Antikvárkönyvek.hu

1875. július 26-án született Dr. Carl Gustav Jung svájci pszichiáter.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1905. július 25-én született Elias Canetti osztrák író († 1994)

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1802.július 24-én született id. Alexandre Dumas francia író.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1849.július 23-án született Zichy Géza magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1967. július 22-én hunyt el Kassák Lajos magyar író, költő, képzőművész, a magyar avantgárd vezéralakja.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1904. július 15-én hunyt el Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1621. július 8-án született Jean de La Fontaine francia író, meseíró.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1804. július 4-én született Nathaniel Hawthorne amerikai író.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

,1964. július 3-án született Joanne Harris angol írónő.

www.antikvariumkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu.

1566 július 2-án hunyt el Michel de Nostredame (Nostradamus) francia orvos, asztrológus, kalandor.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu.

1901. július 1-jén született Ignotus Pál író, szerkesztő, a két világháború közötti haladó magyar irodalom kiemelkedő kritikusa, publicistája.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

ÉVFORDULÓ

Weöres Sándor

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned..." (W.S.: Szembe fordított tükrök)

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22.– Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő volt.

Koncz Zsuzsa – Ki minek gondol (Weöres Sándor)
https://www.youtube.com/watch?v=v9AFhLn7ynU

Weöres Sándor: Önarckép

Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.

Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.

Pedig nem rejtőzöm -- csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.

Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg - épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?

Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke.
Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett.
A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, majd 1919-től, amikor a családnak el kellett hagynia a várost, a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt.

Szombathelyen Győrött, Sopronban végezte középiskolai tanulmányait. 1928 júliusában jelent meg első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban. 1929-ben versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Napkeletben. Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal.

1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban.
1933-38 között Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész; megismerkedett Fülep Lajossal.
1934-ben megjelent első kötete (Hideg van, Pécs).
1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott. Megjelent A kő és az ember kötete.
1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Távol-keleti utazást tett.
1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált.
Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is.

1947-ben Pestre költözött. Feleségül vette Károlyi Amyt. Hosszabb olaszországi tanulmányutat tettek.

Weöres Sándor: A társ

Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle
lángvirágot,
s aki a földön
mellén viseli
és hevét kibírja,
ő a párod.

*

Weöres Sándor: Canzone - feleségemnek

Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,
ó, hallgat még felőled benn a lélek,
mely fátylat von köréd, szerelmesem,
s még nem tudom hogy néked mennyit érek,
jósorsodat hozom, vagy tán halálom
arany s gyémánt díszét, még nem tudom:
új, mézes fájdalom
indái közt nehéz utat találnom.

Csak azt tudom, hogy társra sose várt
az én szívem s lettél egyszerre társa,
elvéve tőle életet s halált,
hogy visszaadd másféle ragyogásra;
hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had
hazátlan csörtet villámtűz elől;
és kunyhóm összedől,
ha benne otthonod meg nem találtad.

Csak azt tudom, hogy hajlós testeden
szinte öröktől ismerős a testem,
fejemnek fészke ott a kebleden,
s nem szégyen, ha előtted könnybe estem,
semmit se titkolok s ős-ismerősen
jársz vad, töretlen Tibet-tájamon,
imbolygó szánalom,
vagy éji égen csillagkérdező szem.

A megtépett ideg, e rossz kuvik,
szemed nyugodt kék mécsét megtalálja;
kicsinyke úrnő, térdedhez búvik
s elszunnyad az érzékiség kutyája;
és benn a Fénykirály, az örök ember,
még hallgat, tán nem tudja szép neved,
s nem mond ítéletet,
így vár piros ruhában, szerelemben.

*

Weöres Sándor: Song

A napsugár szikrázva dől,
borzong a víz, lágy szél legyint,
sás árnya táncol mint a láng
s az út felől
reám tekint
a kékszirmú katáng.

Ó gyönge szél, ó gyönge szél,
ó halkuló, ó halkuló,
ringasd levél a lelkemet,
ringasd levél
a lelkemet,
mint hab-sörényt a tó.

*

Weöres Sándor: A két nem – Nagy Kálózy Eszter
https://www.youtube.com/watch?v=56xKUyaBsZg

Gryllus Dániel – Weöres Sándor: Ó ne vidd el (Szeretlek album, részlet)
https://www.youtube.com/watch?v=fFixQcPCyjs

Kaláka együttes – Weöres Sándor: Rózsa, rózsa, rengeteg
https://www.youtube.com/watch?v=S1VlQIQLi0k

Világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974).

Szélkiáltó: Regélő (Bukfenc)
https://www.youtube.com/watch?v=l3NkFBxSdxQ

Szélkiáltó: A Paprikajancsi szerenádja
https://www.youtube.com/watch?v=0CFmms1wjl8

1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves 1írikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta.
1956 végén megjelent gyűjteményes kötete; 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait.
1959-ben feleségével Kínába utazott.
1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadja Weöres-számát. A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg.
1966-ban Nyugat- Európában és az USA-ban járt.
1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat.

A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött.
Budapesten halt meg, 1989. január 22-én.

Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst Milán befolyása: a személyiség háttérbe húzódásában, a kitalált helyzetekben, „szerepekben” való megszólalásban.

„Költészete már kezdetben is igyekszik eltávolodni a vallomásos énlírától. Eleinte a forma, a műfaj, a ritmusszervezet szabad válogatásával ragadja ki a versbeszédet az élmény hatalma alól. A sokféle mintára visszanéző stilizációban azonban még nem hangolódik össze eléggé szólam és gondolat: az utóbbi még nem érte el az előbbi áttételességét, fogalmi kifejtés logikáján belül marad.” (Bárdos László)

Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon.

Radványi Balázs – Weöres Sándor: Az éjszaka csodái | Kaláka együttes
https://www.youtube.com/watch?v=Q0zdOi_YYuo

A Medúza 1944 című kötetében már saját világát építette. Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platóni szemlélet. Az emberi érzékek szerinte csak a jelenségek felszínét közvetítik, de a praktikumra irányuló értelem sem jut mélyebbre, igazabb látásig; ezzel csak egy magasabb rendű, az ősit meg nem tagadó szellemiség tud élő kapcsolatot teremteni. Alacsonyabb szinten a játékosság és a naiv, nyitottságát el nem veszítő szemlélődés, magasabban a harmóniák, ritmusok törvényeihez igazodó művészi alkotó tevékenység. Szerinte a közvetlen tapasztalással észlelhető vagy a tudományos kategóriákkal rendbe foglalható történelem sem több kicsinyes részérdekektől meghatározott, zavaros történéshalmaznál; az igazi a szellem alakváltásaiban ragadható meg (Egy másik világ, Őrültekháza, Örök sötétség tapad..., Le Journal, XX. századi freskó). Ez utóbbi megvalósítására törekedett életművének sokféleségével: képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket hordozó anyagának zenei megszerkesztésével (kisebb változatokban: Magyar etüdök, Rongyszőnyeg; nagyobb kompozícióban: Háromrészes ének, Harmadik szimfónia).

A társadalmi változások ritkán késztették - ekkor is többnyire áttételesen - megnyilatkozásra (XX. századi freskó, Elesett katonák, Relációk), a közvetettséget néha az általános létélmények vagy a létbölcselet kifejezéséig fokozva (A reménytelenség könyve, Mahruh veszése, Nehéz óra). Számára az átélt rettenetek az egyetemes értékvesztés részei, s alkalmat teremtenek neki a lemondás megfogalmazásához megoldást hozni nem tudó cselekvésről.

Mítoszaiban és más hagy verseiben a világgal való ősegység helyreállításának, a férfi-nő viszonylatoknak, az anyag és a szellem ellentéteinek, és a művészlétnek a kérdéseit dolgozta fel (Hatodik szimfónia, Az elveszített napernyő, Medeia, Orpheus).
A szürrealistáktól tanult laza képzettársítás Weöres soraiban éppúgy találkozik a primitív szemlélet titokzatosságával, mint a gyermekversek friss játékosságával, a zenei motívumszerkesztéssel vagy a modem szabad versépítés eljárásaival; bravúros verselésének köszönhetően rendkívül sok versváltozatot alakított ki (Fughetta, Fuga, Változat egy népdalra, Grádicsok éneke, Dob és tánc, Ablak az éjbe, Négy korál). Gyakran juttatta jelentős szerephez az írásképet (Kínai templom, Keresztöltés, Tapéta és árnyék, Egérrágta mese).

Versportréinak egy része is fontos (Három emlékmű, József Attila utolsó fényképére), lényegesen nagyobb azonban a súlya negyven darabból épített szonettciklusának (Átváltozások). Ebben az örök alakváltás, az átszellemült vándorlás eszményeit sugallva talán legteljesebb kifejtését adta harmónia-eszményének és a változás-változatlanság egységéről kialakított felfogásának. E ciklus kiemelkedő darabjai: Proteus, Marsyas és Apollon, A nyüzsgés, A kilyukadt világ, Autophagia, A benső végtelen, Animus, Anima, In aeternum.

Szerepjátszó készségét és stílus-virtuozitását Psyché című kötetében bontakoztatta ki a legszabadabban: ez a kitalált időrendjéből következő fejlődésen túl motivikusan is megszerkesztett versgyűjtemény a másfélszáz évvel korábbi időbe képzelt költőnőnek, Lónyai Erzsébetnek ellentétek közt őrlődő életéről, különös lelkivilágáról vall.

„A Psyché egyszerre tekinthető úgy, mint egy tizennyolcadik század végi magyar arisztokrata család klasszicista-preromantikus affektációja, de úgy is, mint az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt, szűzi) principiumának képe, ezen túl azonban a legáltalánosabban elfogadott emberi lényeg, a lélek jele is.” (Somlyó György)

Weöres kései lírájában nagyobb szerepet kapnak a személyes tényezők. Kiemelkedő költői műve még a Hetedik, a Nyolcadik, a Kilencedik szimfónia (ezeket részben korábban külön megjelent darabokból állította össze többtételes alkotásokká), A föld meggyalázása, Fairy Spring, Salve Regina, Variációk Sevcsenko témáira, Internus, Merülő Saturnus.

1977-ben jelent meg először a Három veréb hat szemmel című összeállítás, mely - Kovács Sándor Iván tudósi támogatásával - a kezdetektől a 19. század végéig terjedő magyar költészet évszázadaiból állított össze sajátos antológiát, amelyben a versekhez fűzött jegyzetek egyfajta poétikatörténeti vázlatként is olvashatóak.

„Weöres Sándor irodalomtörténete - immár valóságos látomása a magyar költészet múltjának. Nem győzőm hangsúlyozni a vállalkozás költői természetét, a versekre, az olykor még oly kis költők verseire szabdaló módszer lehetségességét."
(Kovács Sándor Iván)

Színművei nem érik el költői szintjét. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt; megszokottabb drámatípusokhoz közelebb álló műveiben leginkább a hatalomváltás problémái foglalkoztatják. Legértékesebb közülük a középkor végi Észak-Afrika színterére helyezett alakok sokféleségét mozgató, problémákban és költői értékekben is gazdag, de nem eléggé egységes Octopus.

Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átültetései.

Weöres Sándor – portré (1979) MTV Pécsi Körzeti Stúdió
https://www.youtube.com/watch?v=E7xLcr6nyS8

Weöres Sándor költészete
https://www.youtube.com/watch?v=CamhRJsY5gY

*

Forrás: Wikipédia, http://xn--szgedm-xxad.hu/, Enciklopedia, Teozofia, Videa, YouTube

Fotó: Weöres Sándor portréja – előtérben, Károlyi Amy
(Ismeretlen szerző, a fotó magántulajdon.)

(Szerk.: Hajnal Éva)

1824. június 2o-án született Podmaniczky Frigyes báró magyar politikus, író, († 1907).

www.antikarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1979.06.19-én hunyt el Passuth László író, műfordító.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1927. o6.17-én született Sütő András erdélyi magyar író, drámaíró († 2006).

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1986.június 14-én hunyt el Jorge Luis Borges argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus.

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1865.június 13-án született William Butler Yeats ír költő, író, drámaíró, Nobel-díjas († 1939).

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu

1929.06.12-én született a zsidó származású, holland Anne Frank. (Anneliese Marie Frank)

www.antikvarkonyvek.hu
www.konyvfelvasarlas.hu