimiláció, továbbá az ifjúsági munka, nem formális pedagógia enyhítő válaszai erre.

"A mai körülmények között, amikor az iskolák alulfinanszírozottak, és a pedagógusok gyakran motiválatlanok, nehéz jó iskolát találni." - Kutatóink arról írnak, hogy ilyen körülmények között mit tehet a szülő, hogyan találhat megfelelő iskolát a gyerekének.

Iskolaválasztás: 5 fontos tényező, amin a gyermeked jövője múlhat Szövegértés, matematika, motiváció, társas kommunikáció, nyelvtudás. Miért fontosak ezek a készségek, és hogyan tudjuk kideríteni, hogy a kiszemelt iskolában figyelnek-e a fejlesztésükre?

"[Az] év legjobb hazai gazdaságpolitikai híre paradox módon az, hogy 2022-ben végre-valahára az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács felfüggesztette és jogállami, antikorrupciós feltételek teljesítéséhez kötötte az országba pumpált közös európai milliárdok egy részét."

Ezt nyilatkozta a Qubitnak Váradi Balázs, intézetünk vezető kutatója, aki szerint "az országnak juttatott EU-milliárdokról már előre tudni lehetett, hogy megmérgezik a hazai politikát, és így többet ártanak, mint amennyit akkor használhattak volna, ha egy boldog, a közjót profin szolgáló, kikezdhetetlenül tisztességes állam által irányított ország kapta volna őket."

„A legfontosabb, hogy legyen, aki felfogja a tudomány szavát” - Qubit Gazdasági nehézségeket, potenciális energiafordulatot és rengeteg mesterséges intelligenciát vár 2023-tól Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Váradi Balázs közgazdász, Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő és Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.

A regisztrált munkanélküliek felének gyengébbek a készségei, mint a tipikus minimálbéres alkalmazotté, negyedük olvasni és számolni is alig tud. Legalább 90 ezer álláskeresőnek lenne szüksége az alapvető olvasási, számolási készségei fejlesztésére és közülük 35 ezernek még legalább 30 éve van a nyugdíjig.

Ezt illusztrálja 2018-as adatokon az a grafikon, amiről Scharle Ágota, intézetünk vezető kutatója írt az év ábráiról szóló cikkben a Telex.hu-n.

Őrült éven van túl a világgazdaság, és még csak most jöhet az ingatlanpiac mélyrepülése 2022-ben már megint minden felbolydult körülöttünk, és ez a gazdasági mutatókban is látványos. Vége a pénzbőségnek, komolyan fájhat a fejünk az energiafüggőség miatt, megreccsent a magyar növekedési modell, néhány fontos piac viszont magához tért az év végére. Bemutatjuk ...

"Általában is igaz, hogy a minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények felé, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket: nyernek rajta, akiknek éppen van munkája, és vesztenek, akiket az emelés miatt elbocsátanak, vagy nehezebben találnak munkát."

Megjelent vezető kutatóink második minimálbér-témájú cikke is a G7 oldalán, amiben felhívják a figyelmet arra, hogy a minimálbér emelése nem jó, és semmiképp sem elégséges eszköz a szegénység elleni küzdelemben. Helyette más, hatékonyabb megoldásokat javaslonak. Részletek a cikkben.

Mire nem jó a minimálbér emelése? | G7 - Gazdasági sztorik érthetően A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.

Szempontok, amiket a minimálbér-emelés kapcsán érdemes átgondolni. Ajánljuk az alábbi G7 cikket, vezető kutatóink tollából.

Mire és hogyan hat a minimálbér-emelés? | G7 - Gazdasági sztorik érthetően Hamarosan dönteni kell a legkisebb keresetek jövő évi összegéről, ezért érdemes áttekinteni, hogy mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai.

Ajánljuk az alábbi beszélgetést, melyben szenior kutatónk, Reszkető Petra beszél részvételi programokról.

Köszönjük a meghívást az Emberség Erejével Kék Kanapé podcastnek!

🛋 „Én döntöm el, hogy mire költsön a város” – Kék Kanapé #21/1. (podcast)

🎙 Közösségi részvétel, részvételiség, közösségi költségvetés. Néhány olyan fogalom, amivel az elmúlt években egyre többször találkozhattunk Magyarországon. De mitől válik egy kezdeményezés valóban közösségivé és részvételivé? Aktívabbak lesznek-e az állampolgárok, a döntéshozók valóban hajlandóak-e megosztani a hatalmat? Korlátozott hatást érnek el ezek a programok, esetleg a jövő önkormányzását vetítik előre?

A Kék Kanapén ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőtársainkkal, Reszkető Petrával és Kiss Gabriellával. (A beszélgetés első része szombaton, a második vasárnap kerül adásba.)

Az első részben Reszkető Petrával, a Budapest Institute for Policy Analysis ügyvezető partnerével beszélgettünk részvételi programokról, jellemzőikről, hazai és külföldi jó gyakorlatokról.

🎧 Kéthetente szombatonként interjúkkal és véleményekkel készülünk civil társadalmon innen és túl. A Kék Kanapé podcast a legtöbb platformon elérhető. Ha tetszett, kövessétek, és szívesen vesszük véleményeteket és észrevételeiteket: [email protected]

🛋 Kék Kanapé podcast:
emberseg.hu/podcast/

🛋 Az adás itt hallgatható meg:
emberseg.hu/2022/11/reszveteliseg-kek-kanape-podcast-1/

☝️A minimálbér emelése felgyorsíthatja az automatizációt.

Erre a problémára hívta fel a figyelmet intézetünk vezető kutatója, Scharle Ágota, a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián.

Hozzászólásában többek között azt emelte ki, hogy a minimálbér emelése különösen kockázatos a magyar munkaerőpiacon, mivel a környező országokhoz képest jelentős a képzetlen munkaerő létszáma. A korábbi emeléseket vizsgáló kutatások, így például Harasztosi és Lindner 2019-es tanulmánya kimutatta, hogy még a tőkeerős, nagy profittal működő cégek sem feltétlenül hajlandók megfizetni a nagyobb minimálbért: az export-orientált, versengő piacokra termelő (és ezért áremelésre kevésbé képes) cégek nagyobb valószínűséggel reagáltak elbocsátásokkal a 2000-es évek eleji nagy minimálbéremelésre.

Fél évre szóló minimálbér-megállapodás lehetőségét vetette fel Parragh László „Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az M...

"a tankötelezettség életkorának 2011-ben bevezetett csökkentése a roma és nem roma fiatalok esetében is megnövelte az iskolát korán elhagyók arányát."

Scharle Ágotának a Munkaerőpiaci Tükör 2018. évi kötetében megjelent "Roma fiatalok az iskolában és a munkapiacon – Változások 2011 és 2016" című tanulmányára is hivatkozik Ónody-Molnár Dóra részletes cikke az idén 10 éves keresztény roma szakkollégiumi hálózatról.

https://jelen.media/kozelet/balog-zoltan-es-a-szeretet-1557

Balog Zoltán és a szeretet 10 éves a keresztény szakkollégiumi hálózat – nagyon szubjektív tudósítás az évforduló kapcsán megrendezett ünnepi konferenciáról.