Mi a teendő?

🎙️ A klientelizmusról, ahogy még nem hallottad | Mi a teendő? #28

Feudalizmus, maffiaállam: az Orbán-rendszer kapcsán alacsonyan röpködnek az ilyen fogalmak, amelyek mind arra utalnak, hogy a Fidesz egész országot behálózó, anakronisztikus függőségi viszonyokba taszította a magyar társadalmat. A Mi a teendő? adásában Kovai Cecília és Pulay Gergely szociálantropológusok teljesen más megközelítést javasolnak a patrónus-kliens viszonyok megértésére, ami nemcsak a NER eddigi sikerét segít jobban megérteni, de az eddig sikertelen baloldali stratégiákat is segíthet újrahangolni.

🎧 Hallgasd a Partizán podcast csatornáján, linkek kommentben!

A patrónus–kliens viszony – beszélgetésünk kiindulópontja

Hamarosan jelentkezünk beszélgetésünkkel, amelyet Kovai Cecíliával és Pulay Gergellyel készítettünk. A meghatározást a Magyar Néprajzi Lexikon Sárkány Mihály írta szócikkéből vesszük; a forrás Fél Edit és Hofer Tamás Átányon végzett terepmunkája:

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-542.html

Patrónus--kliens viszonyok a közmunkában, egy kistelepülésen és egy városi szegénytelepen

Megjelenés előtt álló tanulmányukban Kovai Cecília és Pulay Gergely a partónus--kliens viszonyok feltérképezésére vállalkoztak. A Mi a teendő? legújabb adásában e tapasztalataikról kérdeztük őket. Az alábbiakban Kovai Cecília könyvéről "A cigány–magyar különbségtétel és a rokonság" (Budapest: L'Harmattan, 2017) korábban adott interjúja olvasható:

Megszólalnék, dik, így cigányosan. Gyá, de égő lenne! Milyen lehet itthon cigánynak lenni? Kovai Cecília antropológus új könyve ezt járja körbe.

Patrónus--kliens viszonyok? Vagy osztályviszonyok?

A Mi a teendő? következő beszélgetésének témája: hogyan működik az a világ, amelyben élünk? Beszélgetésünk középpontjában a patrónus--kliens viszonyok és ezek működtetése áll. Két vendégünk Pulay Gergely és Kovai Cecília kulturális antropológusok.

Munkáiról Pulay Gergely az alábbi interjúban beszél:

Láncreakció/Pulay Gergely: „A remény kérdése arra vonatkozik, hogy az etnográfus milyen híreket hoz” A Láncreakció folytatódik Pulay Gergely szociálantropológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy került pár évre Bukarestbe, hogy mit tart a modernkori antropológia legfontosabb felad…

🎙️ Mit jelent a politikai felszabadítás ma? | Mi a teendő? #27

Hogyan tehetünk közösségeink szabadságáért a mindennapokban? Mi a helye és szerepe ebben a publicisztikának, a történetírásnak, a szociográfiának és a társadalomkutatásnak? És mi a filmkritikának?

Borbély András költő és esszéíró Székelyföldön él és dolgozik -- egymástól látszólag távoli feladatokat és tevékenységeket kapcsol össze. Az összefogó kapocs a politika, a személyes elkötelezettség és a mindennapi folyamatok szokásostól eltérő szemlélete. Ez vezeti írásait és gyakorlatait -- minden politikai cselekvését.

Beszélgettünk vele az új szolgaságról, a vidék alávetettségéről, a jó életről, a munka helyéről és TGM hatásáról is. A beszélgetésből az is kiderül, miért érheti jogos bírálat Reisz Gábor nagy sikerű Magyarázat mindenre c. filmjét.

Elérhető:
-- YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=ZTZKI3y5uQ0
-- Spotify-on: https://open.spotify.com/episode/4e17wrSa4wDnjKSL7OZxye
-- RSS-en: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/1453992/

Az új szolgaság: Honnan ered a „vidék” problémája Magyarországon?

Áprilisi beszélgetőtársunk Borbély András lesz; több írásáról, köztük az alább olvashatóról beszélgettünk vele.

Az új szolgaság - szél A társadalom felosztása itt nem vezethető vissza valamilyen primér gazdasági érdekre, ami valamiféle eredeti, naturális, prepolitikai szubsztrátuma lenne a látszatszerű politikai uralomnak. Maga a felosztás és uralom eredetien és láthatóan egyszerre politikai-gazdasági, s ebben az ....

🎙 Muszáj bemocskolni a kezünket politikával | a teendő? #26

Nem a baloldalnak kedveznek a kortárs politikai folyamatok sem itthon, sem globálisan, de még így sem vonulhatunk vissza az elefántcsonttoronyba – véli Földes György történész.

Szerinte nem igaz, hogy megszűnt volna a munkásosztály, és az sem igaz, hogy a magyar dolgozóknak ne lenne osztálytudata. Csak épp úgy kalkulálnak, hogy az orbáni jobboldal ma hitelesebben képviseli az érdekeiket. Az adásban Földes azt is elmondja, szerinte mit kellene tennie a fiatal magyar baloldalnak, ha meg is szeretné változtatni a világot, nemcsak a szörnyülködve szemlélni azt.

A beszélgetés alapjául szolgáló esszét itt olvashatjátok el: https://nepszava.hu/3227677_foldes-gyorgy-a-baloldalisagrol

A beszélgetés elérhető és meghallgatható:
-- YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=jA6PpVCj1MM
-- Spotify-on: https://open.spotify.com/episode/1clHcRs29IpPBYXPsva77a
-- RSS-en: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/1412859/

Hol a baloldal?

Hétvégén megjelenik beszélgetésünk Földes Györggyel "A baloldaliságról" írott elemzéséről, amely a Népszava Onlineon jelent meg (lásd alább, az első kommentben).

Ebben a beszélgetésben a Szikra Mozgalom egyik alapítójával, a Belépési Küszöb házigazdájával, Schultz Nórával beszélgettek a Klubrádióban. Az értelmes eszmecserét egyedül a műsorvezető, Rózsa Péter zavarta meg -- túl gyakran.

Hamarosan jön beszélgetésünk Földes Györggyel -- ajánljuk alábbi elemzését is!

Hol a Baloldal? | Földes György és Schultz Nóra a Klubrádióban Műsorvezető: Rózsa PéterSzerkesztő: Somfai Péter Téma: Hol a Baloldal?Vendégek:Földes György történészSchultz Nóra, a Szikra Mozgalom elnökségi tagjaEz a műs...

Értékek és érdekek

"Keresnünk kell az olyan értékek, mint igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság és a mai társadalmat alkotó osztályok, rétegek és csoportok érdekei közötti találkozási pontokat" -- írta Földes György az "új szem"-en. Ez lesz márciusi beszélgetésünk témája.

Földes György: Értékek és érdekek – töprengés összekapcsolásuk tudományáról és képességéről, elméletről és politikáról - új szem Az elmélet forradalma: Földes György esszéje összegyűjti, hogy a különböző baloldali eszmei irányok milyen háttérrel tartanak most ott, ahol, és milyen lehetőségeket kínálnak a jövő politikájának átformálására, végül pedig megfogalmaz pár javaslatot is, hogy mely irányb...

"Azért a víz az úr!"

Márciusi beszélgetésünk vendége Földes György történész lesz, aki nemrég "A baloldaliságról" közölt kisebb könyv terjedelmű elemzést a Népszava Online múlt csütörtöki, március 7-i különszámában.

Nagyon ajánljuk alábbi írását! Olvassátok el figyelmesen!

Földes György: A baloldaliságról A magyar helyzet

BE A SZAKSZERVEZETBE, DE HOGYAN IS? | Mi a teendő? #25

🧩 Hogyan képesek a dolgozók kollektív, szervezett erőt építeni?
✊ Mi a szakszervezet?
📣 Szolgáltatásokat várjunk tőle, vagy közös érdekeink érvényesítésére használjuk?
💪 Valóban egységben az erő?

🎤 A Mi a teendő? vendége Karácsony Szilárd, negyven éve képez szakszervezeti tisztviselőket és képzi önmagát is aktív szakszervezeti tagként, hogy ezzel segítse a dolgozók küzdelmeit magasabb bérért, kollektív szerződésekért, jobb munkakörülmények, jobb időbeosztásért. Érdekérvényesítés című tavaly megjelent könyvéről beszélgetve fokról-fokra döbbenünk rá: a szakszervezetekkel kapcsolatban sokan tévképzetek foglyai vagyunk, ha szolgáltatásokat várunk tőle, nem pedig az érdekérvényesítés eszközeként használjuk. Izgalmas beszélgetés a tagok és tisztségviselők képzésének fontosságáról, a munkavállalók küzdelmeinek történetéről, a szervezői modellről, aktivitásról és aktivizálásról, valamint a változtatás lehetőségéről és képességéről.

🎧 Hallgasd a Partizán podcast csatornáján! LINKEK KOMMENTBEN ⬇️

Szervezett munkavállalók – magas bér

A "Mi a teendő?" februári vendége, Karácsony Szilárd (Szakszervezeti aktivista) írta hét éve az alábbiakat -- már akkor is igaza volt:

"A dolgozók kiszolgáltatottak, de talán nem annyira, mint száznegyven évvel ezelőtt. Az akkori elégedetlenség hozta létre a szakszervezeteket. Az összefogást és a közösségvállalást akkor megtanulták az emberek, és ezt kell tenni most is. Erős szakszervezet csak tudatos és aktív tagságtól várható."

Karácsony Szilárd már itt is a szakszervezetek "szervezői modellje" mellett érvel (szemben a "szolgáltatói modellel"), kárhoztatja a szakszervezeti pluralizmust és a tagok képzése-önképzése, illetve aktivizálása mellett foglal állást. A jövő kedden érkező beszélgetésünkben részletesebben is kifejti mindezt.

Jövő hétvégén érkezünk!

Szervezett munkavállalók – magas bér A magyar munkavállalók kiszolgáltatottak, de talán nem annyira, mint száznegyven évvel ezelőtt. Az akkori elégedetlenség hozta létre a szakszervezeteket. Az összefogást és a szolidaritást akkor megtanulták az emberek, és ezt kell tenni most is. Erős szakszervezet csak tudatos és ak...

Mitől lesz valaki jó szakszervezetis?

Szakszervezeti tisztségviselőnek, mások érdekeit védőnek lenni szakma -- írja februári vendégünk, Karácsony Szilárd, Szakszervezeti aktivista. Beszélgetésünkben arról is szó lesz, amit az alábbi, hét éve megjelent írásában is írt.

Alább egy könyvet ajánl, melyet ő fordított magyarra: Bill Barry: "Megválasztottak – Mi lesz most?" c. könyvét. A "Mi a teendő?"-ben mi e mellett "Érdekérvényesítés: Hogyan erősítsük meg a szakszervezeti mozgalmat?" c. kötetéről kérdeztük (Budapest: Napvilág Kiadó, 2023).

A jövő héten érkezünk!

Mitől lesz valaki szakszervezetis? Szakszervezeti tisztségviselőnek, mások érdekeit védőnek lenni szakma. Gyakran találkozni olyanokkal, akik elfeledkeznek erről, és ösztönből dolgoznak. Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már tudják, hogy szakszervezetissé képeznie kell magát az embernek. Bill Barry: Megválasztotta...

Érdekérvényesítés: Hogyan erősítsük meg a szakszervezeti mozgalmat?

A Mi a teendő? februári adásában Karácsony Szilárddal, e kötet szerzőjével beszélgetünk.

"A magyar munkavállalók ugyanúgy világszínvonalú termékeket hoznak létre és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak, mint Európa nyugati felén dolgozó társaik, mégis töredékét keresik az ottani béreknek. A munkából élők itthon is tisztességes megélhetést biztosító jövedelmet és biztonságos munkahelyeket szeretnének. Ez az, amit csak összefogással lehet elérni, de akkor miért nem szakszervezeti tag mindenki?"

Érdekérvényesítés » Napvilág Kiadó A szemléletváltó könyv célja, hogy ismét legyen trendi az összefogás, hiszen nem a szakszervezeteknek van szükségük tagokra, hanem a munkavállalóknak van szüksége a szakszervezetekre érdekeik érvényesítéséhez.

Orbán Viktor nyáron, a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogyan inspirálta őt az olasz gondolkodó, Antonio Gramsci, aki szerinte „szentírás a balosoknál". A Mi a teendő? adásában Pap Szilárd és Éber Márk arra keresik a választ, mire is használja Orbán és holdudvara az olasz kommunistát, hogyan állítják őt a feje tetejére, és hogyan szerezhetjük vissza a gondolatait a jobboldaltól.

Hosszú menetelés az intézményeken keresztül vagy valami más? Hallgassátok a Partizán Podcast csatornáin!

-- Spotify-on: https://open.spotify.com/episode/7hI4JyXmSSZboozSg2yiQz

-- YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=R9MSdb2HRXs

-- RSS-en: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/1315984/

Gramsci és Orbán

"Egy napon említeni kettőjüket normális körülmények között megengedhetetlen turpisság" -- írta a neves Gramsci-kutató, Pankovits József nemrég. Így folytatta:

"Őkelme és udvartartásából Békés Márton úgy tesznek, mintha az olasz kommunista gondolkodóról beszélnének, akihez egyébként semmi közük, viszont félremagyarázzák, instrumentalizálják. Olvashattuk Orbántól a Tranziton elhangzottakat, majd Békés Márton-i tolmácsolásban ismételten kedves vezetőjének vagánykodását a baloldal kárára: nem olvastok Gramscit, nem mélyültök el innovatív elméletének fogalmaiban („hegemónia”, „fejedelem” – az ő értelmezésük szerint kellene ismerni a politikai vezetőre vonatkozó koncepciót, politikájának nemzeti-kulturális szempontjait). Bezzeg Orbán az üres óráiban Gramscit tanulmányozza."

Vasárnap reggel érkezik podcastunk Gramsciról -- és Orbánról!

Gramsci és Orbán

Antonio Gramsci értelmezései -- ma

Jövő vasárnap érkező beszélgetésünk kiindulópontja egy négyrészes cikksorozat az antikapitalista Gramsci újjobboldali felhasználásáról.

Mit kezdett az utókor Antonio Gramsci gondolataival a halála után?

1. rész: https://ujegyenloseg.hu/kitol-tanulta-a-fiatal-orban-viktor-a-legtobbet-a-hatalomrol/
2. rész: https://ujegyenloseg.hu/ertelmisegcsere-es-intezmenyvaltas-a-hegemoniaepites-gyakorlata/
3. rész: https://ujegyenloseg.hu/mit-irt-gramsci-a-hegemoniarol-a-bortonfuzetekbe/
4. rész: https://ujegyenloseg.hu/kommunista-forradalmarbol-artalmatlan-szentkep/

Antonio Gramsci értelmezései -- ki mit tanult tőle?

A januári "Mi a teendő?"-ben Antonio Gramsci értelmezéseiről beszélgetünk. Ezúttal csak ketten, a két házigazda, Pap Szilárd és Éber Márk beszélget az olasz antikapitalista nézeteiről és politikai felhasználásairól. A 2024-es évad jövő vasárnap, január 28-án indul.

Rövidebb-hosszabb írások az alábbi kommentben!

Hogyan küzdenek meg új életükkel azok a fiatalok, akik a családjukban elsőként szereztek diplomát? Hogyan hat az osztályváltás a pszichére?

"A társadalmi mobilitás ára" címmel jelent meg vendégünk, Durst Judit kutatócsoportjának könyve, a "Mi a teendő?" új adásában arról kérdezzük a szociológus-antropológust, min mennek keresztül azok a férfiak és nők, romák és nem romák, akiknek a szülei még nem tanul(hat)tak tovább.

Nagyvárosba mentem, idegen lettem.

-- Milyen sajátos tapasztalatokat élnek át azok, akik elsőként kerültek messze kibocsátó közegüktől?

-- Milyen intézmények segíthetnek az osztályváltóknak?

-- És hogyan dolgozzák fel az otthontalanság, az elgyökértelenedés érzését, az őket kínzó „imposztor-szindrómát"?

-- Hogyan tudják felépíteni új életüket, párkapcsolatukat, baráti-támogató közegüket?

-- És miért kegyetlen a társadalmi mobilitás optimizmusa?

Ezekre keresi a válaszokat a két műsorvezető, Éber Márk és Pap Szilárd a Mi a teendő? utolsó idei adásában, amely mától hallgatható a Partizán Podcast platformjain, például

-- a Spotify-on: https://open.spotify.com/episode/1P8sGotrKxBg92XfdX2MYH

-- a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=jKLU7LQ-F8Q

-- az RSS-en: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/1268395/

A társadalmi mobilitás szintje alacsony, az ára viszont magas. A kötetben megszólaló első generációs értelmiségiek szavaiból kiderül: téves mítosz, hogy mindenki a saját sikere kovácsa, vagyis a törekvő, szorgalmas munkának meglesz a gyümölcse.

Jövő vasárnap érkezik beszélgetésünk Durst Judittal, "A társadalmi mobilitás ára" c. kötet egyik szerkesztőjével, az alapjául szolgáló kutatás vezetőjével. Alább a Válasz Onlineon Élő Anita írása a kötetbemutatóról.

Az észrevétlen aranykor vége – a cigányság szenvedte meg leginkább az oktatási reformot | Válasz Online Az észrevétlen aranykor vége – a cigányság szenvedte meg leginkább az oktatási reformot Élő Anita | 2023.10.05. | Nagytotál A magyar oktatásügy „aranykora” a 80-as évek közepén kezdődött a hazai cigányság számára, és a 2011-ben kezdődő reformlépésekkel fokozatosan ér...

Tényleg mindenki a maga szerencséjének a kovácsa?

Miért érzik sokan: új közegükbe még nem tudtak beilleszkedni, miközben a régiben már nem fogadják el őket?” Decemberi beszélgetésünk vendége Durst Judit, akivel első generációs diplomások osztályváltásának következményeiről beszélgettünk. Akárcsak a Szabad Európa alábbi podcastjában.

December közepén érkezünk!

„A magyarok még nem, a romák már nem fogadnak el” – első generációs értelmiségiek a társadalmi mobilitás áráról A magyar társadalom egyre inkább bezárul, a szülők társadalmi pozíciója meghatározza gyermekük életesélyeit és társadalmi pozícióját. Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság az, hogy egyre neheze...

A kulturális migránsok nehézségei: a felemelkedésnek nagy ára van

December közepén közöljük beszélgetésünket Durst Judittal, amit kutatásukról és "A társadalmi mobilitás ára" c. könyvükben közölt eredményeikről vettünk fel. Addig is nagyon ajánljuk a könyvet és az alábbi rövid írást is. A kötetről alább az atlatszo.hun jelent meg ismertető.

Kulturális migránsok nehézségei: a felemelkedésnek nagy ára van | atlatszo.hu 11 szerzőtől 11 tanulmány 1 kötetben a társadalmi mobilitás áráról. Az első generációs roma értelmiségi nőknek a legnehezebb.

A társadalmi felemelkedésről -- és lelki-érzelmi áráról

"...az egyénnek sem lesz feltétlenül jobb, ha túl nagy utat jár be a társadalmi térben, mert a különböző társadalmi miliők közötti mozgás nagyon nagy érzelmi, pszichés terhet jelenthet a számára."

Decemberi beszélgetésünk vendége Durst Judit lesz, akivel e témákról végzett többéves kutatásukról és eredményeikről beszélgetünk. E munkák immár magyarul is olvashatóvá váltak e kötetben: "A társadalmi mobilitás ára" Gondolat Kiadó, 2023).

Alább beszélgetés vele a Népszava Onlineon!

„Terjed a vélekedés, hogy ezt az egyenlőtlenséget újraelosztással lehet felszámolni” – A magyar társadalomban ma inkább csak a zuhanás garantált, a felemelkedésnek nagy ára van Megrögzött vélekedés, hogy a társadalmi mobilitás mértéke megmutatja, mennyire nyitott egy társadalom. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a kiemelkedés a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegekből nagyon nehéz út, szociális és lélektani szempontból egyaránt. Ezt a problé...

A társadalmi mobilitás ára

Decemberi beszélgetésünk vendége Durst Judit antropológus-szociológus lesz, akivel az első generációs diplomások sajátos tapasztalatairól és az osztályváltás következményeiről beszélgetünk majd. Nagyon ajánljuk Judit és munkatársai alábbi könyvét!

https://gondolatkiado.hu/webshop/szociologia/a-tarsadalmi-mobilitas-ara-elso-generacios-diplomasok-es-az-osztalyvaltas-kovetketmenyei/

Nagy karácsonyi könyvvásár a Napvilág Kiadónál!

Pénteken és szombaton 10 és 19 óra közt Budapesten a Villányi úton!

https://napvilagkiado.eu/black-friday-napvilag-kiado/

CIVIL SZERVEZETEK: ÁTOK VAGY ÁLDÁS? | Mi a teendő? #22

⚠️ A magyarországi romák helyzete, társadalmi integrációja távolról sem rózsás, az állam pedig nem is hajlandó túl sokat tenni a fejlődésért. Akik tesznek valamit, azok a civil szervezetek, amelyek maguk is kormányzati támadás alatt, nehéz körülmények között dolgoznak.

🚸 Ebben a kontextusban nagyon nehéz pontosan és őszintén felmérni, vajon milyen hatásuk van ezeknek a civileknek egy ilyen végtelenül bonyolult társadalmi probléma orvoslására. Vajon segítenek vagy ártanak?

🔍 A Mi a teendő? huszonkettedik adásának vendégei, Balázs Anna és Hain Ferenc pont ezt a megértési hiányosságot próbálták pótolni Tiszavasvári esetének hosszú éveken át tartó vizsgálata révén. Ez az a város, ahol több alkalommal is sikeres jogvédelmi harcot folytattak a civilek úgy, hogy közben a helyi romák kirekesztettsége mégis folyamatosan növekedett.

❓ Az adásban arra kerestük a választ, hogyan lehet kitörni egy ilyen paradox helyzetből, és mit tehetnének a civilek, hogy munkájuk társadalmi hatásfoka jobb legyen.

⬇️ AZ ADÁST MEGTALÁLJÁTOK A KOMMENTEK KÖZÖTT!

Tiszavasvári 2016-ban és azóta

Vasárnap reggel érkezik beszélgetésünk Hain Ferenccel és Balázs Annával; addig is ajánljuk a Partizán elődje, a Slejm négy + egy részes videóját Tiszavasváriról. A beszélgetésben ez a videósorozat is előkerül -- az (ön)kritika tárgyaként.

Íme az első rész:

magyar apartheid // első fejezet // a helyszín: Tiszavasvári Egy hétre beköltöztünk Tiszavasváriba, hogy megértsük: hogyan működik Magyarszágon az apartheid, vagyis a 'faji elkülönítés' gyakorlata. A városban évtizedes...

Esettanulmány Tiszavasváriból: hogy épült le a baloldal?

Tiszavasvári a kétezres évek közepéig az MSZP egyik fontos bázisa volt: ekkor azonban éles váltás következett a város és a választókörzet történetében, olyannyira, hogy 2010-től a Jobbik fővárosaként híresült el.

Ma már fideszes vezetése van: a baloldal 2006 óta nem tudott magához térni, és a 2022-es választásokon a választókerületben az egyik legrosszabbul szerepelt a közös ellenzéki képviselőjelölt. A Partizán e filmjében a helyi szereplőket kérdezték: ők mesélik el a tiszavasvári MSZP-szervezet országos központ által közönyösen, gyakran tevőlegesen nézett másfél évtizedes hanyatlástörténetét, illetve azt, hogy hogyan születtek a ‘21-es előválasztáson olyan háttérdílek, amelyek már előre ellehetetlenítették a Szabolcs 2-es körzetben a sikeres ellenzéki szereplést.

Esettanulmány Tiszavasváriból: hogy épült le a baloldal? Tiszavasvári a kétezres évek közepéig az MSZP egyik fontos bázisa volt: ekkor azonban éles váltás következett a város és a választókörzet történetében, olyan...

Ennél több kell, ha nyerni akar az ellenzék Szabolcsban

Következő beszélgetésünk vendégei, Hain Ferenc és Balázs Anna, két éve a 444-re írt cikket arról, hogyan zajlott az előválasztás Tiszavasváriban és környékén. Egy hét múlva érkező beszélgetésünkben az elmúlt hét évben Tiszavasváriban végzett munkájukról és az ott szerzett tapasztalataikról beszélgetünk velünk. A beszélgetés apropója a "Civil Szemle" folyóirat 2023/1-es lapszáma -- alább elérhető pdf-ben!

Ennél több kell, ha nyerni akar az ellenzék Szabolcsban Tiszavasvári környékén rosszul sikerült az előválasztási főpróba. Alacsony volt a részvétel, a DK pedig lenyomta a hagyományosan erős Jobbik egymással vetélkedő tagjait. Pedig jövőre muszáj nyernie itt az ellenzéknek, ha kormányváltást akar. Balázs Anna és Hain Ferenc vend....