Biophiliart

Az Ökológiai Kutatóintézet „Lendület” Táj és Természetvédelmi Kutatócsoportja a lakóterületi zöldfelületekkel kapcsolatban végez felmérést. A kérdőív kitöltői válaszaikkal hozzájárulhatnak a hazai települési zöldfelületek formálásához. Az eredményt eljuttatják a zöldfelületek kezeléséért és fenntartásáért felelős legfontosabb intézményi képviselőkhöz, azaz te is tehetsz érte, hogy a döntéshozók szakmai alapon fejlesszék települési zöldfelületeiket. Töltsd ki te is:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSf6Jb-X2mMLmXqciLa9Hfxl6g-2QgPCHwVpIogAIZlecj4z9A/viewform?fbclid=IwAR0yxGDXfDEnL7BfqywdSVCpwFyvHsrFmOxmuKUAPxB6EHTGSg76FnOb_zE_aem_EfFvlG9QSHQuUCDw14j35Q

Zöldfelületek jelentősége településeinken Tisztelt Kitöltő! A kérdőívvel szeretnénk felmérni, hogy hogyan értékeli Ön lakóhelye zöldfelületeit, azaz növényzettel borított részeit. Az Ön által nyújtott információk nagyon fontosak számunkra, mert segít megérteni, hogy milyen zöldfelületeket tart Ön a legértékeseb...

Fák 🌳

Fák szuperképességei:
° kedvező lokális hűtő hatást biztosítanak az árnyékolás és párolgás révén
° gyökérzetükkel megkötik a talajt, védenek a talajerózió ellen
° megfogják és helyben tartják a lehulló csapadékot
° tisztítják a levegőt, megkötik a port
° élőhelyeket biztosítanak
° gyökérzetüknek fontos szerepük van a talajéletben

Tudtad, hogy a lomblevelű fák 30%-kal több karbont képesek megkötni a tűlevelűekhez képest?

Az örökzöld növények Magyarország jelentős részén tájidegenek. Ez azt jelenti, hogy nem honosak, nem mutatják a hazai növényállomány karakterjegyeit. Lombhullató társaikkal szemben leveleiket egész éven át megőrzik.
Vannak lomblevelű (pl.: babérmeggy, korallberkenye), tűlevelű (pl.: selyem fenyő) és pikkelylevelű örökzöldek (pl.: tuják).

Ha teheted, részesítsd előnyben a lombhullató fákat, cserjéket az örökzöldekkel szemben.
Nem csak több karbont kötnek meg, hanem egész évben változatosan díszíthetnek, hol virágfakadásukkal, hol harsanó zöld lombjukkal, őszi lombszíneződésükkel, vagy pedig ágrendszerükkel.
Szuperül segítenek a lokális klíma alakításában: télen átengedik a melegítő napsugarakat, nyáron lombjukkal pedig megszűrik azokat.

Miért nem ajánlom az örökzöldek túlzott mértékű alkalmazását?
° hazai klimatikus viszonyokhoz nem alkalmazkodtak, így fenntartásigényesebbek, mivel nem biztosítottak az igényeihez szükséges feltételek.
° kevésbé ellenállóak a betegségekkel, és szélsőségesebb időjárási körülményekkel szemben.
° kártevőiknek sokszor nincs hazánkban természetes ellensége.

A megfelelő fafaj kiválasztása során számos szempontot kell mérlegelni:
° klimatikus viszonyok,
° talajtípus
°talaj vízháztartása,
°kert mérete, adottságai,
°a telepítés célja
° a fa habitusa, azaz megjelenése
Érdemes szakember segítségét kérni a növényválasztás során. A Növénykiültetési terv fontos része a fafajok és fajták kiválasztása. 🍃

Ha elakadtál a növényválasztásban, kérj segítséget konzultáció vagy tervezés formájában.

Visszavadítás - rewilding

A vadvirágos gyepek kialakítása olyan eszköz a tájépítészetben, ami kis energiabefektetéssel és beruházással, mégis rengeteget tehetünk vele az ökoszisztémáért, és ezzel együtt a települések élhetőségéért.

Amikor megengedjük a természetnek, hogy visszavegyen egy klasszikus nyírt gyepfelületet és egy vadvirágos rét, vagy kaszáló jellegű élőhely alakuljon ki, az a regeneráció egy fajtája. A regeneráció biológiai értelemben egy „újjáépítési folyamat, amely során az élő szervezet újjal pótolja, újra növeszti vagy kiegészíti az elvesztett, elhasznált vagy megsérült részeit”.

A ritkább kaszálás révén megjelennek az egyszikű fűfélék mellett a kétszikű évelők is, melyek virágozni tudnak, majd képesek magok érlelésére. Zöldfelületünk sokszínűvé válik: beporzó rovarok és madárfajok jelennek meg.

A beporzók az élelmiszerbiztonság kulcsszereplői, míg a madárfajok a kártevők elleni védekezésben vannak segítségünkre. Ezek kiváló példák az ökoszisztéma szolgáltatásokra.

A magasan hagyott, évente párszor kaszált rétek segítik a terület megfelelő:
° vízgazdálkodását,
° növelik a szárazság és aszály elleni ellenállóképességet,
° csökkenthetik a villámárvizek kialakulásának esélyét.

A magasabb növények nagyobb vízmennyiséget képesek megtartani a harmatképződés és a talajfelszín takarása miatt a szárazságban. Nagyobb a vízfelvevő képességük is, ami az extrém csapadék maximumok esetén jön jól.

Néha nincs más dolgunk a zöldfelület gazdálkodásban (igen, a kiskert tulajdonos is gazdája a zöldfelületének, ugyanúgy, mint egy települési önkormányzat a parkjainak), mint okosan kijelölni a kaszálóinkat, hátralépni és megfigyelni, hogy mire képes a természet, ha hagyjuk.

Ha bővebben olvasnál erről, ajánlom Engloner Gyöngyvérrel közösen írt “A fenntarthatóság már édeskevés, vissza kell vadítani városainkat” című, Qubiton megjelent cikkünket.

Ha pedig a gazdálkodásodban lévő zöldfelületet - legyen az kiskert, birtok, közkert vagy közpark - a regenerációt segítségül hívva gondolnád újra, akkor kérj időpontot konzultációra a [email protected] email címen.

Dolgozzunk együtt környezeted élhetőségéért, egy zöldebb jövőért!

https://qubit.hu/2023/08/22/a-fenntarthatosag-mar-edeskeves-vissza-kell-vaditani-varosainkat

Gyepek

A két fotó egymástól kb. 5 méterre készült, ma reggel.
A két területben közös, hogy sem öntözőrendszerrel, sem kézi locsolással nem kap vízutánpótlást, "csak" az eső öntözi.

Az első képen napra pontosan egy hete történt fűkaszálás. Előtte térdig érő, harsogó zöld fűfélék és néhány vadvirág tarkította. Az elmúlt egy hétben néhány mm-nyi eső hullott a területre, még közel sincs 40 fokos hőség, és már most sárgul. Nincs, ami árnyékolná a talajt és megakadályozná a párolgást. Nincs harmatképződés a rövid fűszálakon, így nincs nedvesség utánpótlás.

A jobb oldali képen nem történt meg a kaszálás, kb. 10-25 cm magas növényzet borítja. Még mindig zöld, persze nem a klasszikus rövidre nyírt gyep. Helyette van pitypang, fehér here, százszorszép, lándzsás útifű, veronikaféle, csillagfű.
Nem monokultúrás, nem állnak a fűszálak vigyázzállásban.

Mit tud mégis?
° zöld
° diverz, azaz változatos, ezáltal ellenállóbb
° nem porzik a szárazságtól
° a talaj nedvesebb alatta, még több hétnyi csapadékmentes időszakot elvisel ilyen zölden
° a beporzók is jól érzik magukat, ha van veteményesed, vagy gyümölcsösöd, akkor egész közelről láthatod ennek hasznát.

Rengeteg felesleges munkától és vízfelhasználástól kíméljük meg magunkat, ha nem nyírjuk mindenhol 5 cm-esre a gyepet.
A természet is meg fogja hálálni, számtalan szolgáltatást nyújt cserébe: kellemesebb hőérzetet, üde zöld színt a forróságban is, a talaj vízháztartása kedvezőbb lesz, a beporzók idecsalogatásával jobb termést biztosít, csak hogy néhányat említsünk.

Vízmegtartás 💦

Szerencsére az elmúlt napokban többször hullott csapadék az országra. Bár az Alföldön még mindig nem elég, de legalább gyorssegélyt jelentett a földnek, növényzetnek.

Az esővizek gyűjtésével, megfelelő tereprendezési megoldásokkal, a burkolt felületek minimalizálásával tehetjük a legtöbbet területünk egészséges vízháztartásáért.

A most elraktározott nedvességet fogják a növények a mélyrehatoló gyökereik révén a nyári hőségben párologtatni, ezzel hűtve a környezetünket.

A képek között lapozva sok hasznos információt találsz arról, hogy hogyan és milyen eszközökkel támogatom a tervezés során a vízmegtartást.

A megfelelő csapadékvíz gazdálkodás okos tervezés és fenntartás kérdése!

Ha szeretnél jól bánni az esővizekkel, segítek benne egyéni tanácsadáson. Egyeztessünk időpontot.

A víz erőforrás. A víz élet.

Gertrude Jekyll, brit kertészeti szakértő, kerttervező több, mint 400 kertet hozott létre az Egyesült Királyságban. Méltán híres kertjei az Arts and Crafts mozgalom dekoratív képzőművészeti irányzat jegyeit hordozzák magukon. Színes és változatos kiültetései a mai korban is megállják helyüket, hiszen nagyon diverzek, és mint tudjuk, ez a fenntarthatóság egyik kulcsa.

Ahogy Gertrude Jekyll is utal rá, a kert alapja a talaj, mely legyen most bármilyen állapotban is, törődéssel még a nyárra jó állapotba hozható, és élettelteli évelőágyások, cserjefelületek, vadvirágos rétek vagy veteményes otthona lehet.

Minél intenzívebb talajborítást hozunk létre a növények által, annál inkább elkerülhetjük a talaj kiszáradását. Erre még most tavasszal érdemes gondolnunk, hogy a nyári hőségben is ellenálló, zöld oázis lehessen a kertünk.

Ha segítségre van szükséged kerted kialakításához, és szeretnéd
° elkerülni, hogy az aszály idén is sárgává változtassa a növényeidet és porossá a kertedet,
° megtartani a lehulló csapadékot,
° megújítani a talajodat,
° “a szépség és az öröm” forrásává változtatni eddig csupasz kertedet, és
° egész évben gyönyörködni a változatos virágokban,

kérj időpontot helyszíni, személyes konzultációra privát üzenetben, vagy küldj e-mailt a [email protected] címre. Együtt átbeszéljük, hogyan lehetne élhetőbb a kerted. Kerti problémáidra lehetőségként tekintek, és több megoldási javaslatot is ajánlok.

A konzultáció kb. 2 órás, átbeszéljük a főbb problémákat és igényeket. Az egyeztetés után összefoglalót küldök, melyhez inspirációs képgyűjteményt és 15-20 db-os, specifikusan a te kertedhez összeállított képes növénylistát mellékelek.

Ha pedig úgy döntesz, részletes kerttervet szeretnél velem készíttetni, a konzultáció díjának 50%-át beszámítom a tervezési díjba.

Budapesten és az északi agglomerációban a kiszállás díjmentes.

Móni

# kerttervezés

Társasház kertje - így is lehet

A társasház telkének zöldfelületi minimumát 35%-ban határozta meg a helyi építési szabályzat.

A kert tervezésekor a burkolt felületek minimalizálására, minél nagyobb arányú zöldfelületre törekedtünk az építész tervezőkkel. Szilárd burkolatot csak a gépkocsi behajtó, a főbejárati járda, és a lakásokhoz csatlakozó teraszok kaptak. A hátsókertben egy kisebb vízáteresztő, stabilizált burkolat található, ami kerti összejövetelekre, sütögetésre alkalmas. A vízáteresztő burkolatok segítenek a csapadékot helyben tartani.

A nagyméretű cserje, évelő és kerti játékra alkalmas gyepfelületnek köszönhetően a telek zöldfelületi aránya 46% lett a 35% helyett. Ez jelen esetben 80 m2 plusz zöldfelület a minimálisan meghatározotthoz képest. Alaprajzon kicsit nagyobb, 100 m2. Ez amiatt van, mert a tető - jelen esetben pinceszint - feletti zöldfelületek az OTÉK szerint nem számíthatók be 100%-ban a zöldfelületi minimumba. Nagyon helyesen, hiszen 20 cm-nyi termőrétegben nem tudunk ugyanakkora biológiailag aktív felületet (pl. lombtömeget) létesíteni, mint termett talajon.

A kert változatosságát, biológiai aktivitását növeli a többszintű növényállomány: évelők, cserjék és fák alkalmazása. Minden megkezdett 100 m2 után egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa lesz ültetve. A területen megőrizzük azokat a fákat és bokrokat, amik már nagyra nőttek és egészségesek. Erre minden esetben törekedni kell, hiszen sok-sok év, mire egy újonnan ültett fa vagy cserje eléri a nagy árnyékot nyújtani képes méretet.

Ha újat építünk, akkor az elsődleges, amivel zöldebbé tehetjük a környezetünket, ha átgondoljuk, mi az, amit valóban szükséges beépítenünk és leburkolnunk. Minél több és változatosabb zöldfelületet létesítünk, annál élhetőbb lesz a kertünk.

Ha te is szeretnél minél zöldebb környezetet teremteni magad körül magán- vagy társasházi kerted kialakításával, és mindezt szakértő tájépítész tervezőre bíznád, írj e-mailt a [email protected] címre.

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja.

Napjainkban, amikor a kedvezőtlen vízgazdálkodás miatt az ország kiszáradóban van, - hiszen folyóinkon több vizet engedünk ki, mint amennyi az országba bejut - különösen fontos vizes élőhelyeink védelme. Legyen az folyóvíz vagy állóvíz.

Ezen élőhelyeink megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a jól át- és újragondolt vízgazdálkodás: a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységek megreformálásától kezdve, egészen a városi csapadékvízgazdálkodásig. És persze közben erősen megváltoztatva a szemléletünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan is gondolunk az időszakos vízborítottságú felületeinkre. A nyári aszályokban hogyan éli túl a növényzet, ha a téli - tavaszi belvizeinkre, mint ellenség tekintve igyekszünk megszabadulni. Ezek azok a vízfelületek, amik feltöltik a talaj raktárait, vízkészletünket. Amikből a növényzet táplálkozik. Amik végső soron vizes élőhelyeink megőrzését is segítik.

Vajon minden esetben indokolt a városi patakokat, folyókat betonmederbe terelni, ezzel megszüntetve a lehetőséget, hogy élőhelyként működjenek?

A víz az élet forrása. Meg kell tanulnunk újra értékelni, és összhangban élni vele. Okosan gazdálkodni vele. Ebben segítenek nekünk a természetalapú megoldások és a hagyományos ökológiai tudáson alapuló rendszerek (Traditional Ecologycal Knowledge - TEK). A természeti erőforrásokra gazda szemlélettel tekintő generációk tudása rendelkezésünkre áll (pl. fokgazdálkodás). Fontos lenne élni vele.

Vigyázzunk vizes élőhelyeinkre!

Vízió

Napjainkban olyan fordulópont előtt állunk, melynek egyik legfontosabb kulcsa az együttműködés. A tájépítész szakma szerepe vitathatatlan a zöld fordulatban, azonban azt valljuk, hogy sikerességének kulcsa a társszakmák közti együttműködés. Víziónk szerint a jövő élhetőségét, a természetes rendszerek megőrzését, megújítását és erősítését a szakmai - társadalmi összefogás határozza meg.

A jövő élhető települése olyan inkluzív közhasználatú szabadterekkel és zöldfelületekkel rendelkezik, melyek nyitottak és elérhetőek a teljes társadalmi spektrum számára.

Ezek a települések biztosítják a rekreációs célú, minőségi zöldfelületek könnyű elérhetőségét és ösztönzik azok használatát. Olyan szabadterek ezek, melyek segítik a természethez való kapcsolódást, és kiaknázzák annak biofil hatását, melyek mind szellemi, mind fizikai szinten az egészségmegőrzést szolgálják. A természet tapintható, kézzelfogható bennük: a kék - zöld infrastruktúra erősítésével növeljük a zöldfelületeket és láthatóvá tesszük a vízkörforgást.

„Az ember és környezete bármennyire urbanizált, iparosodott és technológiailag fejlett, élő szervezetként a természet része és alakítója. Az emberi léthez elengedhetetlen az egészséges, ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtani képes természet jelenléte.” Víziónk szerint a jövő települései olyan ökologikus települések, melyekben ember és természet harmóniában él együtt. A lakosok tisztelik és értik a természet által nyújtott szolgáltatások jelentőségét, és azok működési elvével összhangban alakítják környezetüket, és bízzák annak tervezését a megfelelő szakemberekre.

A jövő élhető települései ellenállóak a klímaváltozás negatív hatásaival szemben a természetalapú megoldások alkalmazása révén. Szabadtereinek és zöldfelületeinek alakítása során a talaj egészségének helyreállítása, a csapadékvizek megtartása, az élőhelyek megőrzése, a biodiverzitás növelése és az inkluzív rekreációs helyek megteremtése elsődleges célunk.

Dolgozzunk együtt egy élhető és zöld jövőért!

Gödöllői családiház kertje, kertépítészeti terv

A telek lejtése meghaladja a 10%-ot, ezért több teraszt kellett kialakítani a használhatóság érdekében:
° nyári konyha terasszal,
° gyepes, focizásra alkalmas felület,
° sütögető - kilátóterasz
kapott helyet a kertben. A teraszokat ülő magasságú támfalak és kisebb rézsűk tagolják.

A ház felé lejtő terep és a rézsűk állékonysága miatt kiemelten fontos volt a csapadékvíz megfelelő kezelése, szikkasztása. Ez két módon történt: a rézsűk sűrű cserje- és évelőkiültetést kaptak, így lassítva a hirtelen lezúduló csapadékot, elkerülve a talaj lemosódását. A házhoz kapcsolódó terasz előtt pedig esőkert található olyan növényekkel, melyek jól tolerálják az időszakos vízborítást.

A hátsó kertben a telek felső szintjén vegyes gyümölcsöskert és veteményes terül el, az itteni telekhatárok mentén bogyósgyümölcsös cserjék szegélyezik a kertet. A honos, méhcsalogató cserjék és évelők a gyümölcsös beporzását segítik, ráadásul egész évben változatos színélményt nyújtanak. A növények megválasztásakor a díszítőértéken túl fontos szempont volt a magas biodiverzitás elérése.

A burkolt felületek - néhány a lépőkövet és a gépkocsi beállót leszámítva - vízáteresztő szórt burkolatúak, ezzel is segítve a csapadékvíz helyben tartását.

Építészet: Konkrét Stúdió

Földanya láthatatlan munkája, vagyis az ökoszisztéma szolgáltatások

Miért fontosak számunkra a természet által ingyen nyújtott javak?

"A természet ezer féle módon szolgálja megélhetésünket és jólétünket. Az ökoszisztéma szolgáltatások azok a fizikai javak és más, nem kézzelfogható előnyök, amelyekhez az ökológiai rendszerek “természetes vagy ember által befolyásolt működése során hozzájutunk”, mint például ivóvíz, tiszta levegő, élelmiszerek, de a természethez kapcsolódó kulturális és spirituális feltöltődés lehetőségei is.

Az ökoszisztéma szolgáltatások által biztosított előnyök és javak jelentik egy város élhetőségének, sőt, akár “használhatóságának” alapját. A városok gyakran települtek ilyen szolgáltatás, például az ivóvízforrás közelébe."

Az ökoszisztéma szolgáltatások létezésünk alapjai. A természet nyújtotta lehetőségeket ismerve és jól használva jól működővé, fenntarthatóvá alakíthatjuk környezetünket: a kerteket, parkokat, szabad tereket, településeinket.

Ezek után talán nem meglepő, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásoknak jelentős gazdasági hasznuk van. Gondoljunk csak az ivóvízkészletre, táplálékra, vagy akár a természetes árvíz elleni védelemre.

"Részben nagyfokú változatosságuk miatt, részben amiért meglétüket természetesnek vesszük nehéz az ökoszisztéma szolgáltatások piaci értékét meghatározni, pedig jelentős gazdasági aspektusuk is van, melyek mérhetőek."

A témáról részletesen a Qubiten megjelent "Élhető-e egy város, ha a természet helyett csak az emberekre szabjuk?" című írásunkban olvashatsz.

Ha az ökoszisztéma szolgáltatásokra épülő gyakorlati tervezési elvekre, projektekre vagy kíváncsi, kövesd be a .landscapes oldalt.

Ábra és szöveg: Engloner Gyöngyvér, Mandel Mónika

Mivel ösztönözhetjük kertünk ökoszisztémáját, hogy élhetővé, ellenállóvá és kellemesebbé tegyük életterünket? Miért jó nekünk, ha jó az élővilágnak? Mitől lesz egy kert nem csak fenntartható, hanem regeneratív is?

Javak, előnyök, amiket egy jól kialakított, gondosan megtervezett kerttől kaphatunk:
- növényzet kondicionáló, hűsítő hatása
- élelem
- növények por- és szennyezőanyag megkötő képessége
- hőhullámokkal, szárazsággal szembeni ellenállóképesség
- villámárvizekkel szembeni ellenállóképesség
- alacsonyabb épületenergetikai költségek
- a kert, növényzet kedvező mentális és fiziológiai hatása.

“Szerencsére számos olyan kertalakítási és fenntartási mód létezik, mely megkímél minket a fáradságos munkától és egy önmagát működtetni képes kerti mikroökoszisztéma létrejöttét ígéri.

Mit tehetünk családiház kert léptékben a kert regenerációjáért, és milyen javakat kaphatunk érte cserébe?

Ha a megrendelő igényeihez és lehetőségeihez igazítva egy vagy több regeneratív ösztönzőt integrálva alakítjuk ki a házat és a kertet, akkor közvetlen életterünk nem csak szép, de jól használható és ökológiailag funkcionális is lesz.

A diverz és többszintes növényállománnyal, a tápanyagdús talajjal, helyszíni csapadékgazdálkodással, ehető növényekkel, és a minőségi épület-kert kapcsolat megteremtésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy kertünk cserébe számtalan ökoszisztéma szolgáltatást nyújtson.

Ilyen szolgáltatások lehetnek a növényzet kondicionáló hatása, por és szennyezőanyag megkötő képessége, az alacsonyabb energiaköltségek, az épületenergetikai berendezések hatékonyabb működése, a mentális és fiziológiai biofil hatás, valamint a hőhullámokkal, villámárvizekkel szembeni ellenállóképesség.”

A cikk további részeit a Qubiten megjelent A klímaváltozás elleni harc a kertben kezdődik című írásunkban olvashatjátok.

Ábra és szöveg: Engloner Gyöngyvér, Mandel Mónika

Stockfotók: unsplash

° zöldfelületi minimum °

A telek azon növényzettel borított területe, ahol a termőtalaj felett nincs más egyéb réteg. Az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) a beépítésre szánt területek esetén mindig meghatároz egy minimum értéket, ami a telken belüli legkisebb zöldfelület arányát jelöli. Ezt az értéket telek vagy házvásárlás, építkezés és kertalakítás előtt mindig ellenőrizni kell.

Tervezés során a jogszabályban meghatározott értékek betartása egyrészt kötelező, másrészt segít nekünk abban, hogy jól használható, minőségi külső életteret alakíthassunk ki a kertben.

A ház és a kert tervezése során fontos, hogy minden egyes vágyott funkcióra elegendő hely jusson kint és bent egyaránt. A vázlattervek készítésének fázisában érdemes az építész és tájépítész tervezőnek együtt gondolkodnia az épület - kert kapcsolatról, a fenntarthatósági kérdésekről és szükséges tartalékot képezni a zöldfelületben.

„Az OTÉK szerint kertvárosias lakóterület esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 35%, a legkisebb zöldfelület 45%. Azaz 20%-nyi területünk marad egyéb kerti funkciókra: szerszámtárolóra, teraszra, kerti utakra, vagy épp homlokzat menti kavicsszivárgóra.

Az OTÉK-ban előírtakon túl egy település dönthet úgy, hogy szigorúbb előírást hoz annak érdekében, hogy nagyobb arányú zöldfelületet biztosítson határain belül. Így akár az is előfordulhat, hogy a megemelt zöldfelületi minimum mellett az egyéb felületekre nemigen jut hely, amennyiben a ház kihasználja a legnagyobb megengedett beépítettséget."

A témáról részletesen is olvashatsz a Qubit-on megjelent írásunkban: https://qubit.hu/2023/11/27/a-klimavaltozas-elleni-harc-a-kertben-kezdodik

Stock fotók: unsplash

Van kerted? Még nincs, de most tervezel kertesházba költözni? Esetleg aktívan gondozod a társasházad kertjét?
A téli időszak tökéletes alkalom arra, hogy átgondold, hogyan csökkentheted kerted alakításával a klímaváltozás negatív hatásait.
Most biztos azt gondolod, csak egy idealista tájépítész vagyok. Meg azt, hogy te, egy emberként mégis mit tehetnél egy globális probléma megoldásáért nem egészen ezer négyzetméteren...
Gondoltad volna, hogy a fővárosi zöldfelületek közel harmada családiház és társasházi kertekben található? És azt, hogy ez közel 5800 hektárnyi terület?
Ha szeretnéd tudni, hogy milyen szakemberek segítségét veheted igénybe, hogy minőségi, jól használható külső élettered legyen, és néhány gyakorlati tanács, példa is jól jönne, akkor olvasd el legújabb írásunkat a Qubit-on.

Megtudhatod:
° hogy van-e kiút a térkő, a rövidre nyírt gyep és a tuja szentháromságából,
° milyen egy klímareziliens kert,
° hogy hogyan nézhet ki egy tájépítész által tervezett kert, vagy
° milyen erdőkertet ültet magának egy kertészmérnök.

Köszönöm
° Engloner Gyöngyvérnek a közös írást, a sok videótelefonálást és kitartást,
° KÉK - Contemporary Architecture Centre részéről Kertész Móni és Szemerey Samu munkáját,
° szerkesztőnknek, Bodnár Zsolt-nak szövegünk gondozását,
° és munkájukat, kertjüket megmutató szakemberek, kollégák hozzájárulását a megjelenéshez: Almási Balázs, Zsolnai Balázs, Fodor Anita.

A klímaváltozás elleni harc a kertben kezdődik Egy nagyvárosban a legtöbb zöldfelület magánkertekben, széttagozódva található, ezért közös ügyünk azokat rendben tartani. De van-e kiút a térkő, a rövidre nyírt gyep és a tujasor szentháromságából?

° Klímastratégiából kézzel fogható valóság °

Számos település rendelkezik klímastratégiával, kék-zöld infrastruktúra tervvel. Hogyan tovább? Hogyan lesz a víziókból megvalósult élhető és klímareziliens város, városi környezet?

Segítünk kis léptékű, demonstrációs projektek tervezésében: kistelepülések, városrészek köztereinek, közkertjeinek, közparkjainak, utcáinak revitalizációjában.

Az önkormányzatok számára kihagyhatatlan lehetőség nyílik a közeljövőben a kék-zöld infrastruktúra fejlesztésére: a KEHOP Plusz 2.2 Zöld-kék infrastruktúra pályázat keretében a településeknek pályázati forrást hívhatnak le az éghaljatváltozással járó problémák orvoslására, amennyiben azt természetalapú megoldások segítségével szeretnék megvalósítani.

A klímakrízissel járó nehézségekre, mint a városi hősziget jelenség, a villámárvizek, vagy a légszennyezés számos természetalapú megoldás létezik, melyek működőképes és gazdaságos alkalmazása rendszerszintű gondolkodást igényel.

A bejárás és a probléma feltérképezése, analízise után különböző megoldási lehetőségeket vázolunk fel az adott helyszín egyedi sajátosságait figyelembe véve.

A tájépítészeti szakági tervek komplexen, rendszerszemlélettel készülnek, a vázlattervi szinttől a bejelentési / engedélyezési szintű terveken át, egészen a részletekre is kiterjedő kiviteli tervekig.

Regeneráció. Természetalapú megoldások. Vízérzékeny tervezés. Funkcionalitás. Kéz a kézben.

A megvalósulás, kivitelezés folyamatát tervezői jelenléttel kísérjük, hogy az innovatív, sokszor kivitelezők számára is új szemlélet és műszaki megoldások a lehető legnagyobb precizitással valósuljanak meg.

Írj emailt, ha segíthetünk.

° regeneráció °

„Olyan társadalmi, politikai és épített rendszerekre van szükségünk, amelyekben az emberi tevékenység aktívan hozzájárul az ökoszisztémák megújulásához.

A regeneráció túlmegy azon, hogy csupán mérsékelje az emberi tevékenységek negatív hatásait: negatív karbon-mérlegre, a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására törekszik. Mindig hozzáad, és nem pedig „elveszi a lehető legkevesebbet”. Előtérbe kerül a gyógyító szemlélet, úgymint a biológiai sokféleség és a kedvező talajélet helyreállítása és nagy hangsúlyt kap a fenntartás módja is. A regeneráció sokkal inkább egy folyamatként írható le, mintsem egy befejezett tájépítészeti, építészeti alkotásként."

Idézet a Qubit-on megjelent írásunkból. Ha még nem tetted, olvasd el a cikket.

Biophiliart x Design with Water

A Biophiliart alapításával egy erős tájépítészeti tervezési irányt jelöltem ki. Célom élhetővé alakítani az emberek életterét és tenni a természeti környezet megújításáért - a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséért.

Tervezési alapelveim közt szerepel a regeneráció és a természetalapú megoldások alkalmazása. Hiszek a környezetet és a várost alakító társszakmák közti kooperáció fontosságában. Ez az elköteleződés és hasonló hitvallás hívta életre együttműködésünket Engloner Gyöngyvérrel.

Szemléletmódunk szerint az élhető városok, a természetalapú megoldások megvalósítása összetett feladat, ami nem csak innovatív gondolkodást, de kollaboratív hozzáállást és a megrendelővel való partneri együttműködést is igényel. Munkamódszerünk a kutatással alátámasztott, evidencia-alapú tervezés. Elkötelezettek vagyunk a helyi épített és természeti környezetbe illeszkedő megoldások megvalósításában. Tervezési metódusunk során igyekszünk egyensúlyban tartani az esztétikai minőséget, a funkcionalitást és a környezet újjáélesztését.

A közeljövőben a multidiszciplináris, komplex tervezési feladatok során számíthattok közös munkánkra.

Engloner Gyöngyvér, építész, PhD: „Szakterületem a vízérzékeny és klíma-reziliens várostervezés. 10 éves szakmai karrierem során dolgoztam hazai és külföldi építész és tájépítész stúdióknál, és az ausztrál Monash University-n egyetemi vendégoktatóként. Jelenleg a Hames Sharley stúdió csapatát erősítem, ahol tagja vagyok a Fenntarthatósági Fórumnak és a Városépítészeti Munkacsoportnak. néven vízérzékeny projekteket felvonultató adatbázist hoztam létre.”

Mandel Mónika, tájépítészmérnök: „10 éves tervezői gyakorlatomat az ország egyik vezető tervezőirodájában alapoztam meg. Változatos léptékben dolgoztam: a családiház kerttől egészen a több hektáros parkok környezettervezéséig. A teljes tervezési folyamatot végigkísérem: koncepció tervtől az engedélyezési terven át a kiviteli tervekig. A tervezés mellett tudományos - kutatási tevékenységet folytattam kertművészet, madárbarát kertek és zöldfelületi rendszer témakörben. Folyamatosan képzem magam a klímaadaptív növényalkalmazás tekintetében."