Csepel Galéria

Fa, kő, vörösréz

Változatok címmel kiállítás nyílt Beretvás Csanád szobrászművész munkáiból a Csepel Galériában.

Beretvás Csanád autódidakta alkotó, nem végett művészeti iskolát, eredeti szakmája virágkertész. Ahogy meséli huszonévesen édesapja favésőjével tűzifából kezdett el faragni. Egy helybéli iparművész útmutatásával fejlődött, aztán Balatonfelvidéken megismerkedett Szabó László Zoltán népi iparművésszel. Ez a sorsszerű találkozás annyira meghatározó élmény volt számára, hogy úgy döntött fafaragó lesz. Az évek során gyakorlatilag a szobrászat minden ágát kitanulta, a hobbiból szenvedély lett. A szobrászat ma már élete fő irányvonala.

Ezek a legutóbbi munkáimból valók –mutat egy nagyméretű kőszobrokra a művész. Ez egy ember által készített forma, mintha kapuk lennének, építészeti elemek, de természeti formákból kiindulva. Összekombinálok, létrehozok olyan formákat, alakzatokat, melyekről nehéz eldönteni, hogy ember vagy a természet alkotta. Izgalmas kérdés, hogy a kettő hol találkozik és hogy ér össze. Ezek talány szobrok, melyek gondolatokat indítanak, ébresztenek. Sok helyen dolgoztam kőfaragóként és azt vettem észre, hogy a mai építészetben a kő, mint anyag jelen van, de csak burkolóelemként. A kőfaragás, mint díszítő szakma teljesen eltűnt. Ennek a szobornak az a címe, hogy „Ornamentikasirató” – mutat egy másik alkotásra. Mint kőfaragó visszasírom a régi időket és nem értem, hogyan engedhettük meg, hogy egy csodálatos szakma lassan kihaljon.

A kő igazi szerelem lett, de új és izgalmas lehetőségeket rejt magába a vörösréz plasztika is – mondja. Hat-nyolc éve a galvanizálási eljárással kísérletezem, melynek lényege, hogy az általam bemártott formákon vörösréz csapódik ki. Ezt kombinálom különböző anyagokkal: üveggel, műanyaggal, fémmel. Ez a fajta alkotás új dimenziókat nyitott meg, szellemileg megmozgat, leköt.
Van, amikor napok alatt elkészítek egy-egy munkát, de van olyan is, amikor hetekig dolgozom, vissza-visszatérek, tökéletesítem, részletgazdagabbá teszem. Csanád közel 40 önálló és 130-150 csoportos kiállításon vett részt. Csepelen volt a legtöbb tárlata, Radnóti Miklóst ábrázoló mellszobra Csillagtelepen látható. Ahogy fogalmaz, nincsenek konkrét vágyai, céljai a jövőre nézve, csak szeretne ott lenni az élet sodrásában, alkotni és jól érezni magát.”
A kiállítás megtekinthető 2024. július 31-ig, hétköznapokon 9-16 óra között (pénteken előzetes bejelentkezéssel) Csete Balázs u. 15. Tel.: 06-1-278-0711.
Potondi Eszter

Május 30-án 17 órától Beretvás Csanád Változatok c. kiállításának megnyitója lesz a Csepel Galériában. Minden érdeklődőt szeret***el várunk!

Jubileumi tárlat a galériában

Erdélyi Sándor festőművész munkáiból nyílt kiállítás április 4-én a Csepel Galériában. A művész hetvenedik születésnapját ünnepli, ebből az alkalomból került sor a jubileumi tárlatra. A kiállítás anyaga jól tükrözi, a múltat és a jelent, megidézve a művész régebbi és újabb munkáit is. „Mesterem, általános iskolai rajztanárom, Kraumann Erik hatására kezdtem el festeni. 1973-ban a Pécsi Művészeti Szakközépiskola ötvös szakán végeztem. Akkoriban szokatlanul szabad, liberális légkörben töltöttem a diákéveimet. 1971-ben jártam először Csepelen, Szabó Lajos festőművész Munkásotthonban rendezett kiállításán. Mesteremnek, Kraumann Eriknek ő volt az első tanítványa, én pedig az utolsó, nem volt több olyan diákja, akiből művész vált volna. Több mint negyven éve élek Csepelen. 28 éven át a Szabadkikötőben, a MAHART-nál dolgoztam, majd a Ferroportnál. Mindkét munkahelyemen nagyon fontos volt, hogy jusson elég időm a festészetre. Az első önálló kiállításom a Mahart Művelődési Házban volt 1981-ben” - emeli ki Erdélyi Sándor.

„Ezek az első rajzaim, ez pedig a fiatalkori önarcképem és a feleségem portréja” - mutat a képekre a művész, aki a hosszú évek alatt rengeteg természetábrázoló tanulmányt, rajzot, festményt is készített. Ezeken keresztül bontakozott ki egyénisége, jutott el a rá jellemző kifejezésmódig. A realisztikus ábrázolás mellett, az absztrakt is jelen van festészetében. A színek és formák mellett mindig nagy hangsúlyt fektet a felületek kialakítása. „Első plasztikus képemet az 1970-es évek végén készít***em. Stílusom, munkáim az elmúlt harminc évben megújultak, érzelemgazdagabbá, kifejezőbbé váltak”-meséli.

Erről árulkodnak a művész erőteljes, izzó színvilágú festményei is. Ahogy egyik teremből átsétálunk a másikba egy vörösen pezsgő képre lehetünk figyelmesek. Talányos a cím: „Tisztelet G. R-nek.” „Ez a monogram Gerhard Richter német festőművészt nevét takarja, aki 90 évesen hagyta abba munkát, Budapesten volt az utolsó kiállítása” – magyarázza.
Erdélyi Sándor sokféle technikát ötvöz, egyszerre használ művészeti és ipari célra gyártott anyagokat, festékeket. Olajat, akrillt, flexibilis csemperagasztót, vagy éppen zománcfestéket. Ahogy fogalmaz, az anyagok sokrétű használatában óriási szabadság rejlik.
A kiállítás egyik különleges része a 36 képből álló sorozata. „Olvasmányaim alapján midig visszatért az a gondolat, hogy Isten neve 36 hangból áll, de ezeknek sorrendjét nem ismeri senki. Később olvastam az ősrobbanásról is, melyről szintén Isteni jutott az eszembe. Sokáig érlelődött bennem a gondolat, mi lenne, ha ezt a harminchat hangot megfesteném. Amikor elkészült az első sorozat és elvittük egy kiállításra, hiányérzetem volt. Rájöttem, hogy folytatnom kell, hazamentem és már terveztem is a következőt. Az első fehér, a második sorozat fekete alapra készült. A négyzet az anyagot, az embert szimbolizálja, kör pedig az isteni, a szellemi erő, a gondolat. Alkotás közben mindvégig ott motoszkált az az érzés bennem, hogy az univerzum végtelen és mi porszemek vagyunk benne. Felemelő volt átérezni a gondolat és a lélek szárnyalását.”
Erdélyi Sándor az elmúlt évtizedekben csaknem 60 kiállításon vett részt. „Ez a harmadik vendégkönyvem, amit megnyitok, van egy-két érdekes aláírásom, mely közel áll a szívemhez. Haumann Péter színész, Kocsák Tibor zeneszerző, Szakács István közgazdász, jól eső érzés ezeket olvasni, látni. Mikor a jövőről kérdezem, mosolyogva válaszol: „Ötven évre előre vannak terveim. Hat-nyolc festmény félbemaradt, folytatásra, átalakításra vár. Egy kis pihenés után bele is vágok a munkába.”
A kiállítás megtekinthető 2024. május 10-ig, hétköznapokon 9-16 óra között (pénteken előzetes bejelentkezéssel) Csete Balázs u. 15. Tel.: 06-1-278-0711.

Potondi Eszter

Erdélyi Sándor festőművész munkáiból nyílik kiállítás április 4-én, 17 órakor a Csepel Galériában.

Gyökerek - egy különleges kiállítás a Csepel Galériában

Gyökerek, Bényi Eszter felmenői címmel kiállítás nyílt a Csepel Galériában február 29-én. A tárlat kordokumentumokon, levelezéseken, festményeken, falikárpitokon keresztül kalauzol egy művész dinasztia gazdag életútjába, enged betekintést a múltba.

Bényi Eszter textilművész különleges családi kötelékekkel büszkélkedhet. Édesapja Bényi László festőművész, művészettörténész, művészeti író, édesanyja Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész volt. Nagypapája pedig Supka Géza régész, író, újságíró, A Világ és a Literatura című lapok főszerkesztője, a Könyvhét kezdeményezője és elindítója. A mostani tárlaton Eszter munkái mellett, e három művészegyéniség életútja is megelevenedik, helyet kap a kiállításon.

Ahogy Eszter meséli, nem készült művészi pályára. „A gimnáziumi években kezdtem el titokban rajzolgatni, a szüleim ekkor fedezték fel a tehetségemet és írattak be egy rajzszakkörbe. Később Iparművészeti Főiskolára jártam, megismertem Szenes Zsuzsa textilművészt, akinek a személyisége, munkái nagy hatással voltak rám, nem véletlenül orientálódtam a textilművészet felé. Sokáig szabadúszóként dolgoztam, majd a Szombathelyi Lakástextil Vállalat tervezője lettem. Közel másfél évtizeden keresztül voltam a cég kötelékében, de ezzel párhuzamosan otthon is folyamatosan alkottam, ahogy mindig is t***em.”

Eszter munkáiban vissza-vissza köszönő motívum: a természet. „Sokat túrázom, kirándulok. A Dolomitokban többször jártam, sok vázlatot készít***em, egyik munkámat is ez ihlette. 3000 méter magasban, a felhők fölött, ez csodálatos érzés. Ám meghatározó élmény volt az is, amikor 21 évvel ezelőtt Japánba utaztam a családommal. Ez a kárpit is ennek emlékére készült” - mutat egy japán írásjeleket ábrázoló textilre a művész. „A templomok kertjében kis táblák lógnak a fákon, amire a látogatók ráírhatják a kívánságaikat, de nem akármilyen módon, ezek előre kívánó táblák. A szöveget melyet a táblákra szőttem, eredetiek, japán barátnőmtől, Wágner Nándor szobrászművész feleségétől, Chiyo Akiyama-Wagnertől kaptam. Ez pedig a nagymamám képeslapja, amit 1948-ban írt Taorminába édesanyámnak. Valódi korlenyomat, tele humorral és szellemességgel, ezt kettejük emlékére szőttem” –osztja meg a különleges falikárpit történetét Eszter.

A kiállított tárgyakról alkotásokról kérdezve elmondta, kihívást jelentett összeválogatni a tárlat anyagát, hisz felmenői életműve igen gazdag, életük utolsó percéig alkottak. „Ahogy féltestvérem, Féja Endre író fogalmazott: nagyapám, Supka Géza jól sáfárkodott a kimért idővel. Kihasználta az életet a szó legjobb értelmében. Amíg gyerek voltam, nem tudatosult bennem, mit jelentenek igazán a gyökereim. Lázadó koromban azt mondtam, nem leszek művész, mégis hatottak rám a felmenőim, az élet és a művészet szeretete, az alkotás vágya ott szunnyadt bennem is.”

A kiállítás március 22-ig tekinthető meg, hétköznapokon 9-16 óra között (pénteken előzetes bejelentkezéssel) Csete Balázs u. 15. Tel.: 06-1-278-0711.

Gyökerek Bényi Eszter és felmenői címmel nyílik kiállítás február 29-én 17 órakor a Csepel Galériában. A tárlatot megnyitja Bényi Eszter textilművész.

Szobrok a galériában

Változások-Változatok címmel nyílt kiállítás a Csepel Galériában január 18-án. Az elmúlt tíz évben a Csepel Galéria ad otthont a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének égisze alá tartozó Szobrász Szakosztály kiállításainak. A tárlatok az elmúlt néhány évben - többek között a járvány miatt - elmaradtak, így az idei kiállítás ezek pótlására született. „Az ország minden részéből érkeztek művészek, nagy öröm számukra, hogy bemutathatják munkáikat” - mondta Pálffy Katalin szobrászművész, a kiállítás kurátora.

Kiemelte, igen színes a kiállított művek spektruma, jól tükrözi a magyar szobrászat arculatát. A friss diplomástól, a közel 90 éves művészig minden korosztály képviselteti magát a kiállításon. A tárlat tematikáját, vezérfonalát egyfelöl Hérakleitosz görög filozófus "Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” gondolata adja, másfelől pedig a bibliai Ezékiel próféta könyve, mely a templomból fakadó forrásról szól. A kiállítás megnyitóján rövid tárlatvezetés keretében a művészek maguk mutathatták be munkáikat. Az alkotások február 15-ig tekinthetők meg, hétköznapokon 9-16 óra között, pénteken előzetes bejelentkezéssel a Csete Balázs utca 15. szám alatt. Telefon: 06-1-278-0711

Textilművész kiállítása a Csepel Galériában

Kiss Katalin Ferenczy Noémi-díjas textilművész munkáiból nyílt kiállítás november 9-én a Csepel Galériában. A tárlat címe: „Álljunk meg egy kicsit.”

„A cím egyrészt arra utal, hogy a befogadónak többször kellene megállni, nyitott szemmel járni, nézelődni, hiszen a mai világban kimarad az életünkből a művészetekkel való találkozás. Másrészt pedig arra, hogy egy nagy változás történt az életemben. Abbahagytam a tanítást a Kisképzőben, úgy döntöttem mostantól egyéni munkáimra koncentrálok. Ez a mostani kiállítás visszatekintés, életmű kiállításnak is nevezhető, mivel régi és új munkáim is megtalálhatók itt” - mondta Kiss Katalin.

A művész sokoldalúságát mutatják régi konyhai falvédőket idéző munkái is, melyeket formavilágukban, tartalmukban teljesen megújított, maivá tett, szövegükben azonban eredetiek maradtak. E falvédőket a párizsi Cluny Múzeumban található XVI. századi kárpitsorozata a Hölgy egyszarvúval inspirálta. „Falvédőim visszatérő szereplői a hölgy, az egyszarvú és az eredeti kárpiton szereplő apró állatok. Az egyszarvú a tisztaság, a hűség szimbóluma, olyan erények, amelyek egyre inkább hiányoznak a világból. Sokféle technikával dolgozom, mindig az adott gondolathoz, munkához igazítom” - mondta a művész. Kiemelte, első komolyabb egyéni kiállítása is a Csepel Galériában volt 2002-ben. Többnyire csoportos kiállításokon vett részt, ritkán rendez egyéni tárlatot, főként ilyen összegzőt, nagyobb lélegzetvételűt.

A megnyitó kapcsán Málik Irén Ferenczy Noémi-díjas textilművész is méltatta Kiss Katalint. Sokoldalú, nagy tehetséggel megáldott művésznek nevezte, akinek a munkássága a magyar textilművészetben kiemelkedő, meghatározó szerepet tölt be. Munkái átfogó betekintést adnak a különböző technikák, anyagok, műfajok világában, a falikárpitoktól a hímzett falvédőkön keresztül a minitextilekig, színes, ötletes maszkokig. A sokoldalúság mellett az igényesség, az anyagok ismerete, szeretete, és az egyediség, a sajátos humor jellemző. Fali textiljein igazi bravúr ahogy a fényekkel játszik. De minden alkotása előtt érdemes megállni, gyönyörködni, vagy épp elgondolkodni.

A kiállítás december 15-ig tekinthető meg, hétköznapokon 9-16 óra között (pénteken előzetes bejelentkezéssel) Csete Balázs u. 15. Tel.: 06-1-278-0711.

Megnyílt Kelemen Dénes Lehel tárlata

A Csepel Galériában június 15-én megnyílt idei évad első kiállítása Kelemen Dénes Lehel festőművész, rajztanár keze munkáját dicsérik. Az „Így múlik a világ dicsősége...” tárlatot Pálffy Katalin szobrászművész és Illyés Gábor pedagógus nyitotta meg.

A festőművész tárlata az elmúlt tíz év alkotásaiból ad visszatekintést. A képek tanúsítják a színes, munkás, kísérletező éveket és megjelenik rajtuk a kereszténységhez, a mitológiai érdeklődéshez és az absztrakt kísérletekhez való vonzódás is – fogalmazott megnyitójában egykori tanítványa munkáiról a pedagógus.
Az alkotó nővére unszolására kezdte el a művészi pályát, élete első művészeti albumát, a Munkácsy albumot is tőle kapta. A kezdetekkor önállóan fejleszt***e rajzi és festészeti tudását, majd a Kisképző festő szakának elvégzése után 2003-ban elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Tanult Végh Andrástól és Nemes Csabától, de eljárt Fark László szakkörére is. Ő mutatta be Pálffy Katinak, akinek biztatására csatlakozott a Csepel Galéria Egyesület alkotó közösségéhez. Jelenleg Rákosmentén él s a kerület művészeti életének aktív résztvevője.

A kiállítás megtekinthető július 31-ig, hétköznapokon 9-16 óra között, pénteken előzetes bejelentkezéssel (Csete Balázs u. 15. tel.: 06-1-278-0711).

Szeret***el meghívjuk Önöket Oláh Katalin Kinga szobrászművész Porbul című egyéni kiállításának finisszázsára, június 1-jén 17 órára a Csepel Galériába.

Tornászból lett szobrászművész

Különleges figurális kompozíciókat jelenít meg Oláh Katalin Kinga Porbul című ötödik egyéni kiállítása, mely a Csepel Galériában október 11-től látható. A tárlatot Pálffy Katalin szobrászművész rendezte, Készman József művészettörténész nyitotta meg.

A most bemutatott szobrokon, kisplasztikákon, portrékon, érmeken és rajzokon jól tükröződik a sport szeretete. „23 éves koromig szertornáztam a Vasas Sport Club színeiben. Mindig is mozgékony voltam, sportiskolában tanultam, majd a gimnáziumi éveim után újrakezdtem a sportolást. A családomra alapvetően egyébként a művészet szeretete és gyakorlása a jellemző. Szüleim az irodalmi élet képviselői, édesanyám Mezey Katalin író, költő, édesapám Oláh János szintén. A bátyám Lackfi János néven ismert író, költő, a másik testvérem, Oláh László Mátyás pedig képzőművész, szobrász. Talán ezzel is magyarázható, hogy miután abbahagytam a sportolást, a művészetet, a szobrászatot választottam. A Pécsi Tudományegyetem művészeti karán kezdtem felsőfokú képzőművészeti tanulmányaimat, majd elvégeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemet, 2004-ben diplomáztam. Munkáimban jellemzően megmutatkozik a tornász múltam, de szívesen készítek a világnézetem szerinti, hitemen alapuló alkotásokat is. Így látom teljesnek a világot. Különösen kedves számomra a 2016-ban Ezüstgerely-díjat kapott Szinkronúszó csapat című munkám és a 2010-ben készített Türelemüveg, amely 2021-ben, az V. Szobrász Biennálén az Emberi erőforrások Minisztériumának díját kapta” – mondta el lapunknak a szobrászművész.
A kiállítás megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 9-16 óra között, (pénteken előzetes bejelentkezéssel). Cím: Csete Balázs u. 15. Telefon: 06-1-278-0711.

A

Négy textilművész (Bényi Eszter, Kiss Katalin, Málik Irén és Rónai Éva) invitálja John Ágoston és Kovács Péter textilművészek közös emlékkiállítására az érdeklődőket a Csepel Galériába szeptember 8-ától. A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg, aki az aktív alkotók művészeti tevékenységéről szólt és a lezárt életutat bejárt művészek munkásságát méltatta. Elmondta: az néhai művészek alkotásaihoz szervesen és harmonikusan kapcsolódnak az emléktárlat tervezőinek és rendezőinek különteremben felvonultatott alkotásai. A kiállítás két jelentős, a XX. századi és ezredfordulót követő évek magyar textilművészetét gazdagítja. A faliképeken megfigyelhetők a formabontó gesztusok és eljárások, valamint a szabályos, a klasszikus gobelin technikával szőtt kompozíciók. A műveken egy-egy valóságelem, természeti motívumok is fel-felbukkannak – t***e hozzá a művészettörténész.
Az emléktárlat megtekinthető szeptember 30-ig, hétköznapokon 9-16 óra között (pénteken előzetes bejelentkezéssel) Csete Balázs u. 15. Tel.: 06-1-278-0711.

Falikárpitok a Csepel Galériában

Málik Irén Ferenczy Noémi díjas textilművész munkáinak visszapillantó kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők május 19-től a Csepel Galériában.

A tősgyökeres csepeli család leszármazottja ma is ebben a városrészben tevékenykedik, legfontosabb kiállításait ebben a galériában tárja a közönség elé. Most a textilekből, pasztellképekből válogatott darabokat hozta el az elmúlt 10-15 évből. Noha eredetileg festőnek készült, azonban tanulmányai során a textilművészet vált fő alkotóterületévé. Több mint öt évtizede gondosan, precízen, nagy kitartással végzi munkáját. Napjainkban is szívesen alkot. „Az egyik teknősbékát ábrázoló munkám most áprilisban fejeztem be. Ma is nehezen válok meg bármelyik darabtól. Valójában festőszakon végeztem a gimnáziumban, de egzisztenciális okok miatt döntöttem a szövés mellett. Egyáltalán nem bántam meg. Dolgoztam az egykori híres magyar textilgyárakban. Három évig a Magyar Posztógyár tervezője voltam. 1978-tól a Soproni Szőnyeggyárnak terveztem modern és klasszikus szőnyegeket, majd a Szombathelyi Lakástextil Vállalat iparművészeként szőnyeg, bútorszövet és takaró tervezéssel is foglalkoztam. A textil, mint anyag közel áll hozzám, alaposan megmunkálva mindig újabbnál újabb kézzelfogható kárpit születik belőle. Ezért is kedvelem a szövést. Most úgy érzem, addig dolgozom, amíg élek” – mondta el lapunknak a textilművész.

Kerületünkben 2013-ban kapott Csepel Örökség díjat. A Csendélet című kiállítás ötletgazdájával kiállítóként is találkozhattak a művészetkedvelők a galériában. A jelenleg kiállított munkái javarésze pályázatra készült. „Munkáit jellemző meghatározó vonás, hogy a művész alkotásainak tárgyát, tematikáját elsősorban a természeti jelenségek és elemek köréből meríti” – fogalmazott megnyitójában Wehner Tibor művészettörténész.
Továbbá elmondta: a kárpitok mellett mind a színkezelésben, mind a kompozíciós rendben, mind a tematikában rokonjellegű pasztellképek, városképek, valamint csendéletek is megjelennek.
A kiállítás július 9-ig tekinthető meg a Csepel Galériában (Csete Balázs u. 15., Tel.: 278-0711) hétköznapokon 8 és 16 óra között, pénteken előzetes bejelentkezéssel.

A Csepel Galéria szeret***el meghívja Önöket Málik Irén Ferenczy Noémi díjas textilművész kiállításának megnyitójára május 19-én 17 órára. A tárlatot megnyitja Wehner Tibor művészettörténész. A kiállítás megtekinthető július 9-ig 9-16 óra között. (Pénteken előzetes bejelentkezéssel.)

Pesterzsébeti képzőművészek munkái Csepelen

A Pesterzsébeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből látható válogatás a Csepel Galériában március 3-tól. A kiállítást D. Udvary Ildikó művészettörténész, a múzeum igazgatója nyitotta meg.
A megnyitón Kirják Miklós festő- és grafikusművész köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy legelső kiállítása Pesterzsébethez kötődött, ezáltal régi vágya is teljesült a mostani tárlat létrejöttével.
A csoportos kiállításon több mint negyven pesterzsébeti és a Dél-pesti régió alkotóinak munkáiból tekinthetők meg festmények, grafikák és szobrok.

Az 1951-ben létrejött Pesterzsébeti Múzeum 1972-től, mint önálló kerületi múzeum foglalkozott komolyabban azzal, hogy összegyűjtse a helyi művészek munkáit. Ma mintegy 1100 műtárggyal rendelkezik a gyűjtemény, amely 152 művész keze munkáját képviseli – mondta el a megnyitójában a múzeumigazgató. Hozzát***e azt is, hogy az elmúlt tizenöt évben háromszáz műtárggyal gazdagodtak. A művészek elsősorban Pesterzsébetet örökítik meg alkotásaikban. A kortárs magyar képzőművészet karakteres szegmensét őrzi a múzeum hatalmas gyűjteménye – hangsúlyozta.

A kiállítás megtekinthető május 6-ig hétfőtől-csütörtökig 9-16 óráig. Pénteken előzetes bejelentkezéssel (06-1-278-0711).

Bemutatkozik a Csepeli Anzix tárlat

Csepeli Anzix címmel nyílt kiállítás a Csepel Galériában december 9-én. Pálffy Katalin szobrászművész kalauzolta az érdeklődőket a kiállított alkotások művészeti terében.

A galériában olyan festmények, fotók, szobrok, textilek kaptak helyet, amelyeknek alkotói valamilyen módon kötődnek a csepeli művészeti közösséghez. A teljesség igénye nélkül megtekinthetők Szőke Gábor Miklós, Málik Irén, Kirják Miklós, Gál Judit, Gábor Éva Mária, Tóth Alíz, Lukács József, K***s Ágnes, Bényi Eszter, Polgár Judit, Vancsura Rita, Eszes Zoltán és Pálffy Katalin munkái. „Nagy élményt jelentett az anyaggyűjtés, amelyet három hétig szerveztünk. Színes, gazdag, látványos kiállítás jött létre, s egészen február végéig megcsodálhatják a művészkedvelők” – mondta el a szobrászművész a megnyitón.
A kiállítás megtekinthető 2021. december 9 - 2022. február 21. között, hétfőtől-csütörtökig 9-16 óráig. Pénteken előzetes bejelentkezéssel (06-1-278-0711).

Csendélet képek a Csepel Galériában

27 alkotóművész munkái láthatók október 21-től a IV. Csendélet Biennálén. A csoportos kiállítás alkotásait Bráda Tibor, Munkácsy díjas festő- és üvegtervező művész mutatta be.
Az érdeklődőket Kirják Miklós festő- és grafikusművész köszöntötte. Beszédében elmondta: az első biennálét Málik Irén Ferenczy Noémi díjas textilművész indította útjára 2013-ban.
A kellemes atmoszférájú tárlaton a csendélet mindenféle irányvonala képviselve van technikailag és tartalmilag is. Elsősorban festő-, textilművészek, szobrászok és grafikusok alkotásaival ismerkedhetnek meg a látogatók a zömében konyhai csendéleteket bemutató képeken.
A kiállítás megtekinthető október 21. és november 19. között, hétfőtől-csütörtökig 9-16 óráig. Pénteken előzetes bejelentkezéssel (06-1-278-0711).

Szeret***el meghívjuk Önöket a IV. Csendélet Biennáléra, melynek megnyitója október 21-én, csütörtökön 17 órakor lesz. A kiállítást megnyitja Bráda Tibor, Munkácsy-díjas festő- és üvegtervező művész. A kiállítás megtekinthető október 21. és november 19. között, hétfőtől-csütörtökig 9-16 óráig. Pénteken előzetes bejelentkezéssel.

Az olajfesték illata – beszélgetés Kirják Miklós festőművésszel

A Csepel Galéria kiállításainak egyik kurátora Kirják Miklós festőművész. A festészet mellett a tanítás is fontos része az életének. A kezdetekről, pályája kibontakozásáról és terveiről is beszélgettünk vele.
Kirják Miklós festőművész, harmad generációs csepeli, nagyapja a Csepel Művek virágzása idején költözött a kerületbe. Az egykori Gombos iskolában, (ma Herman) tanult. Már korán fény derült tehetségére. „Nagy szerencsém volt, mert, akkortájt került az iskolába egy fiatal festőművész, rajztanár, Bunda János, aki pártfogásába vett. Onnantól kezdve tőle kaptam feladatokat. A rajzszertárban éreztem először az olajfesték illatát. Inkább rajzoltam, nem szerettem festeni, kifejezetten kerültem az olyan feladatokat, amelyekben nem volt rutinom”- meséli. Bár a közvetlen családban nem volt művész, érdekességképpen megemlíti, hogy a Kirjákok az 1700-as években telepedtek le Szarvason és környékén. Görög kereskedők voltak, köztük egy Kirják János nevű ikonfestővel.

Miklós középiskolás éveit a Jedlikben kezdte, ahogy mondja csodás évet töltött ott. Másodjára sikerült a felvételije a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, a Kisképzőbe. „Amikor nyílt napon megtapasztaltam, milyen az iskola a miliője, egyértelmű lett számomra, hogy ott a helyem. A Képzőművészeti Egyetemre sem jutottam be elsőre. Utóbb ezeknek a kanyaroknak nagyon örülök, így sokkal többre értékeltem, hogy ott lehetek”- magyarázza.
2001-ben végzett festő-restaurátor szakon, ekkor volt az első önálló kiállítása is Pesterzsébeten. Az elkövetkező egy évben a festés mellett egyre inkább körvonalazódott, jó volna egy fix pont az életében, ami a tanítás lett. „Elsőként a Vermesben, és az Alapfokú Művészeti Iskolában dolgozott. Jelenleg a Jedlikben és a Hermanban tanít vizuális kultúrát. Az elmúlt húsz esztendőben 12 önálló és majd 60 csoportos kiállításon vett részt.

Miklós 2014 óta a Csepel Galéria egyik kurátora is, évek óta szervezi – egyebek mellett – a Csendélet Biennálékat. A galéria novemberi kiállítása is a csendélet lesz. „Mindig is szerettem a flamand csendéleteket a kiállítások okán pedig egyre jobban belemélyedtem a csendéletfestésbe, elkapott a hév, mert ez egy végtelen témakör, rengeteg lehetőséggel.” Emellett tájképeket, portrékat is fest, szívesen merül el a természet apró részleteinek ábrázolásában. Szemléletét és stílusát főképp Albrecht Dürer művészete határozza meg. „Dürer virtuóz rajzoló volt. Szerintem ő az a festő, aki életében a legtöbb vonalat húzta, de egyetlen fölöslegest sem. Nem kedvelem a ködösítést, szeretem, ha egy képet fejben körbe tudok járni, be tudok lépni a festménybe. Az ő képei ilyenek.”

Az időbeosztásról kérdezve Miklós elmondja, hogy ideje jelentős részét az iskola tölti ki, de amikor csak lehet, éjszakába nyúlóan, hétvégeken, szünetekben előkerül az ecset. „Sokszor még most is a középiskolás terveimből táplálkozom. Most készül például egy képem, amit még 1992-ben a matematika füzetembe vázoltam fel, de az is lehet, hogy csak évek múlva lesz teljesen kész.”

Távlati tervekről, jövőbeli kiállításokról beszélgetve Miklós elmondta, idén év végén a Csepel-szigethez kötődő művészek számára egy gyűjteményes kiállítást szervez Csepeli Anzix címmel. Ha a járványhelyzet engedi korábban elmaradt saját kiállításaira is sor kerülhet. Szeptemberben Kiskunfélegyházán lesz önálló kiállítása, november elején, Pesterzsébeten, pedig egy jubileumi tárlata. Sok terve, ötlete van. Jövő tavasszal szeretné, ha a Pesterzsébeti Múzeum gazdag gyűjteményének egy részét bemutatná a Csepel Galéria. Elképzelései között szerepel a Fekete István regényeket illusztráló, fiatalon elhunyt Balogh Péter grafikáinak és lánya, Balogh Zsófia szobrainak tárlata is. Az ő munkáikkal várhatóan jövőre találkozhatnak majd a galéria látogatói.

Újra megnyitotta kapuit a Csepel Galéria

Másfél éves szünet után ismét látogatható a Csepel Galéria a művészetkedvelőknek. A „Kenyér és bor” című tárlat az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére nyílt szeptember 9-én. A tárlaton Pálffy Katalin szobrászművész köszöntötte az érdeklődőket. Urbán Ágnes művészettörténész mutatta be a huszonöt képzőművész munkáit felölelő kiállítást, amelyek a hálaadás csodáját jelenítik meg. A művészek saját kifejezőeszközeiken keresztül vallanak hitükről zömében szobrok, érmék, makettek, festmények, fotók, grafikák formájában. Megjelenik rajtuk az üdvtörténet különböző eseményei, az evangélista szimbólumok, angyali szárnyalások, Krisztusa keresztje, a szentségtartó jelképe, a Szentháromság gondolata, az utolsó vacsora ábrázolása.
A művészettörténész szerint néhányan az elvontabb, absztraktabb formanyelvet választották gondolataik és érzéseik kifejezésére. Ahogy a művészettörténész fogalmazott: legyen az vas, kő, bronz, fonal, papír, fa vagy film és szóljon bármilyen formanyelven, a fontos az, hogy igazat szóljon. Jelen esetben az eucharisztia csodáját a képzőművészeten keresztül.
A kiállítás október 10-ig tekinthető meg hétfőtől csütörtökig 9-16 óráig, pénteken előzetes egyeztetéssel. Bejelentkezés telefonon: 278-0711 (Csete Balázs utca 15.)

Tisztelt látogatók!

A sikeres oltási programnak, a több mint 5 millió beoltottnak köszönhetően újabb lazítások léptek életbe a Csepeli Városkép Kft. intézményeiben is. A Csepel Galéria, a Királyerdei Művelődési Ház, a Radnóti Miklós Művelődési Ház, a Szabó Magda Közösségi Tér, a Nyugdíjas Közösségi Ház, a Rákóczi Kert ‒ Családok Parkja épületeiben már nem kötelező a maszk viselése, csak ajánlott. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a 194/2021.(IV. 26.) Kormányrendelet alapján továbbra is azok látogathatják a házakat, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. A plasztikkártyát és az adott személy azonosságát igazoló fényképes igazolványt a munkatársak ellenőrzik belépéskor. Kérjük, a távolságtartásra továbbra is figyeljenek.

Türelmüket, megértésüket köszönjük.

Vigyázzanak magukra, vigyázzanak egymásra!