Nyugdíjzóna Szakértői Iroda - Deli Tibor

Megjelentek az idei évre vonatkozó szorzószámok!🆕📈⬆️🏫📂

Az induló öregségi nyugdíj, hozzátartozói ellátás, illetve egysor egyéb ellátás kiszámításánál, a hatályos nyugdíjjog szerint fő szabályként az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék/társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Természetesen a régi keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása.

A valorizálás, nyugdíjbiztosítás szempontjából nem jelent mást, minthogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják, azaz a 2023. évi nyugdíjazásnál a megelőző időszak kereseteit a 2022. évi szintre kell valorizálni, a korábban említett országos nettó átlagkereset-növekedés mértéke alapján. [2022. évben induló nyugellátások esetében az 1988-2020. között elért keresetek kerültek valorizálásra, míg a 2023. évben induló nyugellátások esetén az 1988-2021. közötti kereseteket kell valorizálni.]
A nyugellátások megállapításához a havi átlagkereset meghatározása során 2023-ban is a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkeresetnek az egyes évek növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (valorizálni).
A kihirdetett – április 2-ától hatályos – kormányrendelet szerint a 2023. január 1-je és 2023. december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén alkalmazandó valorizációs szorzószámok 17,5%-kal magasabbak a tavalyinál.

Minden kedves hölgynek nagyon boldog nőnapot kívánok! 🙂💐

Erdély egyik legtávolabbi megyéjében, Belső-Erdélyben, Brassóban jártam és meglátogattam a Brassó Megyei Nyugdíjpénztár épületét.🌐🗺️🏫🙂

Januártól már nem tekinthető nyugdíjasnak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

2023. január 1-jétől kedvezően módosult a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavállalását érintő szabályozás. A Munka törvénykönyve módosítása következtében 2023. január 1-jétől a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalók már nem tartoznak a nyugdíjas munkavállalók közé, így rájuk is a munkavállalókra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

A szabályozás azt követően került a törvényhozók elé, hogy az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügyben lefolytatott vizsgálatát követően úgy ítélte meg: hátrányosan érinti a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkajogi szabályozás, ezért a foglalkoztatáspolitikáért felelős technológiai és ipari miniszterhez fordult, hogy a belügyminiszterrel együttműködve készítse el és kezdeményezze a munka törvénykönyve módosítását.

Az ombudsman jelentése szerint a jogalkotó eltérő élethelyzetben lévő társadalmi csoportokat (öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és nem betöltött személyek) kezel azonos módon anélkül, hogy annak észszerű indoka lenne. Másfelől a szabályozás indokolatlanul tett különbséget a megváltozott munkaképességű munkavállalók között, hiszen a rehabilitációs ellátás mellett munkát végzőkre nem a nyugdíjasokra vonatkozó, hanem az általános szabályok irányadók, azaz az ő esetükben a munkáltatónak már eddig is indokolnia kellett a munkaviszony felmondását, szükség esetén annak indokát is bizonyítania kell, emellett ők a többi munkavállalóval azonos módon voltak eddig is jogosultak végkielégítésre.

A Munka törvénykönyve a vizsgálat idején a nyugdíjas munkavállalók közé sorolta azokat a munkavállalókat is, akik rokkantsági ellátásuk mellett végeztek kereső tevékenységet. Ez a szabályozás az érintettekre nézve több szempontból is hátrányos következménnyel járt. Egyrészt a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát munkáltatója – ahogy a nyugdíjasokét is – indokolás nélkül felmondhatta, ami meglehetősen bizonytalan helyzetet teremtett a munkaerőpiacon egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára. További jelentős hátrányt okozott, hogy a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén – a nyugdíjasokhoz hasonlóan – ők sem tarthattak igényt a többi munkavállalót egyébként megillető végkielégítésre; ez pedig - különösen egy hosszú ideje fennálló munkaviszony esetén - akár komoly anyagi hátrányt is jelenthetett az érintett munkavállalónak.

Az alapvető jogok biztosa egy konkrét panasz kapcsán indított eljárást és vizsgálta a fent említett szabályozást. A Biztos az AJB-2640/2022. számú jelentésében rögzítette, hogy az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben visszásságot okoz és nem áll összhangban az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (CRPD) munkavállalást érintő rendelkezéseivel sem az a szabályozás, miszerint a rokkantsági ellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek nyugdíjas munkavállalónak minősülnek, emiatt munkaviszonyuk indokolás nélkül megszüntethető és nem jár részükre végkielégítés sem.

Forrás: MEOSZ

Januártól már nem tekinthető nyugdíjasnak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló - MEOSZ A szabályozás azt követően került a törvényhozók elé, hogy az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügyben lefolytatott vizsgálatát követően úgy ítélte meg: hátrányosan érinti a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkajogi szabályozás, e...

❗👥Konzultáljunk együtt, mérlegeljük a legjobb lehetőségeket, hogy valóban az optimális időponttól kérelmezze a nyugellátását!
Nem biztos, hogy amikor betölti a nyugdíjkorhatárát azon a napon "kikerekedik" egy újabb szolgálati év a nyugdíj mértékének megállapításához.
A nyugdíj összegének megállapításához csak a teljes évek számítanak. Amennyiben valakit úgy nyugdíjaznak le, hogy 43 év 360 nap szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjalapjának 86%-a lesz az induló nyugellátás összege, ha még dolgozik 5 napot, akkor már a nyugdíjalap 88%-a lesz a kezdő nyugdíja.

👩‍💼Személyes ügyintézés- telefonon ( 0630/294-0686) - előzetes időpont egyeztetés alapján történik - az Ön érdekeit szem előtt tartva- akár a saját otthonában is.

Üdvözlettel:
Deli Tibor
Nyugdíjszakértő
www.nyugdijzona.hu

❗Minden ellátott számára választható opció, hogy a nyugdíjának/ellátásának/járandóságának kifizetése postai úton, vagy banki átutalás formájában történjen. ❗
‼️Amennyiben az érintett bankszámlára kéri a nyugdíja/ ellátása kifizetését, úgy 2023-ban az alábbi napokon érkezik az SMS, amelyben már a 15%-kal megemelt összeget utalja a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatósága:📢📱📆🔔⬆️🏧

2023 január: 2023. január 12. (csütörtök)
2023 február: 2023. február 10. (péntek)
2023 március: 2023. március 10. (péntek)
2023 április: 2023. április 12. (szerda)
2023 május: 2023. május 12. (péntek)
2023 június: 2023. június 12. (hétfő)
2023 július: 2023. július 12. (szerda)
2023 augusztus: 2023. augusztus 11. (péntek)
2023 szeptember: 2023. szeptember 12. (kedd)
2023 október: 2023. október 12. (csütörtök)
2023 november: 2023. november 10. (péntek)
2023 december: 2023. december 1. (péntek)

❗Mikor lesz 13. havi nyugdíj/elláttás/ juttatás utalása 2023-ban⁉️
2023-ban a 13. havi járandóságot a február havi kifizetéssel együtt utalják, illetve kézbesítik az érintetteknek - már az emelt havi nyugdíjjal/ellátással megegyező összegben!💯💶

Minden kedves ügyfelemnek, olvasómnak és követőmnek áldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!🌲🙂

Megjelent a kormányrendelet a 2023. januári nyugdíjemelésről.
Többek között az alábbit is tartalmazza az 506/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet
"12. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8/A. § A 2022. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 129 860 forint.”
Az alapösszeghez az újonnan megállapításra kerülő rokkantsági és rehabilitációs ellátások adható összegei igazodnak a táblázat szerint.

Magyarország Kormánya bejegyzése. Önnek mi a véleménye?

Szakértői segítség a nyugdíj ügyintézés során! Ha Ön sem igazodik el a jogszabályok útvesztőjében, inkább keressen meg elérhetőségeim valamelyikén, és vegye igénybe szolgáltatásaimat! 👉

Szakértői segítség a nyugdíj ügyintézés során Nyugdíjzóna • Deli Tibor közigazgatási szakember

Szeptemberre javasoljàk a nyugdíj emelést! Ön mit gondol, elég az infláció mértékèvel történő emelés?

Megeszi az infláció a magyar nyugdíjakat, rendkívüli javaslattal állt elő a szakértő A magas infláció miatt célszerű lenne beiktatni szeptemberben egy rendkívüli nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjprémiumot a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas között kellene elosztani – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő a Millásreggeli műsorán.

Novemberben újabb emelés jöhet!

Ettől nagyon félnek a nyugdíjasok, de novemberben jöhet a segítség Durvul az infláció, a kormány cselekszik, ahogy tud.

4.9%-al csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke
Az Egyenes Beszéd vendége Dávid Ferenc országgyűlési képviselő, DK.
Videó ide kattintva 👇👇👇

ATV Az ATV az első magántelevízió hazánkban. A minőségi, színvonalas, magas értékrendű műsorok készítését és sugárzását célul kitűző kereskedelmi csatorna.

Fontos változás! Csőd esetén a nyugdíjasok és a kisgyermekesek előbb juthatnak a bérükhöz. Törvényt módosított a kormány: a nyugdíjas munkavállalók előrébb kerültek a sorban a felszámoláskor a csődeljárási szabályozásban. A kisgyermekesek is hamarabb juthatnak a munkabérükhöz, ha egy munkáltató bedől.

A módosítás lényege, hogy a kisgyermekkel otthon lévő, és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjainak járó díjak esetében az adós munkáltatót terhelő munkabérrel és egyéb bér jellegű juttatásokkal esnek egy kategóriába a kifizetések. Vagyis ha borul egy cég, akkor a megmaradt pénzéből a nyugdíjas munkavállalókat és a kisgyermekeseket kell előbb kifizetni.

A csed és a gyed folyósításának időtartamát is figyelembe kell venni a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás kiszámításakor.

Az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntése nyomán mindazok, akik a gyermekük születését követően igényelnek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást úgy, hogy előzőleg - biztosítási jogviszonyuk alapján - csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjat kaptak, akkor a táppénzhez hasonlóan, korábbi keresetük függvényében magasabb összegre lehetnek jogosultak.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette ugyanis, hogy az ellátások összegét befolyásoló havi átlagjövedelem vizsgálata során - a táppénzhez hasonlóan - a gyermekek után járó ellátások folyósításának időtartamát is figyelembe kell venni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az igényelt ellátás összegét ilyen esetekben nem a törvény alapján minimálisan megállapítható összegben, hanem az igénylő tényleges, a gyermekek után járó ellátásokat megelőzően szerzett jövedelme alapján kell megállapítani, ami így akár magasabb összegű ellátást is jelenthet az érintett számára. Az Alkotmánybíróság a döntését egy konkrét panasz kapcsán hozta, határozata azonban a hasonló ügyekben eljáró hatóságok és bíróságok számára is kötelező, azt a döntéseik meghozatalakor figyelembe kell venniük. Az Alkotmánybíróság elé került ügyről, és a testület döntésének indokairól részletesebben meosz honlapján olvashat.

A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának a folyósítása, aki a Magyar Közlöny (128. szám) listájának jogviszonyában áll.

A háborús veszélyhelyzetre tekintettel egy évig nem kell alkalmazni azt a szabályt, amely szerint szüneteltetik a nyugdíjfizetést, ha a nyugdíjas keresete az adott évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát.

A jogviszonyra irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően a kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható az említett időszakban az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, feltéve, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi.

A rendelkezés kiterjed azokra, akik

közalkalmazotti jogviszonyban,
egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
politikai szolgálati jogviszonyban,
biztosi jogviszonyban,
köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban állnak.

Forrás: porfolio

Magyarország Kormánya bejegyzését mutatom!

Keveslik a nyugdíjasok az emelést, még több pénzt kérnek az infláció miatt Leginkább a kisnyugdíjasoknak lenne szükségük az emelésre.

Több mint másfél millió nyugdíjas kapja meg kedden a pluszpénzt!
Aki bankszámlára kérte nyugdíjának utalását, annak kedden kerül az évközi nyugdíjemelés a bankszámlájára, így július 12-én több mint másfél millióan jutnak a járandóságukhoz.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára tájékoztatta az MTI-t, hogy a júliusban érkező pluszpénzzel a nyugdíjasok mellett többek között a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban, az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, a baleseti és a rokkantsági járadékban részesülők is számolhatnak.

A nyugdíjasok több mint 60 százalékának átutalással érkezik júliusban a pénz. Hozzátette, mintegy 900 ezer nyugdíjas és más ellátásban részesülő választott postai kézbesítést, akiknek a szokásos naptári napon viszi a postás a kiegészítő emeléssel növelt nyugdíjat vagy ellátást és a visszamenőlegesen járó korrekciót.

Ebben a hónapban érkezik az évközi nyugdíjemelés, amikor mintegy 2,5 millió nyugdíjas együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt kap. A januártól júniusig terjedő, visszamenőlegesen járó emelést a nyugdíjasok egy összegben, az aktuális, július havi emelt nyugdíjukkal együtt kapják meg - tájékoztatott Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Napokon belül érkezik az emelt nyugdíj A januártól júniusig terjedő, visszamenőlegesen járó emelést a nyugdíjasok egy összegben, az aktuális, július havi emelt nyugdíjukkal együtt kapják meg.

https://www.facebook.com/Nyugd%C3%ADjbiztos%C3%ADt%C3%A1si-Sz%C3%A9kh%C3%A1z-1475073489386249/

Nyugdíjbiztosítási Székház A társadalombiztosításnak több mint 100 éve otthont adó épület.
Bővebben: lásd: Névjegy

Ha Ön sem igazodik el a jogszabályok útvesztőjében, inkább keressen meg elérhetőségeim valamelyikén, és vegye igénybe szolgáltatásaimat! 👉 https://www.nyugdijzona.hu

Sokan nem tudják, de vannak olyan nyugdíjasok, akik külön emelést is kaphatnak kivételes esetben!
Sokféle okból lehet alacsony összegű egy nyugellátás, ám jó tudni, hogy lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások összegének kivételes méltányosságból történő emelésére.

A nyugdíj alacsony összege több okból is következhet: függhet a rövid szolgálati időtől és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset nagyságrendjétől is. Az sem közömbös a nyugdíj összegénél, hogy mikor történt a nyugdíjba vonulás, mert az adott évben alkalmazandó, esetlegesen alacsony valorizációs szorzószámok, – azaz a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez szintre hozó, igazító számok – is meghatározó hatással vannak az ellátás összegére.

Kivételes nyugellátás-emelés!
Az ilyenfajta emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90 000 forintot.

A törvény szerint a kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt évnél, nő harminc évnél hosszabb szolgálati idővel), a 70 éven felüli személyeket, továbbá aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelt, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.

Ha Ön sem igazodik el a jogszabályok útvesztőjében, inkább keressen meg elérhetőségeim valamelyikén, és vegye igénybe szolgáltatásaimat! 👉 https://www.nyugdijzona.hu

Ezzel a minimális nyugdíjösszeg 28 500-ról 66 000 forint fölé ugrana, az ápolási díj pedig a mostani 41 600 helyett elérné a 96 000 forintot. Persze ez csak javaslat, még!

Jobbik: 133 százalékkal emelje a kormány a minimálnyugdíjasok és az ápolási díjasok juttatásait A kormány az elmúlt napokban szokásához híven ismét bért emelt, csak nem azokét, akiknek tényleg szükséges lett volna - jelentette ki szerdai online sajtótájékoztatóján Bencze János. A Jobbik országgyűlési képviselője emlékeztetett, a miniszterelnök fizetését 133 százalék...

Mára felborult a nyugdíjasok fogyasztói kosara, emiatt is érzik jóval magasabbnak az inflációt | 24.hu Az Országos Nyugdíjas Parlamenten a szakértők a problémák mellett a pozitívumokról is említést tettek, például arról, milyen értékteremtő munkákat végeznek a nyugdíjasok.

Változtatna a nyugdíjemelés kiszámításának módszerén a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.

Álláspontjuk szerint a mostani elv nem igazságos:

"A legkisebb nyugdíjakat nagyobb mértékben kellene megemelni.

A mai módszer alkalmazása konzerválja azt a gyakorlatot, amikor a nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa sürgeti a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatását, mértékének a valós éves infláció mértékéhez való igazítását.

A javaslat a következő:

a megelőző évi átlagnyugdíj alatti nyugdíjban részesülők a várható inflációs index felett, további havi 3000 forint emelést kapjanak.

Ez azt jelenti, hogy például a 60 ezer forintos nyugdíjat további 5 százalékkal, a 150 ezer forintos nyugdíjat további 2 százalékkal kellene emelni.

A nyugdíjak nagysága közötti olló egyre nyílik. A szegénységben élő nyugdíjasok egyre szegényebbek, a magas nyugdíjjal rendelkezők relatíve egyre módosabbak lesznek. Ma mintegy másfél millió nyugdíjas átlag alatti nyugdíjból él. Nőtt a létminimum alatt élő idősek száma, s közben (a járulékplafon eltörlése következtében) szaporodik az egymillió forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők száma - írták a közleményben.

1 millió 165 ezer idős az átlag alatti összeget kapja, míg több mint 114 ezren 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak."