Élet Katedrális

"Tudod a változás csendben érkezik.
Sosincs trombita szó, se taps vihar, rivaldafény és csinnadratta...
Nem akkor érkezik meg, amikor te azt mondod, hogy "Na, most megváltoztam!"
Az éj leple alatt surran beléd halkan.
S egy napon, másképp kelsz majd fel. Más lesz az aki felkel, mint aki este álomra hajtotta a fejét.
Ami addig járható volt számodra, az aznaptól már nem lesz az.
Ott belül már nem ugyan az lesz, mint ami addig volt.
Nem az változik rajtad kívülről, amit mutatni vágysz kifelé, hanem az, ami belül van, s magad elől rejtegeted.
Más leszel, s ez a másság öröm lesz, és érték számodra, mely mély csendességet hoz majd el benned, s nem pedig vágyakat, hogy kifelé csillogást mutassál, s azt hogy megváltoztál.
A valódi és tartós változást nem kívánja, vagy mutogatja az ember, hanem megéli mélyen a lelkében, amely alázatot és hálát ébreszt a szívedben."
(ismeretlen)

"Egy nőnek mindenekelőtt és mindig és örökké gyöngédségre van szüksége."
Márai Sándor

“Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.”
Márai Sándor

“Minden hely megszentelődik, ahol boldog voltál.”
Müller Péter

“Ne panaszkodjunk folyton a Jóistennek, őrangyalunknak, vagy annak, akiben hiszünk. Vegyük észre, hogy vigyáz ránk, és legyünk hálásak neki.
Köszönjük meg, hogy ha már hülye fejjel felmásztunk a létrára, le is tudtunk jönni. Hogy sietve lelépve a villamosról, nem ficamítottuk ki a bokánkat. Hogy azt a ronda nagy dongót kergetve, úgy borítottuk fel a fikuszt, hogy csak a cserép tört el. A sor bárki által folytatható.
Nem kell nagy hálálkodás, elég ha csak annyit mondunk: köszönöm. Érteni fogják. És azt is értik, ha kérünk valamit, csak ne kezdjük jajgatással.
Fogalmam sincs, milyen frekvencián jutnak el a köszönetek és a kérések az illetékeshez, de eljutnak. Van, ami nem teljesíthető.
S befejezésül egy gyermeteg, ám hatékony javaslat. (Kipróbálva!) Azokban a pillanatokban, amikor jól érezzük magunkat- hazaértünk, hűvös a lépcsőház, a kinti hőséghez képest a lakás is elviselhető, levetettük a cipőnket, végre leültünk, ettünk egy falatot, ittunk is rá, sőt letusoltunk vagy beültünk a fürdőkádba – mondjuk azt, hogy ez jól esett. Hangosan. Csodálkozni fogunk, hogy naponta hány jó percünk akadt. Ha estig nem felejtjük el – ez memóriatréningnek is jó –, köszönjük meg az illetékesnek az elmúlt napot.
Lefekvés előtt nézzünk fel a csillagos égre. Mert kánikulában csillagos az ég. Itt nem kell semmit mondani, érezzük úgyis, hogy ott van, és szép. Mi meg itt.”
Janikovszky Éva

“Mindannyian fáradtak vagyunk. Tényleg, azok vagyunk. Nehéz út ez, de egyben gyönyörű is. Talán túl sokat várunk el magunktól és másoktól. Talán az emberiség csak lassan tud haladni előre, mint egy hernyó. Talán gyakrabban kellene ünnepelnünk, milyen messzire jutottunk. És többet kellene pihennünk. Élvezni az egyszerű örömöket. És keresni a szeretetet mindenütt. Van egy folyó a közelben, ahol élek. Lassú, békés kanyargással halad. Nem kérdezi magától, miért nem óceán, vagy zúgó folyó, vagy valami más. Egyszerűen elfogadja azt, ami. Talán nekünk is csak többet kellene elfogadnunk azt, akik vagyunk. Azt hiszem, holnap le fogok feküdni a folyó mellé. És pihenek egyet. És édesen megadom magam.”
Jeff Brown

"Életed első felében azt az arcot kapod, amilyennel születtél. A második felében pedig azt az arcot, amit megérdemelsz. És fontos, hogy felismerd a benned rejlő szépséget, és hagyd, hogy nagyra nőjön azáltal, hogy a legnagyszerűbb önmagaddá fejlődsz. 45 év felett már meglesz benned a megfontoltság, a méltóság és a spirituális elegancia... Lesz valódi mondanivalód, és nem csupán annyi, hogy “Hé!, szuper jól nézek ki fürdőruhában!”
Sharon Stone

"Az emberi lélek pontosan olyan, mint a teraszon lengedező szélcsengő: nagy viharban elnémul, csendben van, de a vihar elmúltával a csengő is, és a lélek is újra megszólal...”

Forrás: Csudahely/Dunabogdány

“Az elfogadás nagyszerű gyógyír a viszályra, az ellentétekre és a zűrzavarra. Helyreállítja az észlelés jelentősebb egyensúlyzavarait, és megelőzi a nem kívánt érzelmek uralmát. Mindennek van valami célja. Az alázat révén tudjuk, hogy nem fogunk megérteni minden eseményt vagy történést. Az elfogadás nem passzivitás, hanem az álláspontok mellőzése.”
David R. Hawkins

“Van egy olyan érzésem, hogy ha az ember a másik felét keresi, akkor a kapcsolat hiányon alapul. Ezért azt hiszem, hogy teljessé kell válni egyedül, és aztán jön egy másik ember, aki esetleg szintén teljes - és akkor nem azért vagytok együtt, mert függtök egymástól, hanem "Miért ne?" alapon. Nézd meg a társkereső oldalakat - "keresem azt, aki boldoggá tenne", így nem lehet! Tedd magad boldoggá és aztán jön egy másik ember, akivel talán sikerül harmóniát találni.”
Mester Tamás

“Néha a tó, vagy a tenger a legjobb hallgatóság.”
Ismeretlen

“A szeretet mindenki számára a legszükségesebb táplálék.”
Edith Piaf

“Régen húsz évesen mérges voltam. Harminc évesen ideges lettem. Negyvenévesen megkérdeztem magamtól, hogy "miért" és szenvedtem emiatt.
Ötven évesen azt mondom: „Csinálj, amit akarsz”, és mosolygok.
Ez nem önzés, hanem túlélés. Útközben a harag is elhalványul.
Megérted, hogy haszontalan, csak szürke felhők borulnának az életedre, és Én napfényt akarok.”
Ismeretlen

“Amikor kemény időszakon mész át és azon tűnődsz, vajon hol van Isten?- emlékezz, a tanár mindig csendben van, mialatt a tesztet írjuk.”
Keanu Reeves

“Amikor rossz vonatra szállsz, győződj meg róla, hogy így van, és az első megállónál mihamarabb szállj le ....
Mert minél tovább maradsz, annál drágább lesz a visszaút.”
Ismeretlen

“A szeretet engedi, hogy a másik legyen.
Óvatosan, törődve, vigyázva, de a szeretet csak azt akarja, hogy a másik legyen, úgy, ahogy van.
Hogy az lehessen aki, ami.”
Feldmár András

"Az élet nehéz - tudom. De hidd el, nálad sokkal szerencsétlenebbek is voltak boldogok, és nálad sokkal szerencsésebbek is nagyon boldogtalanok.
A legnagyobb bajban is találkoztam derűs, erős emberekkel. Nem féltek - s ez már maga a boldogság előszobája. És nem panaszkodtak, nem siránkoztak, nem növelték gondolatilag a bajaikat, hanem azt keresték, hogyan lehet helyzetükből fölállni. Vagy, ha kellett, derűsen elfogadni azt."
Müller Péter

“A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét; mértéktartó: mélységeit nem herdálja kis dolgokra; szerény: e mélység számára, akár egy vízcsepp; méltósága senkit nem bánt: nem örül, ha ünneplik, és nem fáj neki, ha gúnyolják; természetes, akár a felkelő nap: tudása tiszta égbolt, melyet nem zavar a felhők átvonulása; hallgatással többet ér el, mint száz beszéddel: nem szava, hanem lénye a példaadó; élő tükör: ha a szemébe nézel, megpillanthatod a mindenséget; ajtaja mindig nyitva áll: ha belépsz rajta, kitárul előtted a világ.”
Tatiosz

"Hagyj a szívedben egy pici csodát az elképzelhetetlennek!"

“Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan cipőt hordj, ami töri a lábadat, olyan emberekkel legyél, akik mellett nem érzed értékesnek magad, olyan munkát végezz, ami megnyomorítja a lelked.”
Julia Roberts

“Azokért a pillanatokért élj, amiket nem tudsz szavakba önteni.
Azokért az érzésekért, melyek megdobogtatják a szívedet.
Azokért az emberekért, kik elfogadnak úgy ahogy vagy.
Azokért a napokért, mik boldogsággal töltenek el.
Nem kell nagy dolgokra gondolni ahhoz, hogy boldog légy.
Az egyszerű szépség és őszinteség alapból megvan, csak meg kell látnod.”
Katona Zsuzsa

"Abban a korban vagy, amikor végre rájössz, hogy az igazi luxus az életben:
az idő,
a lassú reggelek,
a tiszta szerelem,
az igaz barátság,
a szabadság
és a csendes esték."

“A nőnek tudnia kell, hogy az élet nem mindig édes, de a keserű is elviselhető.
A nőnek tudnia kell, hogy a stílus a tekintetben van, a ruha mindig másodlagos.
A nőnek tudnia kell, hogy nem számít a körülmény, mindig teremtésre képes.
A nőnek tudnia kell, hogy a büszkeség az egyetlen fegyver, amivel minden csatát megnyer.
A nőnek tudnia kell, hogy a mosoly az egyetlen álarc, ami biztonságot ad.
A nőnek tudnia kell, hogy a hangja figyelmet ébreszt, de a csendje válik felejthetetlenné.
A nőnek tudnia kell, hogy a barátság szent, a kötelék pedig elvághatatlan.
A nőnek tudnia kell elviselni a magányt, akkor is, ha nem erre vágyott.
A nőnek tudnia kell, hogy az ölelés a béke egyetlen eszköze.
A nőnek tudnia kell, hogy a harc sokszor elkerülhető, de a veszteség sosem.
A nőnek tudnia kell, hogy szeretni nem mindig egyszerű, de állandóan szép.
A nőnek tudnia kell, hogy a kor csoda, és megélni áldás.
A nőnek tudnia kell, hogy nőnek lenni kiváltság, ha nő. Igazán.”
Todorovits Rea

“Csak azokat engedd be az életed kertjébe, akik virágokat ültetnek bele.”
Mazouz Hacène

“Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás …”
Márai Sándor

“A mai társadalomnak az egyik fő betegsége, hogy mindenütt kimerült nőket lát az ember. Mert a hagyomány is erős, hogy tisztes nőnek családanyának kell lenni, bevásárolni, főzni, gyereket nevelni, az ágyban is jó partnernek kell lenni, no de a szakmájában is előre kell haladni és karriert csinálni.
Ennyi bőrt nem lehet lenyúzni egy emberről."
Popper Péter

“A Nő...
3 évesen: Amikor tükörbe néz, egy királynőt lát.
8 évesen: Amikor tükörbe néz, Hamupipőkét látja.
15 évesen: Amikor tükörbe néz, egy rémséget lát. (Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolába!)
20 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör” – de mégis úgy dönt, azért még kimegy az utcára.
30 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör” – de úgy érzi nincs már ideje változtatni rajta, ezért így megy ki az utcára.
40 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy “túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör”- ám azt mondja, “de legalább tiszta vagyok” és kimegy az utcára.
50 évesen: Amikor tükörbe néz ‘saját magát’ látja, és oda megy, ahova akar.
60 évesen: Tükörbe néz, és azokra az emberekre emlékezik, akik nem láthatják magukat a tükörben soha többé. Kilép az ajtón és meghódítja a világot.
70 évesen: Amikor tükörbe néz bölcsességet, tudást és vidámságot lát, és élvezi az életet.
80 évesen: Nem nyűglődik a tükörrel. Csak felteszi a bíbor kalapját és megy, hogy nevessen a világgal együtt.
Talán mindannyiunknak korábban kellene megragadnia azt a bíbor kalapot…”

“Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.”
Wass Albert

“(…) Ne siess. Pihenj. Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek. Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni.”
Márai Sándor

“Néha eszembe jut, hogy milyen karaktereket játszom mások történetében.
Egyes emberek narratíváiban szörnyű ember vagyok, másokéban pedig istenáldás.
És ennek semmi köze ahhoz, aki valójában vagyok.
A lencsét, amelyen keresztül mások látnak téged, a saját neveltetésük, hiedelmeik és egyéni tapasztalataik színesítik.
Vannak, akik megnyerőnek, mások pedig bosszantónak látják a ragyogó személyiségedet.
Vannak, akik azt hiszik, hogy gyenge és érzelmes vagy, mások pedig biztonságban érzik magukat, és hálásak, hogy önmaguk lehetnek körülötted.
Vannak, akik gorombának és önzőnek tartanak, mások pedig tisztelik azt, ahogyan kiállsz önmagadért.
Vannak, akik csodálják, hogy büszke mersz lenni arra, ahogyan kinézel, mások ugyanezt beképzeltségnek gondolják.
És mindezeknek semmi köze ahhoz, hogy ki is vagy te valójában.
Amit meg kell értened, az az, hogy nincs hatalmad arra vonatkozóan, hogyan tekintenek rád az emberek. Ezért soha ne azt próbáld irányítani, ahogyan mások látnak téged, mert az egyetlen dolog, ami valójában számít amikor a nap végén leül a por, az az, amit te gondolsz önmagadról.”
Cody Bert