Keresztényüldözés: Hírek és Infók

„Mikor fog hallani újra az apám?”
Imádkozzatok ezért az etióp családért!

Etiópiában a lakóhelyedtől függ a keresztényüldözés forrása. Ha többségében muszlim területen élsz, és áttérsz az iszlámról, tapasztalhatod a családod vagy közösséged nyomását, vagy akár az iszlám szélsőségesek erőszakosságát is. De van, ahol az üldöztetés keresztényektől származik. Az Etióp Ortodox Egyház (EOE) a világ egyik legősibb egyháza, és az etióp keresztények többsége ehhez a felekezethez tartozik. Néhány etióp ortodox keresztény azonban úgy véli, a felekezetükön kívül senki sem keresztény. Ezek képesek nyomást gyakorolni, sőt megtámadni más felekezetek keresztényeit, különösen az evangelikálokat. Ez a felekezetek közötti feszültség vezetett ahhoz, hogy Kebede* elvesztette hallását.

2022 áprilisának egyik vasárnapján dühös ortodox hívők evangelikál gyülekezeteket támadtak meg Etiópia fővárosának, Addisz-Abebának egyik kertvárosában. A támadásokat egy evangelikál és egy ortodox gyülekezet közötti földvita okozta. A támadás alatt a csőcselék azt skandálta: „Az evangelikáloknak el kell hagyniuk a területet." Azon a vasárnapon Kebede és családja szokás szerint templomba készült.
Mivel felesége, Amarech* nyolc hónapos terhes volt, úgy döntöttek, hogy az otthonukhoz közelebb eső templomba mennek, nem pedig abba, ahova általában járnak. Akkor még nem tudhatták, hogy döntésüknek súlyos következménye lesz. A csőcselék elérte a templomot, ahol Kebede és családja gyülekezeti imán vett részt.

Káosz volt, ahogy az emberek menekültek, de Kebede – aki akkoriban rendőrfelügyelő volt – úgy érezte, hogy menekülés helyett tennie kell valamit. Megpróbálta megállítani a támadókat, akik addig verték, amíg elvesztette az eszméletét. Kebedét kórházba szállították. Meggyógyult ugyan sérüléseiből, de a támadásban elvesztette hallását.

2022 novemberében az Open Doors munkatársai élelmiszert és anyagi támogatást nyújtottak a családnak, hogy ki tudják fizetni az albérletet és Kebede orvosi költségeit. A támadás óta nem javult a hallása. Amarech szerint a fiuk néha megkérdezi: „Mikor fog apám újra hallani?” Legidősebb gyermekük még mindig a támadás hatása alatt van, és néha fél templomba menni. Amarech is fél. Aggódik a család hitére és jövőjére gyakorolt hosszú távú hatások miatt. Kebede elvesztette állását, és nehéz volt alkalmazkodni a siketséghez. Soha nem hallotta legkisebb fiuk hangját, és Kebede arról álmodik, hogy hallja, amint „Babá"-nak („apa") szólítja. Kebede halláskárosodása miatt Amarechnek az anya és apa szerepét kell betöltenie.

„Arra kérünk benneteket mint családot, hogy imádkozzatok a gyógyulásért" – mondja. „A családom nevében szólok hozzátok, és [Kebede] nevében is. Nincs semmi, amit Isten ne tudna megtenni, mindent meg tud tenni. Ezért arra kérlek mindnyájatokat, hogy imádkozzatok Kebedéért."

A keresztény felekezeti feszültségek háttere
Egy Etiópia-szakértő beszámolója: „Az EOE az egyetlen igazi keresztény felekezetnek tekinti magát. Különösen az evangelikál keresztényekkel szemben ellenséges. Az üldözés elsősorban az EOE-nak köszönhető. Nyugati vallás követőinek tekinti a protestánsokat, akik veszélyt jelentenek az etióp nacionalizmusra és az EOE által őrzött kultúrára.”

Egy másik szakértő hozzáteszi: „Ez a nézet az ország többségi keresztény felekezetének, az ortodox egyháznak a követőit jellemzi. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az ortodox egyház nem minden követője van ezen a véleményen. A jogsértések áldozatai főként az országban nemrég megjelent protestáns felekezetek követői. Ezek a jogsértések főként az ország északi és középső részein fordulnak elő, ahol az EOE hívei a lakosság többségét alkotják. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a kereszténység úgynevezett új formáihoz tartozók elleni jogsértések a városokon kívül, az ország vidéki területein egyre szélsőségesebbek.”

Imádkozzatok ezért a családért, hogy Isten
• gyógyítsa meg Kebedét.
• használja ezeket a nehézségeket az életükben, növelje a hitüket, és hogy szilárdan gyökerezzenek benne.
• gondoskodjon erről a családról minden szükségükben, hogy a zsoltáríróval együtt bizonyságot tehessenek: „Boldog, aki benned bízik" (Zsoltárok 84).
• szüntesse meg a felekezeti feszültséget, hogy az etióp keresztények Isten globális családja tagjaiként fogadják el identitásukat.

Többet Etiópiáról : https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/etiopia/
Képaláírás: Kebede* feltart egy táblát, amely amhara nyelven ki van írva, hogy „imádkozz értünk”.
*A neveket megváltoztattuk a személyek védelme érdekében.

Jézusért lázadók Nicaraguában
María* valaha a nicaraguai forradalmi párt támogatója volt. Azonban most a kormány kimutatta foga fehérjét az egyházakkal szemben, így határozott állásfoglalásra kényszerült.

Több mint húsz éve María a szandinista pártot támogatta, ami a jelenlegi elnök, Daniel Ortega politikai mozgalma. “Családommal együtt a szandinista forradalom támogatói voltunk 1987 óta, mert láttuk a gazdasági egyenlőtlenségeket, elnyomást és a politikai szabadságjogok hiányát. Ezért segítettük a forradalomban harcoló gerillákat élelemmel és szállással” – magyarázza. A szandinista forradalom 1979 és 1990 között zajlott Nicaraguában, és végül a baloldali Szandinista Nemzeti

Felszabadítási Front vetett véget a Somoza-kormánynak, mely családi diktatúraként működött több mint 40 évig. A legnagyobb diadalt 1990-ben aratták, amikor Daniel Ortegát választották meg miniszterelnökké. Először került baloldali jelölt a nicaraguai elnöki palotába, aki jobb jövőt ígért a népnek: a Somoza-diktatúrát jellemző korrupciótól, totalitarizmustól és egyenlőtlenségektől mentes kormányzást.

Bár az elmúlt időkben sokat vesztett népszerűségéből, és az 1996-os és 2001-es választásokon az ellenzék meg is buktatta, 2006-ban mégis Ortegát választották újra elnökké. A Maríához hasonló szandinisták ezrei örültek a győzelmi hírnek, mert a jobb élet lehetőségét látták benne. “Örültem, amikor nyertünk, de aztán valami elkezdődött az életemben és az országomban, megváltozott bennem valami: a dicsőséges Isten világossága volt az, aki megtérésre hívott.”

María 2005-ben ismerte meg Jézust egy érzelmi üresség során, de csak 15 évvel megtérése után érzett elhívást a szolgálatra. Férje támogatásával 2020-ban elindított egy kis gyülekezetet, ahol az evangéliumot prédikálta, és a közösséget szolgálta.

Szolgálata első évében az Ortega-kormány meghívta őt és az ország lelkipásztorait a kormány által támogatott összejövetelekre. De María hamar felismerte, hogy az elképzelései nem egyeznek többé a kormányéval. “Megdöbbentett, hogy a kormány változtatni akar Isten igéjén, és az evangélium üzenetét saját érdekei szerint használná. Nem tetszett, hiszen ez ugyanaz az önkényuralom, ami azelőtt volt. Ezért úgy döntöttem, távol tartom magam a politikától, és teljesen az Istentől kapott szolgálatnak szentelem magam.”

Növekvő elnyomás

María hamar tapasztalta, hogy a politikától való távolságtartása és a kormány szervezte összejövetelekről való távolmaradása jelentős következményekkel jár a szolgálatára nézve. Az Ortega-kormány fokozatos nyomás alá helyezte azokat a gyülekezeteket, amelyek nem támogatták őt.

“Egyszer felkeresett egy kormánytag, aki elmondta, hogy ha továbbra sem működök együtt a szandinistákkal, a gyülekezetemet nem ismerik el, és bebörtönözhetik a gyermekeimet és azokat, akik az összejöveteleket látogatják.” Bár még senkit nem börtönöztek be, a kormány ígérete beteljesedett: évekig megtagadták a gyülekezet jogi bejegyzését. A 2022. április 6-ai 1115. sz. törvény szerint minden nonprofit szervezetnek évente kell újra kérnie a jogi státuszt a bejegyzési és ellenőrzési hivatalnál, így a kormánynak állandó felügyeletre van lehetősége. Ha egy gyülekezet nem kap jogi jóváhagyást, bármikor ellenőrizhetik, betilthatják vagy elkobozhatják ingatlanjukat.

María esete nem egyedi. Nicaraguában a gyülekezetek üldözése súlyosbodott az elmúlt években, különösen, ha a kormánnyal szemben kritikusan nyilvánulnak meg. Például 2024 májusában a kormány 15 egyesületnek vonta vissza a jogi státuszát, melyek mind nonprofit szervezetként működtek. Közülük hat volt vallási szervezet.

Az Open Doors 242 üldözött esetet tart nyilván 2022 és 2023 között. Lelkipásztorok és papok voltak őrizetben, vád alatt vagy kiutasítva az országból. Több esetben a vallási vezetőket olyan bűncselekményekkel vádolták meg, mint erőszakos felbujtás vagy összeesküvés, de minden jel arra mutat, hogy a koholt vádak mögött politikai indítékok állnak. Vallási vezetők olykor száműzetésbe kényszerültek, hogy elkerüljék a megtorlást.

2022 végén María meghívást kapott egy jogi és pénzügyi tanácsadó tanfolyamra, melyet az Open Doors tartott. Ennek során María jogi segítséget is kapott, hogyan tud igazolást szerezni gyülekezete jogi státuszáról. Számára ez a képzés valódi segítséget jelentett, mert szolgálata folytatására bátorította az üldözés közepette is. “Ennek köszönhetően 2023-ban kaptunk jogi státuszt a kormányhivataltól, és hirdethetjük Isten igéjét. Idén újra megtagadták a jogi státuszt, ennek ellenére folytatjuk az igehirdetést. Isten áldja meg a szolgálatunkat” – mondja María.

Kérünk, imádkozzatok Maríáért és a gyülekezeti vezetőkért, mivel olyan országban szolgálnak, amely egyre ellenségesebb az evangéliummal szemben.

*A neveket biztonsági okokból megváltoztattuk.

További információk Nicaraguáról: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/nicaragua/

Képaláírás: Keresztények Nicaraguából az Open Doors képzésén (2024)

Burkina Faso.

Burkina Fasóban Soré lelkész mindenét elvesztette, de bízik Istenben

Soré lelkész elmenekült családjával együtt, miután közösségüket háromszor is megtámadták. Így ahhoz a kétmillió emberhez csatlakozott, akik a fegyveres támadások miatt Burkina Faso elhagyására kényszerültek. Soré helyzete kilátástalannak tűnik, de az imák és adományok létfontosságú mentőövet jelentenek számára.

Ez már a harmadik iszlamista támadás volt a Burkina Fasó-i település ellen, így Soré és családja menekültté vált. Az első támadás során a férfiak elmenekültek tudván, hogy egyébként valószínűleg megölik őket. “A terroristák elszedték a pénzünket, javainkat és mindent, ami mozdítható volt, majd elmentek” – emlékszik Soré.

A második támadás sokkal rosszabb volt. Miután a férfiak elfutottak, a szélsőségesek megerőszakolták a nőket. Ezután a terroristák harmadszorra is visszatértek, felégettek mindent az egész falut menekülésre kényszerítve.

Alig egy nap alatt Soré lelkész családjával együtt a Burkina Fasóból kitelepített kétmillió ember között találta magát. Sok keresztény van köztük, akiket szélsőségesek üldöztek el. “Amikor a terroristák a templomokban hívőket találnak, azt mondják nekik, hogy a kereszténység ideje lejárt, át kell térniük az iszlámra. Figyelmeztetik őket, hogy fejezzék be az istentiszteleteket. Megfenyegetik őket, hogy akit itt találnak visszatértükkor, azt megölik” – mondja a lelkész.

De nem Burkina Faso az egyetlen, ahol súlyos erőszakhullámot láthatunk. A fekete-afrikai országokban, köztük Nigériában, Nigerben, Kamerunban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban nagymértékben megnőtt az iszlám szélsőségesek által elkövetett erőszak, akik rendszeresen megtámadnak és megölnek keresztényeket, valamint elűzik őket otthonukból és közösségükből.

Otthontalanul és elszigetelten
Soré lelkész és felesége, Teresa két gyermeket nevel, és további 15 keresztényről gondoskodik, akik rájuk bízott vagy árva gyerekek. Az első állomásuk egy túlzsúfolt város volt, ahol az elüldözöttek tömegei kerestek menedéket. Ezért Soré elhatározta, hogy családjával közelebb költözik a fővároshoz, Ouagadougouhoz.
Amikor mostani lakhelyükre érkeztek, az tágas, üres terület volt. “Négy napig tartott, míg ideértünk. Elgyötörtek voltunk háromnapi gyaloglás után, mivel nem találtunk fuvart, ami elhozott volna. A nők és a gyerekek is az út szélén töltötték az éjszakát, én pedig le-fel járkáltam, hogy valamilyen járművet szerezzek.”

A legközelebbi vízforrás nagyjából egy mérföldre van, és sikerült összetákolniuk egy kezdetleges viskót. Közel-távol ők az egyedüli lakosok. “Kire számíthatunk egy ilyen elhagyatott helyen betegség vagy halál esetén? Ha rablók támadnak ránk, melyik szomszéd jöhetne a segítségünkre?”– kérdezi Soré. Ám továbbra is Istenhez fordul: “Szomorúak vagyunk, hogy ilyen körülmények közé kerültünk, és nem tudjuk, hogyan tovább. De bízunk Istenben, hogy közbe fog avatkozni és változást fog hozni.”

Soré vigasztalást talált, és újrakezdte az életet
Az imáitok és támogatásotok létfontosságú Soré lelkésznek és családjának. Amikor az Open Doors munkatársa hallott Soré helyzetéről, odautazott, hogy hallja a történetét, és lássa, mivel segíthetné őket.
“Az OD először is imádkozással segített, ami tényleg megvigasztalt. Az imatámogatás mellett vetőmaggal és műtrágyával is támogattak, így növényeket ültettem: lett élelem a családomnak. Élelmiszert is adtak, rizst és olajat is. Teljes szívünkből dicsérjük Istent az áldásaiért, és köszönjük az OD-nak is.”

Az imádságoknak és adományoknak köszönhetően Soré lelkész képes újrakezdeni az életet. “Talán fizikailag szenvedek, de a Krisztus által táplált lelkemre nem hat ez a szenvedés. A mindenható Isten velem van a könnyű időkben, és velem van az ilyen nehéz időkben is. Elüldöztek minket, de Jézus nem hagyott el, és soha nem fogják elüldözni az életünkből. Ő mindig velünk van. Ez az igazság erősíti a hitemet, és átsegít a nehéz időkön. Istennel boldog vagyok.”

Kérlek, imádkozz!
• Isten gondoskodjon továbbra is Soré családjáról, őrizze őket, és adjon nekik új, állandó otthont.
• Soré lelkész vágya a szolgálat és evangélizálás. Imádkozzunk, hogy Isten teljesítse szíve kérését.
• Szűnjön meg az erőszak Burkina Fasóban, és a kitelepülésre kényszerültek visszatérhessenek az otthonaikba.

Open Doors - 2024, augusztus 25.

További információ Burkina Fasóról: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/burkina-faso/

Képaláírás: Soré lelkész feleségével és családjával a kétmillió Burkina Fasó-i menekült egyike és több mint 16 millió olyan menekült egyike, akik Fekete-Afrikában az erőszakos összecsapások miatt elhagyni kényszerültek otthonukat.

Tisztelt Követőink! Közel 10 éve támogatjuk a Közép-Afrikai Köztársaságban félárva v árva gyermekek iskoláztatását. Ebben az országban is újra kezdődik az iskola. De ott nincsen családi pótlék, nincsen társadalombiztosítás, ezért az orvosi ellátást, az iskoláztatást a családok állják. 10 év polgárháború alatt sok gyermek elveszítette az egyik vagy mind a két szülőjét, így rokonokhoz került. Fellnevelésük, iskoláztatásuk nagy terhet jelent a befogadó családoknak. Ha valaki szeretné anyagilag támogatni ezeket a családokat, vegye fel velünk a kapcsolatot privát üzenetben!
Üdvözlettel: Kodó Tímea

Egy háború margójára.
/részletes interjú a Hit Rádióban: https://youtu.be/JKzxBegqksE?si=iaQW53UJhW2gnS84/

Friss beszámolók szörnyű erőszakról tudósítanak Szudánban.

A sz*****is erőszak egyre gyakoribb, aminek keresztények is áldozatul esnek. Több mint egy éve tart a polgárháború. És a hírek egyre rosszabbak.

A háború akkor kezdődött, amikor a katonai kormány két hadserege lőni kezdte egymást. A háborút a Gyors Támogató Erők (RSF) kezdte, melyet egy Hemedti nevű férfi vezet, aki a hírhedt Janjaweed milíciacsoport felett parancsnokol (ezt felelősnek tartják a dárfúri népirtásért). Az RSF a kormányerőket támadta. A másik oldalon a Szudáni Fegyveres Erők, az ország „hivatalos” hadserege áll. Eddig több ezer embert halt vagy sebesült meg, és a polgárháború hatalmas menekültválságot idézett elő. A harcok nagy része a főváros, Kartúm körül tombol, de a háború az egész országot érinti.

A Human Rights Watch (HRW) július végén kiadott jelentése rámutat, hogy a háború milyen brutálissá vált. A jelentés megállapítja: „A szudáni Gyors Támogató Erők (RSF) számos esetben követtek el sz*****is erőszakot Kartúmban az általuk ellenőrzött területeken, és ezek a cselekmények háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. Mind az RSF, mind a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) megtámadták az egészségügyi dolgozókat, a helyieket és az egészségügyi létesítményeket, ami háborús bűncselekménynek minősül.”

A jelentés világossá teszi, milyen bűncselekmények történnek: „A Gyors Támogató Erők számtalan nőt és lányt erőszakoltak meg, olykor csoportosan, és kényszerítettek házasságra a szudáni főváros lakónegyedeiben” – mondja Laetitia Bader, a Human Rights Watch Afrika igazgatóhelyettese. „A fegyveres csoport megfélemlítette a nőket és lányokat, és mindkét hadviselő fél akadályozta őket abban, hogy segítséget és támogató szolgáltatásokat kapjanak, ami súlyosbítja az elszenvedett erőszakot. Ennek következtében az áldozatok úgy érzik, hogy sehol sincsenek biztonságban.”

A túlélők elmondták az egészségügyi munkásoknak, hogy olykor öt RSF-katona is megerőszakolta őket. Az RSF elrabolt nőket és lányokat is, és az általuk elfoglalt otthonokba és egyéb létesítményekbe zárta őket, ahol sz*****is erőszaknak és egyéb visszaéléseknek vetették alá őket. Az RSF tagjai néha családtagjaik szeme láttára is sz*****isan bántalmaztak nőket és lányokat.

Kevesebb bűntényt követtek el a Szudáni Fegyveres Erők tagjai, de az esetek számának növekedését jelentették, miután 2024 elején az utóbbiak átvették Omdurman városának ellenőrzését. Férfiakat és fiúkat is megerőszakoltak, áll a jelentésben.

Nem sokkal a HRW-jelentés megjelenése előtt az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szintén közzétett egy jelentést, amely szerint a szudáni háború a civilek védelmének összeomlásához vezetett, a közösségek válogatás nélküli erőszakkal, gyilkosságokkal, kínzásokkal és sz*****is erőszakkal szembesülnek az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi létesítmények elleni folyamatos támadások mellett.
„A háború során megsérült vagy megölt emberek számát illetően a becslések eltérőek, de a Szudán nyolc államában működő MSF kimutatta, hogy csak az egyik általa támogatott kórházban, a Kartúm államban lévő Omdurmanban található Al Nao kórházban 2023. augusztus 15. és 2024. április 30. között 6776 beteget kezeltek erőszak okozta sérülések miatt, ami átlagosan 26 embert jelent naponta” – áll a jelentésben. „Az MSF országszerte több ezer beteget kezelt a háború okozta sérülések miatt, a legtöbbet robbanások, lövések és késelések által okozott sérülések miatt.”

Minden szudáni állampolgárt érint az erőszak, de az Open Doors helyi munkatársai szerint a keresztényeknek további szenvedéssel kell szembenézniük. „A keresztényeket érő támadás különösen élesen jelentkezik Szudán fővárosán, Kartúmon kívül” – mondja Fikiru*, az Open Doors kelet-afrikai kutatója. „A háború azonban a fővárosban a legrosszabb, ahol a legtöbb keresztény él.” Hozzátette, hogy a szudáni egyház nagy része – azok az emberek, akik rendes körülmények közt segíteni tudnának a segélyek elosztásában és a kiszolgáltatott hívek gondozásában – most menekülni kényszerülnek. Egyelőre a legtöbb, amit tehetünk, hogy imádkozunk és bátorítjuk a nemzetközi közösséget, hogy vessen véget az erőszaknak.

„Az Open Doors üdvözli az Egyesült Államok és mások folyamatos erőfeszítéseit, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a harcoló feleket, és sürgeti Szudán szövetségeseit, hogy tőlük telhetően próbálják meggyőzni őket a háború tárgyalásos megoldásáról” – mondja Jo Newhouse, az Open Doors szóvivője, aki a Fekete-Afrikában végzett munkáért felelős. „Az elmúlt egy év harcai nem oldottak meg semmilyen vitát, hanem csak súlyosbították a legkiszolgáltatottabbak szenvedését. Szudán szövetségesei és a nemzetközi közösség egésze nem nézheti tétlenül, hogy a civileknek nincs hová menekülniük.”

Imádkozzunk Szudánért:
- Imádkozzunk Szudánban minden olyan emberéért, aki nemre, etnikai hovatartozásra vagy vallásra való tekintet nélkül sz*****is erőszakot szenvedett el. Imádkozzunk, hogy Isten gyógyítsa be a fizikai és érzelmi sebeket, és vonja őket közelebb magához.
- Imádkozzunk a jövőbeli tárgyalásokon részt vevőkért, hogy megoldást találjanak. Imádkozzunk józanságért, megértő lelkületért és azért, hogy a szudáni nép legyen az első helyen, ne mások céljai és tervei.
- Imádkozzunk a szudáni orvoscsapatokért, hogy Isten adjon nekik erőt, hogy a nehéz körülmények között is minden nap folytatni tudják a sérültek és a kiszolgáltatottak ellátását.
- Imádkozzunk a szudáni keresztényekért, hogy Isten Lelke adjon nekik erőt, hogy Krisztusban gyökerezzenek világosságként és sóként.

További információ Szudánról: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/szudan/

Kép: Szudáni nő naplementekor. Núba-hegység

Imádkozzunk Értük!

Lelőttek egy laoszi lelkészt a hitéért!

Ahol az üldözés erősödik, ott terjed az evangélium. Ezt az igazságot láthattuk és tapasztalhattuk a korai egyház idejében, de most, a 21. században is ugyanennek lehetünk tanúi. Nemrégen Laosz északnyugati részén lelőttek és megöltek egy 42 éves lelkészt, amiért bátran megélte és hirdette az evangéliumot. (Laosz a 21. helyen áll az Open Doors 2024-es imalistáján: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/laosz/.)

Thongkham Philavanh lelkész férj és két kamasz apja volt. Szengdalával, feleségével együtt „apu”-nak és „anyu”-nak szólították őket a gyülekezeti fiatalok, akik az ő otthonukban gyűltek össze a Biblia tanulmányozására. A házaspár emellett több gyülekezetet indított útjára, melyek néhány év alatt látványosan gyarapodtak. A közösség megbecsült tagjai voltak. A hatóságok többször figyelmeztették

Thongkhamot és Szengdalát, hogy fejezzék be tevékenységüket. A rendőrség beidézte őket, hogy aláírjanak egy nyilatkozatot, amelyben megtagadják hitüket. Azonban a faluvezető közbeavatkozott, mondván, a házaspár példaképe a közösségnek.
A házaspár életének középpontja Krisztus volt, mindennapjaikat bátor hittel élték meg. Szengdala édesapja gyülekezetvezetőként 13 évig ült börtönben. Thongkham lelkész őt követte a szolgálatban, és halála pillanatáig az elhívásának élt.
Július 23-án, kedd este 8 körül két férfi megállt a házuk előtt motorral. Thongkham lelkész kezét nyújtotta üdvözlésként, azonban a támadók lelőtték. Szengdala a lövésre kiszaladt, így szemtanúja volt a gyilkosságnak. Bár az esetet még vizsgálják, Szengdala szerint férjét a Jézusba vetett hite és a családjuk által vezetett szolgálat miatt hallgattatták el. Thongkham lelkész már több mint egy éve mondogatta a feleségének, hogy készüljön a legrosszabbra. Tudta, hogy élete veszélyben van, és könnyen elveszítheti.

A temetésen felesége ezt mondta munkatársunknak: „Nem mondott el nekünk mindent. A terhek nagy részét megtartotta magának, hogy mi védve legyünk. Önmagát áldozta fel a családja védelméért.”
Egy lelkésztársa így nyilatkozott: „Ez figyelmeztetés volt. Megölik a vezetőt, hogy megfélemlítsék a többieket.” Az Open Doors munkatársa velük maradt egy ideig, és együtt imádkozott velük. „Erősnek kell lennem a családom érdekében. Hálával tartozom, hogy eljöttetek hozzánk” – mondta Szengdala.

Thongkhamot a falu temetőjében helyezték végső nyugalomra, és ezrek jöttek búcsúztatni Laosz minden részéből, akik személyesen vagy közvetve erőt merítettek az életéből és hitéből. Meggyilkolása az egész keresztény közösséget megrázta Laoszban, ahol a keresztényüldözés év eleje óta folyamatosan erősödik. Thongkham értelmetlen halála és a keresztények országszerte növekvő szenvedése emlékeztet arra a mély fájdalomra és kockázatra, amivel laoszi testvéreinknek nap mint nap szembe kell nézniük.

- Imádkozzunk biztonságért és erőért Szengdala, a gyermekei és mindazok számára, akik szerették Thongkham lelkészt.

- Imádkozzunk Isten igazságos ítéletéért és a laoszi keresztény közösségért, különösen a megfélemlített gyülekezeti vezetőkért és alkalmazottakért.

- Kérjük Istent, hogy uralkodjon a félelmeiken, és minden értelmet felülhaladó békessége nyugodjon meg rajtuk.

Kép: Családtagok, barátok és hívők Thongkham lelkész temetésén

Indiai testvéreinkért imádkozzunk!

„Bosszúhadjárat”: keresztények elleni támadássorozat az indiai választásokat követően

Az indiai hívők és az Open Doors munkatársai szerint bosszúhadjárat követi a BJP párt választási kudarcát. Ez áll a vallási kisebbségekkel szembeni ellenségeskedés növekedése mögött, beleértve a júniusi Uttar Prades-beli keresztények letartóztatását is.

Az indiai Uttar Prades tartományban legalább 14 keresztényt tartóztattak le a múlt hónapban erőszakos térítés vádjával, ami feltehetően válasz arra, hogy a BJP elvesztette többségét a legutóbbi választásokon. A letartóztatások június 7-e és 23-a között történtek, főként imaalkalmak során. Két lelkipásztort is őrizetbe vettek, a rendőrség helyi lakosok panaszára hivatkozva lépett fel.

„Bosszúhadjárat”

Uttar Prades egyike India 11 tartományának, amelyekben áttérés-ellenes törvény van érvényben, ami tilt minden kísérletet a (hinduizmusról) más vallásra térítésre megtévesztés, erőszak, kényszerítés, befolyásolás, csábítás vagy csalás révén. Ezek a vádak gyakran érik a keresztényeket csak azért, mert szabadon kifejezik és megosztják hitüket imaösszejöveteleken vagy személyes bizonyságtételekkel.
A törvények kimondják, hogy csak olyan személy vagy annak vérrokona tehet feljelentést a rendőrségnél, akit erőszakkal áttérítettek. A jelentések azt mutatják, hogy a feljelentések többségét a Hindutva-csoportok tették, akik szerint minden indiainak hindunak kell lennie, így a keresztények a célkeresztjükben vannak.

A helyi keresztények és az Open Doors munkatársai szerint a letartóztatások megsokasodása mögött a kormányzó BJP párt befolyásvesztése áll, amire sem a párt, sem a radikális hindu csoportok nem számítottak. “A bosszúhadjáratok nyomán gyarapodtak a keresztények és más vallási kisebbségek elleni támadások. Visszaélnek az áttérés-ellenes törvénnyel, és koholt vádak alapján tartóztatnak le keresztényeket” – tájékoztatott munkatársunk.

Ellentmondásos határozatok

Az Uttar Prades tartománybeli allahabadi legfelsőbb bíróság kinyilvánította, hogy a vallási térítés alkotmányellenes. Egy óvadékkérelem kapcsán a bíróság kimondta, hogy megtérések történtek egy keresztény rendezvényen, ahová egy mentálisan beteg férfit elvittek, aki többé nem tért haza.

“Ha ez a folyamat folytatódik, az ország többségi lakossága egyszer csak kisebbségbe fog kerülni” – érveltek. “Az ilyen vallási csoportokat azonnal meg kell fékezni, mivel teret adnak a megtérésnek és India lakosainak vallását megváltoztatják.” Azonban ez a törvény ellentétben áll az Uttar Prades-i legfelsőbb bíróság határozatával, amely májusban kimondta, hogy az áttérés-ellenes törvények sértik az emberek vallási és véleményalkotási szabadsághoz való alkotmányos jogát. A legfelsőbb bíróság szóban megjegyezte, hogy “az Uttar Prades-i áttérés-ellenes törvény egyes részei sértik az alkotmány 25. cikkelyében megfogalmazott vallásszabadsághoz való alapvető jogot.”
Radzsasztán lehet a 12. tartomány, amely bevezeti az áttérés-ellenes törvényt. Az itteni kormány közölte, hogy az áttérés-ellenes törvény bevezetését tervezik. Az Open Doors forrásai szerint a törvényjavaslat hamarosan hatályba fog lépni Bhadzsan Lal
Sarma tartományi miniszter- és BJP pártelnöknek köszönhetően.

Keresztény tiltakozások Cshattiszgarhban

Mindeközben június 24-én keresztény közösségek vonultak az utcára Cshattiszgarh tartományban, hogy tiltakozzanak a hindu fegyveres csoportok erőszakos támadásai ellen. Csendben vonultak a következő feliratú transzparenseket tartva: “Nem tűrjük, hogy a vallás nevében zaklassanak!”, “Elég a keresztények elleni erőszakból!”
Cshattiszgarhnak jelentős keresztény közössége van (a lakosság 30%-a), és a hindu nacionalisták folyamatosan arra kényszerítik őket, hogy visszatérjenek a hinduizmusra. A tartomány kormánya februárban jelentette be, hogy szigorítani kívánják az áttérés-ellenes törvényt.

Több mint ezer keresztény kényszerült elhagyni otthonát a 2022-es decemberi támadások miatt.

További információ Indiáról: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/india/

IMÁDKOZZ:

• a letartóztatott keresztények biztonságáért, egészségéért és felmentő ítéletért
• az áttérés-ellenes törvények módosításáért vagy hatályon kívül helyezéséért, hogy megszűnjenek a vallási kisebbségekkel szembeni visszaélések
• bölcsességért, bátorságért és józanságért mindazon keresztények számára, akik koholt vádak alapján sebezhetővé váltak.

Képaláírás: RSS-zászlók, az indiai hindu nacionalista mozgalom zászlói (Közép-India)

15 év börtönbüntetésre ítéltek egy keresztény hitre áttért férfit Iránban

Iránban több keresztényt is börtönbüntetésre ítéltek keresztény tevékenység miatt. Egyikük 15 év börtönbüntetést kapott.

Egy keresztény hitre áttért férfit Iránban 15 év börtönbüntetésre ítéltek „a nemzetbiztonság aláásása és a cionista kereszténység népszerűsítése” miatt.

A Teherántól délnyugatra fekvő Izehből származó Jaszin Mouszavit két "bűncselekménnyel" vádolták.
Az első a „bomlasztó csoporthoz tartozás”, amely keresztény szervezetben való részvételt takart. Az ezért kiszabott büntetés tíz év. A másik öt év „rendszerellenes propaganda” miatt jár, amiért részt vett a 2021-ben a romló életkörülmények miatti tüntetéseken.
Jaszin azok között volt, akiket tavaly karácsonykor egy keresztények elleni rajtaütés során tartóztattak le. Húsz napot töltött magánzárkában, majd öt hónapot a Seiban börtönben.
Május 1-jén óvadék ellenében szabadlábra helyezték, majd május 27-én ítéletet hoztak ellene. Jaszin 2017-ben és 2021-ben már ült börtönben.

Tavaly több Izehben letartóztatott keresztény hitre áttért is szigorú ítéletben részesült. Hamid Afzalit 10 évre, Naszrollah Mouszavit és Bidzsan Qolizadehet öt-öt évre, Zohrab Sahbazit kilenc hónapra, Iman Szalehet pedig öt évre ítélték. Két meg nem nevezett másik áttértet két-két évre ítéltek.

Egy másik áttért iránti aggodalom

Eközben a család és a barátok aggódnak Farrokh Kakaei, egy 54 éves keresztény áttért egészsége és holléte miatt, akit 24 napja tartanak fogva hivatalos vádemelés nélkül.
Május 26-án Farrokh otthonában biztonsági ügynökök házkutatást tartottak, és több tárgyat, köztük a telefonját és egy Jézust ábrázoló fényképet is lefoglaltak. Őt ismeretlen helyre vitték. Farrokh két rövid telefonhívást intézett feleségéhez és két gyermekéhez, de tartózkodási helyét nem tudta megadni.

Ezek az esetek kijózanítóan emlékeztetnek az Iránban élő testvéreinkre leselkedő veszélyekre.
A konzervatív iszlám kormány a kereszténységet – amely továbbra is rendkívüli mértékben növekszik az országban – a hatalmára nézve fenyegetésnek tekinti. Ez kiszámíthatatlan és kíméletlen elnyomást eredményez. Továbbra is imádkozzunk az országért és a hívőkért.

Forrás: Mohabat News / Open Doors

További információ Iránról: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/iran/

Képaláírás: Iránban az egyház továbbra is rendkívüli növekedést mutat, ám ezért hatalmas árat kell fizetnie