Galéria Lénia

Vörös Vali átküldte a mai megnyitón készített fotóit. Jönnek még majd képek! Egy világos kord kabátot nálunk felejtett valaki!

2014. szeptember 20. Szakralis tajak, terek

Szeretettel várjuk az érdeklődőket! Jó időt rendeltünk, és úgy néz ki, az lesz! A Széll Kálmán térről a 129-es busszal, végállomástól végállomásig.

Túry Mária: Kollázs

Amikor a tiltott, tűrt, támogatott időszakban a jazz még a tűrt kategóriába se fért be, ezen a helyen élő jazz szólt minden délután
– mondta Nagy Mariann, érzékeltetve, hogy a Gellért sokáig megkapta a zöld utat olyan ügyekben is, amik sehol máshol nem történhettek meg legálisan.
A Forrás terem berendezését neontobzódás, a színek és anyagok sokfélesége jellemezte. Utóbbiak ékes példái a Túry Mária képzőművész által készített ablakok, amelyekből eredetileg három is volt (ottjártunkkor már csak egy), és amelyek az élet örömeit ábrázolták. Megtévesztő módon nem ólomüveg-technikával készültek, Túry valójában fehér, savmaratott műanyag lapra ragasztott színes lapokat oldószeres ragasztóval, amiért a szaklapok méltatták a bátorságát. „Az 1918-as átadáskor és az 1961-es felújításkor is megírta a kritika, hogy belépni a Gellértbe olyan, mintha egy iparművészeti kiállításra érkezne az ember. Ez mindkét korszakra igaz volt.”

https://hvg.hu/360/20240820_Gellert-hotel-felujitas-belsoepiteszet-atalakitas-kiscelli-muzeum-ebx

Még a jövő hét végéig látogatható a Papírmunkák című kiállításunk! (bejelentkezésre)

2010 december - Jónás Vera koncert a Vogel Eric kiállításon

Székelyi Kati két kollázsa a Papírmunkák című kiállításról

Olajos György: Hybris - a Papírmunkák című kiállításról (a teljes kép megjelenítéséhez rá kell klikkelni)

LIEBER ERZSÉBET: Rajzás 1-3, merített papír, kollázs. A PAPÍRMUNKÁK című kiállítás augusztus végéig látogatható, előzetes bejelentkezésre a +36 20 911 8121 számon.

László Bandy: Doboz /1, 2 - a Papírmunkák című kiállításról

Kovács Johanna képei a Papírmunkák kiállításon

Túry Mária önarcképek

Három régi képem a Papírmunkák című kiállításról

Ihanus Sirpa nyomatai a Papírmunkák kiállításon

Sándor Bátai Történet című munkája a Papírmunkák kiállításon.

Fazakas Réka művészettörténész megnyitóbeszéde a Papírmunkák kiállításon:
"A Lénia Galéria földszinti és emeleti kiállítóterében különféle technikákkal készült papíralapú munkák fogadják a látogatót. A papír minden formája és alkalmazási területe megtalálható itt, az újságoktól, a hullámpapírig, a merített, festett papíron át a minyonos papírig és a kávéfilterekig, a kollázsoktól, a monotípián és a fametszeteken át a térbeli dobozgrafikákig. A most kiállító 10 művész munkái sokféle technikával készültek, mégis közös bennük a hordozó anyag használata.
A kiállítóhely elnevezése, a Lénia jelentése a vonalzó mellett régiesen vonalat is jelenthetett, mely jól illeszkedik mostani tematikánkhoz, hiszen a papíron való nyomhagyás egyik első formája a folt mellett a vonal, amely a rajz alapvonása is.
A papír mesterséges anyag, írnak, rajzolnak, nyomtatnak, színeznek rá, csomagolnak bele vagy formák megjelenítésére használják, sőt, az élelmiszeriparban is fontos szerepet tölt be, amint azt mostani kiállításunkon is megfigyelhetjük. A papír készülhet természetes vagy mesterséges anyagokból, a rostok különféle összedolgozásával vagy összepréselésével, amelyet a rendezetlen fizikai állapotban lévő elemi szálak súrlódási ereje és a hidrogénkötés tart össze.
Az elnevezés az ókori egyiptomi, írásra használt anyag görög szavából, a papiruszból származik, mely az alapanyagául szolgáló növényről kapta a nevét. A papír története szorosan összefügg az írás történetével, már 5000 évvel ezelőtt is készítettek papiruszt a Nílus deltája mentén fellelt papiruszsásból. Kínában már az időszámításunk előtt ismerték és használták a papírt, amit később, az első században az arab mesterek eltanultak, onnan pedig a 9. században jutott el Európába. Magyarországon a 16. században használtak először papírmalmokat.
A papír ősi múltra visszatekintő története a művészi megmunkálásra is vonatkoztatható, hiszen, amióta létezik papír, azt nem csupán írásra, hanem rajzolásra, festésre, hajtogatásra, vágásra, merítésre használják és alakítják, hogy belőlük műalkotások jöhessenek létre. Sőt, napjainkban számítógéppel írunk, papírra nyomtatunk, így most én is arról olvasom fel szövegemet. A papírművészet és a kolláztstechnika különbözőségeivel és hasonlóságaival éppen a most is kiállító Lieber Erzsébet foglalkozik behatóan.
Mostani kiállításunkon a papír különféle anyagai, mint a hullámpapír, az újságpapír, a merített papír, a vágott papír különféle formái fordulnak elő. A 10 alkotó 10 féle módon nyúl az anyaghoz, bennük mégis közös az iránta tanúsított alázat és tisztelet.
A Lénia Galéria három állandó kiállítója szorosan kötődik ide, hiszen itt éltek; élnek, alkották, illetve alkotják meg életművüket. A két, lenti részen bemutatkozó művész, akik már sajnos nincsnek közöttünk, Kádár György és Túry Mária. Kádár György, Kossuth-és Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész expresszív, figurális munkásságát sokféle műfajban alkotta meg. Most látható figuratív és nonfiguratív színes, illetve fekete-fehér linómetszetei, monotípiái papírra készültek, bennük az alapszínekkel fejezi ki a különféle minőségeket és a harmóniát. A kubista jellegű csendéletei, tájképei az élet gazdagságát adják vissza, melyek gyakran parafrázisokként is értelmezhetőek.
Túry Mária kétszeres Munkácsy-díjas festőművész most látható alkotásai talált tárgyakból készült kollázsok, monotípiák; bennük egyesíti az akvarell és a ceruzarajz technikáit. Jellemző, hogy a 80-as évek időszakában könnyen hozzáférhető, olcsó anyagokat használja, a füzetek megkülönböztetésére használt vignyettákat, illetve az újságpapírt, mely egyszerre tipikus korrajz is, sőt, a tussal és filctollal festett képek témái gyakran reflektálnak is az alattuk olvasható újságkivágatok szövegeire.

Az emeleti kiállítótérben helyet kapott nyolc művész közül Kádár Katalin is otthon van. A ház egykori lakójaként szüleivel egy helyszínen állítja ki munkáit. A diptichonszerűen összeálló, Élményfürdő című munkáját hullámpapírra készítette, melyek a karton sajátosságait kihasználva adják vissza az élmény szabadságát, a víz mozgását és gomolygását. A ragasztott felületek a szintén fodrozott minyonpapírból készültek, hogy a formák teljes felszabadultságát láttassák. A víz, mint a négy őselem egyike az emberi lét szimbóluma, egyszerre a tisztaság és megújulás jelképe is. Annak fehér színnel való kifejezése is ezt erősíti, amely az ősi mélyből a magasba, az éteri szférákba tör fel, hullámai pedig kényeztetnek, felüdítenek. Katalin falképe egy olajjal és tussal készült alkotás, melyben az idő különféle rétegződésekben, rajzolatokban értelmezhető. A fal kulturális szimbólum, mely határol, mégis összeköt. Annak anyagszerűsége, rétegzettsége egyszerre a rend és a káosz, a természetes erodálódási folyamatok és az ember által létrehozott üzenetek hordozójává válik. Annak életteli, vöröses-barnás és hűvösebb kék árnyalatai harmonikus egységgé olvadnak össze, hogy velük felfedezzük kollektív emberi és egyéni sorsunk jellegzetességeit.
Székely Kati munkái kollázsok, amelyek telefonkönyvek, újságok, hirdetések papír anyagából összeállva izgalmas, térképszerű alkotásokat láttatnak. A meseszerű diptichon a világról mondd el egy izgalmas történetet, amelyekben akár az eredeti papírokból kiolvasható szavaknak is lehet jelentősége, de fontosabbak ennél a vidám formák és színek egyvelege. A képek mozgalmassága, élénk coloritjai különös világba röpítenek, belőlük akár egy kalandos tengeri utazás élménybeszámolója is kiolvasható. A Kendő és a Kereszteződés című munkák az élet áramlását és annak mozgalmasságát adják vissza.
Lieber Erzsébet triptichonszerűen összeálló kollázs sorozata merített papírra készült, kávéfilterek felhasználásával. A Rajzás című képek a pillangó-vagy kérésszerű rovarok bebábozódás utáni állapotát mutatják. A festett, merített papírra applikált, részben vagy teljesen nyitott kávéfilterekkel az élőlényeket szimbolizálja, amelyek mintha a víz felszínén vagy egy fatörzsön várakoznának. A repülés magasztos élménye előtti pillanatot látjuk, amikor a rovarok készek az életre, de még nem kezdték meg azt. Az izgalom és a természettel való harmónia felemelő állapota ez, ahol az élet energiái egyesülnek.
Ihanus Sirpa Magyarországon élő finn képzőművész fametszetei az egykor élt anyag megörökítését mutatják be. A fák évgyűrűi egy hosszú élet lenyomatai, amelyek mesélnek a bölcs lényt körülvevő klimatikus viszonyokról, a vele összhangban élő állatokról, az erdő aktuális és múltbeli állapotáról. Tudjuk, hogy a fák kommunikálnak egymással, azok szoros kapcsolatban állnak. A kivágott fa az emberi élet egyik legősibb kulturális jelentőségű, szimbólumokban gazdag alapanyaga, amely elkísér a bölcsőtől a sírig. A fa a művész származási országában talán még alapvetőbb, mint bárhol máshol a világon, így azok ábrázolása különös jelentőséggel bír. A kivágott fatörzs amorf formája és a rajta látható rés az élet teljességét, mégis sérülékeny voltát, mulandóságát fejezi ki.
Olajos György papírmetszete az ókori mitológia világába repít. A sárga totemoszlopszerűen megmutatott alak egyszerre állati és emberi jegyeket is hordoz. A totemizmus számos ősi kultúra része, az észak-szibériai népektől, az indiánokon át, de az ókori görög kultúrában is megtaláljuk a nyomait. A munka címe Hybris, mely szintén a görög kultúrába vezet vissza bennünket, a gőg és az elbizakodottság jeleként, sőt, az egyszerre a bűn, a tragikai vétség kifejezője, ami akkor érvényes, ha az ember elfeledkezik az isten elsőségéről és saját magát helyezi oda, önmagát hiszi mindenhatónak. A kivágott, finom papírmunka figyelmeztet minderre, hogy elgondolkodjunk emberi mivoltunkon.
Kovács Johanna Levél neked című munkái egyszerre üzennek egyetlen embernek, mégis általános érvénnyel a teljes emberiséghez szólnak. A vegyes és egyedi technikákkal készült munkák plasztikus formái a látszólagos káoszban fejezik ki a harmóniát, azokban a relief jellegű elemek válnak kiemeltté, hogy a leglényegesebb részeket hangsúlyozzák. A világos tónusú absztrahálódó formák erős gondolatisága az élet teljességéről, nagyszerűségéről szólnak, mégis a bennük feltűnő sötétebb, fekete részek annak végességéről is számot adnak.
Bátai Sándor több elemből összeálló, vegyes technikájú, relief jellegű, merített papír sorozata egyetlen élet, de akár általánosítva az emberi sors izgalmas, kalandos történetét meséli el. A falapra applikált igazolványmásolat, az elmosódott arckép, a borosüveg, a kusza vonalakból, házfalak lenyomataiból, boltívekből összeálló történet akár a születéstől az elmúlásig tartó életút jelképe is lehet, benne örömökkel, bánattal, egyéni és sorstragédiákkal. A különféle technikákkal megalkotott munka eltérő formavilága mégis egységességet mutat, bennük a sejtelmesség a legfőbb motívum. Vannak események, amiket kiolvashatunk a munkákból, ám sok minden rejtve marad, hogy saját történetünkkel kiegészítsük azt.
László Bandy két papírszobrai, dobozai a kiállítás egyedüli térbeli alkotásai. A háromdimenziós, finom, csipkeszerű papírkivágatok műfaja a dobozgrafika, mely zseniális kifejezést a művész maga alkototta meg. A térbeli munkák egyszerre tárják fel azok belső lényegét, amelyen különféle rajzokat, színeket, vonalakat látunk, hogy szellemi szférákba vezessenek, azok a világ teljességét mutassák be. A bonyolult struktúrák láthatóak, követhetőek, bennük a néző el is veszhet az egyes dimenziók között, hogy kilépve belőlük, gazdagodhasson jelentéstartalmaival.
A Papírmunkák című kiállítás alkotásai tehát az élő organizmusok lenyomataitól vezetnek el a világ teljességének bemutatásáig. Egy ennyire ősi és fontos anyag használata, művészi megmunkálása fontos és elemi, így ez a tárlat is különös jelentőségű. Valamennyi munka egyedi technikája és megmunkálása elvezethet minket az anyaghasználat sokféleségének megismeréséhez és a hordozott üzenetek továbbéléséhez."

Június 8-án megnyílt a Papírmunkák című kiállítás.

A kiállítás látogatható júniusban minden kedden 16-18 óra között, és szombaton 14-17 óra között.
Utána, augusztus 30-ig előzetes bejelentkezésre a +36209118121 telefonszámon.

Tobb hónap szünet után újra nyitva! Jövő szombaton megnyitó!

A Tánc Világnapjára. Kádár György két munkája a 60-as évekből

Ma - a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján - megnyílt a Nemzeti Galériában az Így történt című kiállítás, szemtanú művészek alkotásaiból. Kádár György 73 rajzból álló lágersorozata ma már a Washingtoni Holokauszt Múzeum tulajdona, a néhány itthon maradt rajza szerepel most ezen a kiállításon.

Kádár Györgynek nagyszabású kiállítása volt a Műcsarnokban az 1970-es évek elején Belső terek művészete címmel, a 60.ik születésnapja alkalmából.
A kiállításnak óriási sikere, és több mint 12.000 látogatója volt. Egységes, hatalmas méretű kartonokra fekete pittkrétával készült non-figuratív gobelin-terveket állított ki.