Magyar Történelmi Családok Egyesülete

Mária Rádió holnapi adásában a Nemes Egyszerűséggel című műsor archívumából válogatunk, egyesületünk ifjú tagjával, Teleki Lóránttal készült adás lesz hallható 8.30 kezdettel.

A műsor utólag is meghallgatható lesz az alábbi linken:

Beszélgetés Teleki Lóránttal

Kedves Követőink!
Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket a zeneszerző halálának 100. évfordulóján szervezett emlékév részeként a következő Gróf Zichy Géza emlékestre, melynek helyszíne ezúttal a Somogy megyei Nágocs községben lévő Zichy-kastély lesz.

Gróf Zichy Géza a kiegyezés utáni magyar komolyzenei élet egyik legtehetségesebb, legkülönlegesebb és mégis méltatlanul elfeledett tagja volt. Egy vadászbalesetben gyerekkorában elveszítette fél karját, de kitartásának és tehetségének köszönhetően bal kézzel virtuóz módon megtanult zongorázni. Európa-szerte koncerteket adott, emellett saját zongoraműveket, operákat és verseket is írt.
A Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által a művész halálának 100. évfordulójára szervezett kamarakoncerteken felcsendülnek Zichy Géza művei, valamint a közönség egy előadást hallhat életéről, melyet egy-egy verse színesít meg. Az előadások után sok szeretettel várjuk a közönséget egy borkóstolóval egybekötött állófogadásra.

Az igen színvonalas program mellett a helyszín is különleges: a nágocsi Zichy-kastélyt Zichy László és felesége, Éva 20 éve vették vagyonkezelésbe, azóta apránként haladnak az épület felújításával és életre keltésével. László és Éva a vendégeknek szívesen mesélnek majd a kastélyról, munkájukról és a Zichy családról az előadások után.

Az emlékest időpontja: 2024. augusztus 18. 17:00
Az emlékest helyszíne: 8674 Nágocs, Zichy-kastély, Park utca 2.

Az emlékestre a jegy ára 2900 Ft. Jegyek az alábbi oldalon vásárolhatók online, bankkártyával:
https://cooltix.hu/event/667028340147f37499785acc

Közreműködők:
Deréky Géza műfordító, történész, Zichy Géza dédunokája
Darvassi Andrea zongoraművész
Dóczy Péter színművész - versek
Magyaróvári Viktor - ének
Nagy Ivett – hegedű
Berecz Ágnes Gabriella – író, irodalomtörténész

Gróf Zichy Géza emlékest - kastélykoncert Nágocson Teljes élet fél karral: Zichy Géza élete és munkássága szavakban és hangjegyekben

1824. június 18-án, Balassagyarmaton született felsőgyőri Nagy Iván, az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus történész. A 13 kötetes „Magyarország családai czímerekkel nemzedékrendi táblákkal” című műve ma is alapvető forrás a családfakutatók számára. Polihisztorként számos területen tett a magyar kulturális értékek mentéséért, teljes vagyonát az általa alapított intézményre, Nógrádvármegyei Múzeumra és Társulatra hagyta.

Születésének 200 évfordulóján a balassagyarmati MNM Palóc Múzeum által szervezett megemlékezésen a Magyar Történelmi Családok Egyesülete képviseletében Tunkel Tamás elnökségi tag emlékezett meg a nagynevű genealógusról. Köszönjük a meghívást és a Nagy Ivánhoz méltó emléknap szervezését a Palóc Múzeumnak!

A magyar lótenyésztés elmúlt 300 éve és a magyar nemesség kapcsolódási pontjai. Erről beszélgettünk Cseri Dáviddal a Szilvásváradi Ménesgazdaság igazgatójával:

A lótenyesztes történelmi áttekintése Magyarországon. Beszélgetés Cseri Dáviddal

Kóczy Lászlóval, egyesületünk tagjával készült riport meghallgatható az alábbi link megnyitásával:

Beszélgetés Kóczy Lászlóval

Magna Hungaria – Bál a kastélyban 2023 őszén Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. De a...

Szombaton tartottuk meg egyesületünk fennállásának 30. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi ünnepséget. A rendezvényen felelevenítettük az alapítás éveit, a kezdeti időszakokat, legszebb eseményeinket, beszélgettünk a jelen és a jövő kihívásairól. A programon a részt vett az alapítók közül Gudenus János genealógus, valamint Nyáry Györgyi, egyesületünk első elnökének Nyáry Jánosnak özvegye, Riedel Loránt és Riedel Loránd előző elnökök, valamint Zichy Pál, az MTCSE jelenlegi elnöke. Szép este volt, köszönjük a szervezők munkáját!

Kedves Követőink!

A Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorában holnap 8.30 órai kezdettel Cseri Dávid i Dáviddal, a Szilvásváradi Menesgazdaság igazgatójával hallható beszélgetés a huszárság kialkulásáról, virágkoráról és magyar lótenyésztés torténelmi hátteréről.

A riport meghallgatható lesz utólag is az alábbi link megnyitásával:

A huszárság kialakulása és a ló tenyésztés rövid történelme, beszélgetés Cseri Dáviddal

„Aki az Úr kegyéből jómódban éli mindennapjait, kötelessége segíteni a rászorulókat”

200 éve ezen a napon, 1824. április 17-én született Gudbrand Gregersen, a norvég ácsból lett magyar nemes, a Monarchia legnagyobb építési vállalatának vezetője.

Fantasztikus története akár egy népmesébe is beleillene, becsületről, tehetségről, szorgalomról és kitartásról. 1824-ben született egy Strand nevű faluban, Norvégiában. Ácsmesternek tanult Osloban, majd Dániában. Felszabadulása után – ahogy az akkor iparos segédek között szokás volt – vándorolni indult. Berlin, Drezda, Prága, Bécs következett. 1847-ben Pozsonyon keresztül érkezett Magyarországra, ahol vasútépítéseken kezdett dolgozni. Letelepedett, és 1848-ban utásztisztként részt vett a magyar szabadságharcban is.
Bravúros katonai és mérnöki teljesítménynek tekintették, hogy Paksnál másfél nap alatt építtetett fel egy pontonhidat.
Dolgozott szorgalmasan, megszokta, megszerette új hazáját. Szobon telepedett le, feleségül vette az esztergomi hentes lányát, Sümeghy Alojziát. Tizenkilenc gyermekük született, ebből tizenketten élték meg a felnőttkort.
Gyönyörű házuk volt Szobon, a nyarat később is mindig ott töltötte a család. 12 lakószoba volt a villában, de egyszerű körülmények közt éltek. A házimunkából minden gyereknek ki kellett vennie a részét, maguk takarítottak, mostak, a konyhai munkálatokban segédkeztek.
Amikor elkészült a Budapest-Bécs vasútvonal, szobi kertjében adott a magyar vasút fogadást a külföldi vendégeknek!
Budapesten a Ferencvárosban, a Lónyay utcában hozták létre a cége központját, ott épült fel a Gregersen-palota, amely ma is áll. A reneszánsz stílusban kialakított kétszintes épület belső kiképzéséhez a vörösfenyőt Norvégiából hozatták, a szalon mennyezetét Lotz Károly freskója díszíti. Egy időben a család Lónyay utcai házában működött a norvég konzulátus is.
1865-ben hozta létre a Gregersen és Fiai Építő Vállalatot. Jelentősebb vasúti munkái: a Vác-Párkány-Érsekújvár, Esztergom-Léva-Ipolyság, Nagykároly-Mátészalka-Csap vonalak. A Buda-Nagykanizsa vonalon számos műtárgy építését irányította, így a budai indóház, a nagykanizsai és a székesfehérvári állomás fogadócsarnokai az ő irányításával készültek. A legtöbb gondot a Máramarossziget-Körösmező vasútvonal jelentette, aminek munkálatait nemcsak a nehéz terepviszonyok és a zord időjárás, hanem a Felső-Tiszavidéken kitört kolerajárvány is nehezítette. Végül is 1895-ben elkészült a 77 km-es vonalszakasz, amely 277 műtárgyat, többek között hidat, alagutat foglalt magában. Talán hihetetlen, de úgy tudott saját vállalkozása megindításához, majd továbbfejlesztéséhez megfelelő tőkét előteremteni e munkálatok során, hogy neve mindvégig tiszta maradt a vasúti panamáktól hangos 1860-as, 1870-es évtizedekben.
Gregersen Gudbrand a vasútépítésekkel alapozta meg hírnevét, ezután több fatelepet és asztalosáru-gyárat létesített a fővárosban, és elérkezettnek látta az időt arra, hogy Pest-Buda világvárossá alakításából is kivegye a részét. Az ő nevéhez fűződik a Népszínház és a Budai Polgári Kaszinó, valamint az Országház asztalosmunkáinak elkészítése, a Mátyás templom helyreállítása. 1885-ben Országos Iparkiállítás nyílt a Városligetben, és az épületek nagy részét a Gregersen cég építette. Vidéki munkái közül kiemelkedik a szegedi Kakasos templom, amelynek tervezője Schulek Frigyes.

A Gregersen cég végezte a keleti pályaudvar teljes cölöpözési munkálatait. Egy tőzegmocsár helyére tervezeték új pesti pályaudvart, és csak a munka elvállalása után derült ki, hogy a talajviszonyok a vártnál is rosszabbak. Így 11 helyett 15 méter hosszú cölöpöket kellett leverni, ami jelentősen megnövelte a költségeket és veszélyeztette a határidő betartását. A Gregersen cég háromezer cédrusfenyőt vágatott ki a Kárpátokban, a fanyagot rekordidő alatt építették be a talajba.
Szakértelmüket dicséri, hogy amikor a 4-es metró építésekor az alapokat újra kiásták, a cölöpöket épségben találták!
1879 márciusában Szegedet elöntötte a Tisza. Több ezer ház omlott össze. Az újjáépítési munkákban Gregersen oroszlánrészt vállalt, a károk elhárításában való közreműködésével lett országosan ismert, és több száz családnak épített új otthont saját költségén. „Aki az Úr kegyéből jómódban éli mindennapjait, kötelessége segíteni a rászorulókat” – ez volt a mottója. Elismerésül nemesi rangot kapott és a Ferenc József-rendet is elnyerte, jóllehet korábban éppen Ferenc József ellen harcolt a magyar szabadságküzdelmek idején.
1910 szentestéjén a 86 éves Guilbrand Gregersen szobi házában szokásához híven megajándékozta családtagjait és alkalmazottait, egy norvég nyelvű karácsonyi verset is elszavalt nekik, kalácsot és bort küldetett a sarkon posztoló rendőrnek, majd pihenni tért a szobájába. Jogosan lehetett büszke rá, hogy hat évtized alatt a két kezével és tehetségével átalakította választott hazája arculatát. Szellemileg frissen, testileg egészségesen aludt el örökre.

Forrás: egy.hu

Ma tartotta rendes évi közgyűlését a Magyar Történelmi Családok Egyesülete.
Sok szeretettel köszöntjük újonnan felvett tagajainkat!

Kedves Követőink! Sok szeretettel várjuk Önöket a Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által szervezett Gróf Zichy Géza emlékestre.

Gróf Zichy Géza a kiegyezés utáni magyar komolyzenei élet egyik legtehetségesebb, legkülönlegesebb és mégis méltatlanul elfeledett tagja volt. Egy vadászbalesetben gyerekkorában elveszítette fél karját, de kitartásának és tehetségének köszönhetően bal kézzel virtuóz módon megtanult zongorázni. Európa-szerte koncerteket adott, emellett saját zongoraműveket, operákat és verseket is írt.

A Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által a művész halálának 100. évfordulójára szervezett kamarakoncerten felcsendülnek Zichy Géza művei, valamint a közönség egy előadást hallhat életéről, melyet egy-egy verse színesít meg.Vendégeinket sok szeretettel várjuk az előadást követő állófogadásra is.

Az előadásra a jegy ára 3500 Ft, melyet kizárólag az alábbi linken keresztül online, bankkártyával, Apple Pay-el, vagy Google Pay-el lehet megvenni. (helyszíni jegyárusítás nincs)
https://cooltix.hu/event/65e8c048b7b54a3042be90ec

Az előadás helyszíne: Zenetudományi Intézet, 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7
Az előadás időpontja: 2024. április 26., péntek 18:00 - 21:00

Gróf Zichy Géza emlékest Teljes élet fél karral: Zichy Géza élete és munkássága szavakban és hangjegyekben

Azon a napon virágzott a Föld! Pálma nőtt a tövisek helyében, amikor annyi kiáltás hangzott: „Áldott, Aki jön az Úr nevében!"

Kedves Követőink!

A Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorában Kuthi Áronnal beszélgettünk csaladjáról, munkàjáról, terveiről.

A riport meghallgatható az alábbi link megnyitásával:

Beszélgetés Kuthi Áronnal

Kedves Követőink!

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket következő klubestünkre, melyen Dr Barabássy Sándor tart előadást "Egy családi levelesláda előkerülésének története: Héderfájai és Makfalvi Barabássy Család történelmi monográfiája. A dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében" címmel.

Időpont: 2024. március 25., hétfő este 18:00
Helyszín: Márai Sándor Művelődési Ház, Budapest, Krisztina tér 1, 1013

Aki szeretne jönni, kérjük regisztráljon az alábbi linken:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScp4BaxQSUC5KVk4qalsOATHwTgofYM4WZL721Grbwy34EU_Q/viewform

Közlemény:
Júdeai Népfront, vagy Júdea Népefront? Idén 30 éves a Magyar Történelmi Családok Egyesülete. Egyesületünk hitelét és a régi magyar családok szellemi hagyatékát többen igyekeznek meglovagolni egyesületünk nevére kísértetiesen hasonló elnevezésű szervezeteket alkotva. A mi szervezetünk neve Magyar Történelmi Családok Egyesülete, nevünk nem "szövetség", "rend" vagy "alapítvány", ezért nem összekeverendő velük. Aktuálpolitikai ügyektől pedig egyesületi szinten igyekszünk távol tartani magunkat.

A Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorában egyesületi tagunkkal, Barabássy Sándorral folytatott beszélgetést az alábbi link megnyitásával hallgatható meg:

Beszélgetés Barabássy Sándorral

Nyomtatott sajtóban is
Megjelent az A KUTYA újság 2024. februári száma! A 20-24. oldalon:

Kedves Követőink!

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket következő klubestünkre, melyen egy fiatal kutató, Tunkel Richárd tart képekkel gazdagon illusztrált előadást "Tengerek csodálatos élővilága, megfigyelése és természeti értékeinek védelme" címmel

Az előadás elsősorban a tengerek különleges lakóit, titokzatos élővilágát mutatja be, amelyet közvetlen búvárélményekkel kiegészítve ismerhetünk meg. Egy Vörös-tengeren folytatott gyakornok program úti beszámolója mellett, teret kap a közérthető ismeretterjesztés is a tengerkutatás aktualitás problémáiról és kérdéseiről.
Képet kapunk a tengerek élővilágát veszélyeztető tényezőkről és a klímaváltozásnak a tengerekre gyakorolt hatásáról. Szó esik a tengeri élőlényeket érő emberi behatásokról, megfigyelésükkel kapcsolatos kutatásokról és a védelmüket elősegítő gyakorlati módszerekről.

Megtudhatjuk mik azok a korallok és miért kulcsfontosságúak a korallzátonyok a tengeri életközösségek működésére és jövőjére nézve? Betekintést nyerhetünk egy tengeri kutató és szafari hajó mindennapi életébe. Megismerhetünk egy lelkes fiatal természetbúvárt, aki mesél kezdeti belső indíttatásáról is, ami a tengeri búvárkodásra sarkalta.

Időpont: 2024. február 26., hétfő este 18:00
Helyszín: Márai Sándor Művelődési Ház, Budapest, Krisztina tér 1, 1013
Aki szeretne jönni, kérjük regisztráljon az alábbi linken:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc81xoE7v7bnm5unut-jEtf8m27EyhcgW-ke1EGal1rQUp0wA/viewform

Egy koronázás margójára; miért nem koronázták meg a dán királyt?

Miért nem koronázták meg a dán királyt? A válasz rövid: azért nem kapta meg a királyi koronát, mert él.

A Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorában holnap Riedel Loránd egyesületünk egykori elnöke, egyesületi tagunkkal, régi barátjával, Sztojanovits Mártonnal beszélget családjáról, munkàjáról, terveiről.

A riport meghallgatható a műsort követően az alábbi link megnyitásával:

Beszélgetés Sztojanovits Mártonnal

"A példamutatás, kitartás, a műveltség, hazaszeretet, nem üres szavak, hanem vezérfonalat jelentenek az életünkben, melyhez az egyesület bátorítást és erőt is ad."

Beszélgetés Zichy Pállal, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete elnökével A Magyar Történelmi Családok Egyesülete azzal a céllal jött létre, hogy a XX. század megpróbáltatásai után a régi nemesi családok leszármazotta

1924. január 14-én, száz évvel ezelőtt halt meg gróf Zichy Géza zeneszerző és félkarú zongoraművész, a Nemzeti Zenede egykori elnöke, 1891-től 1895-ig az Operaház intendánsa, majd zeneszerző vendégkarnagya. 14 évesen, 1863. szeptember 24-én balesetet szenvedett, melynek következtében jobb karját amputálni kellett. A vadászat színhelyére érve ugyanis leugrott a bakról, s a mozgó kocsi hátsó ülésén levő, csőre töltött sörétes puskája után nyúlt, amely valahogy beakadt, elsült, és szétroncsolta a jobb felkarját.

Felgyógyulása után elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval kezdett új életet. Természete alapvetően megváltozott: „Gyáva, akaratnélküli gyermek voltam, és néhány hónap alatt a szerencsétlenség energikus, bátor ifjút formált belőlem.”
Zongoristaként Pozsonyban lépett először a közönség elé 1866-ban. A városban később többször is nagy sikerrel koncertezett, műsorán olyan művek előadására is vállalkozott, amelyek megszólaltatásához tulajdonképpen mind a két kézre szükség lett volna, de ő olyan szintre vitte bal kezének technikáját, hogy aki nem tudta, talán nem is vette észre, hogy nincs jobb keze. De eljátszotta azokat a darabokat is, amelyeket maga komponált bal kézre.

Egy balkezes zongoraversenyt is írt, illetve egy kézre átírta tanára és jó barátja, Liszt Ferenc egy-egy darabját is. A hangversenyek bevételét jobbára rászorulók támogatására és nemes ügyek elősegítésére fordította. Amikor 1889-ben Szentpétervárott adott koncertet, az ötezer rubelnyi honoráriumát az orosz vöröskeresztnek ajánlotta fel. Mint mondta: ezzel kívánta törleszteni azt a 32 kopeket, amelyet a kozák katona hagyott a pólyája mellett.
Az első világháború négy évében szinte állandóan úton volt, hogy a hadikórházakban saját példáján megmutassa az amputált sebesülteknek, hogy hogyan térhetnek vissza az önálló életbe, és hogyan szerezhetik vissza önbecsülésüket. Számukra írta A félkezű ember könyvét is.

Zichy Géza hihetetlen életművét szeretné bemutatni 2024-ben a Magyar Történelmi Családok Egyesülete a Zichy Örökségért Alapítvány közreműködésével, idén több koncertet, előadást és könyvbemutatót szervezünk. A programokért kövessék Facebook oldalunkat.

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket idei első klubestünkre, melyen Szilvay Gergely tart előadást "Az amerikai dél" címmel.

Az amerikai Dél identitása erősen különbözött az Északétól, ez a különbség pedig a polgárháború után sem tűnt el, csak átalakult - válságba került. A válság és önerősítés egészen a polgárjogi mozgalom győzelméig tartott, azóta a déli identitás különállása eltűnőben van.
E múlófélben lévő identitás és - talán - életstílus bemutatására vállalkozik előadónk, Szilvay Gergely (1983), a Mandiner főmunkatársa, Az amerikai Dél: Régi rend az Újvilágban c. kötet szerzője. A PPKE BTK-n végzett történelem-kommunikáció szakon, ugyanitt doktorált politikaelméletből. Kilenc hónapot töltött a Kőrösi Csoma Sándor program keretében a New York-i Magyar Házban. Eddig hat kötete jelent meg.

Az előadás helyszíne: Márai Sándor Művelődési Ház, 1013 Budapest, Krisztina tér 1.
Időpont: 2024. január 29. hétfő este 18:00

Aki szeretne eljönni a programra, kérjük regisztráljon az alábbi linken:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfUJ_4m2VuPSL_Sf2jnbG2HThzcPeHGLVx-aYHdsuPCHtvnxA/viewform

Utolsó királyunk emlékmiséje a Mátyás-templomban Magyar Nemzet | Polgári napilap és hírportál

BOLDOG IV. KÁROLY KIRÁLYUNK KORONÁZÁSÁNAK 107. ÉVFORDULÓJÁN tartott megemlékező szentmisén vett részt a Magyar Történelmi Családok Egyesülete. A szentmise a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban volt.

A királyi dinasztiát, a nádori ágból, József Károly magyar királyi herceg képviselte.

Ez önmagában is megindító momentum, de talán még jobb volt látni, hogy a magyar nemesség szép számmal képviseltette magát ezen az eseményen, az egyházi lovagrendek úgy mint a Máltai Lovagrend és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, a Batthyány Alapítvány, a Habsburg Ottó Alapítvány és a Andrássy Szalon Alapítvány, a Páneurópa Unió és a Vitézi Rend.

Köszönet az ötletért és szervezésért Dr. Berniczey-Royko Ádámnak és feleségének és azoknak is akik a megvalósításban segítettek.

Reményeink szerint ezzel egy méltó és kedves hagyományt teremtünk meg, és szeretnénk ha a jövőben a szentmise minden évben megrendezésre kerülne, amely lehetőséget biztosítana arra is, hogy az óév isteni gondviseléséért hálát adjunk.

Hogyan őrzik a tragikusan a fiatalon meghalt Boldog IV. Károly emlékét a családban? Milyen
ember volt az utolsó páneuróper Habsburg Ottó? Hogyan él ma az utolsó magyar királyunk unokája?
Ezekre a kérdésekre kerestem a választ apostoli királyunk
királlyá koronázásának 107. évfordulója alkalmából.

Megtisztelő volt számomra, hogy ezekről a kérdésekről tudtam beszélgetni Habsburg Györggyel.

A riport utólag az alábbi linken hallgatható meg:

Beszélgetés Habsburg Györggyel

Minden követőnknek áldott karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk!

A Magyar Mária Rádió Nemes Egyszerűséggel című műsorában Szekeres-Ugron Villővel beszélgettünk csaladjáról, munkàjáról, terveiről.

A riport meghallgatható a műsort követően az alábbi link megnyitásával:

Beszélgetés Szekeres-Ugron Villővel