Zábrák Környezetvédelmi és Kármentesítő Kft.

Több, mint munkahely 💚

Lehetőségünk nyílt október elején egy napsütötte, szép őszi napon a Mányi Berek természetvédelmi terület nagyközönség előtti megnyitásának előkészületeiben részt venni, mely 2023. október 8-án megrendezésre kerülő Naphimnusz ösvény avatójának helyszínéül szolgál majd.

Cégünk fenntarthatósági törekvéseinek érdekében célul tűzte ki magának, hogy minden évben több alkalommal szeretne olyan eseményhez csatlakozni, mellyel hozzájárulhat a jelen és jövő generációinak minőségi életéhez. 🤝

Ezeken az eseményeken alkalmunk lehet más aspektusból is megismerni egymást, nem beszélve arról, hogy lehetőségünk adódik a munkán kívül egy más síkon is értéket teremteni. Ezáltal lesz a Zábrák több, mint egy munkahely. 🍀

Szeretettel ajánljuk tehát mindenki figyelmébe az alábbi eseményt ❗
https://www.facebook.com/ManyiBerek

A Mányi Berek nevű teremtésvédelmi központ minden természetet kedvelő és Szent Ferenc lelkisége iránt érdeklődő ember számára megér egy látogatást.

A Naphimnusz ösvény megnyitását egy fesztivál jellegű délután követi igen színvonalas programokkal, melynek során igyekeztek minden korosztály igényeit figyelembe venni.

A Naphimnusz ösvény egy spirituális sétaút, melyen Assisi Szent Ferenc leghíresebb költeményét Quirin Ágnes grafikusművész képei illusztrálják a Mányi Berekben kacskaringózó erdős-nádasos úton.

Az ösvény felavatása egy teremtésvédelmi nap keretében lesz, melynek színes programkínálatát itt láthatják:

https://www.youtube.com/watch?v=87A4y9jEe84

Félig teli pohár?
Na de mit tölthetünk bele?

A világ azon szerencsés adottságokkal rendelkező országában élünk, ahol megszokott, hogy egyetlen mozdulat és a jó minőségű ivóvízzel tölthetjük meg poharunkat 🥛 🥛 🥛. „Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz 🚰, a közműves hálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti.” (grendex.hu)

Mindezt a felszín alatti vízkészletünk teszi lehetővé. Lássuk ez a kincsből mi hol bújik meg, milyen vizet mire tudunk használni, milyen kutat érdemes fúratni.

Magyarországon 2021-ben 834 millió m³ felszín alatti vizet termeltünk ki. A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk.

Sekély felszín alatti vizek:

• Talajnedvesség: a legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet talajnedvességnek nevezzük. A talajnedvesség csapadékból, talajvízből és némi levegőnedvességből származik, sohasem tiszta víz, hanem kisebb-nagyobb mértékben mindig oldott anyagokat tartalmaz. A talaj típusa és a csapadékmennyiség nagymértékben meghatározza a benne található vízmennyiséget, melynek megtartása egyre fontosabb kérdés a mezőgazdaság számára 🌱 (pl: talajtakarók használata).

• Talajvíz: a felső vízzáró réteg felett (vagy ha ilyen nincs max. 50 méter mélységig) helyezkedik el. Csapadékból 🌦️ ❄️ és felszíni vizekből táplálkozik. Hazánkban átlagos terepszint alatti magassága 2-5 m, dombvidéken 8-10 m. Szintje elsősorban a csapadék mennyiség függvényében változik. Ebből adódóan általában áprilisban éri el a legmagasabb és októberben a legalacsonyabb szintet, éves ingadozása 1-2 m kör mozog. A mélyebben elterülő térszíneken a felszínre is emelkedhet, ezt nevezzük belvíznek. A belvíz a mezőgazdaság számára rendkívül káros, hiszen kiszorítja a talajhézagokból a levegőt ezzel gátolva a növényi kultúrák fejlődését. A talajvízszint ingadozását az emberi tevékenység is befolyásolja, mivel kapcsolatban van a felszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződhet, így általában nem alkalmas emberi fogyasztásra. A talajvizekből táplálkozó kutak kisebb (kerti) öntözéshez szükséges igényeket képesek kielégíteni. A felszín alatti vizek kitermelésén belül a talajvíz 4,6%-ot tesz ki.

Gutti Gabriella cikkét teljes terjedelmében blog oldalunkon olvashatjátok »» https://www.zabrak.hu/felig-teli-pohar

Egyre többen törekednek a közüzemi rendszerekről történő leválásra, önálló áram, hő és vízellátó rendszerek kialakítására otthonaikban vagy vállalkozásaiknál. Az igényekhez alkalmazkodó, megfelelő felszín alatti víz kitermelésére alkalmas kutak tervezésében, engedélyezésben és kialakításában is számíthattok Kollégáink segítségére.

Megállni egy pillanatra

A növekedés alapja a változás. A mi 2023-as évünk erre a két szóra épülve indult. A félévzárást követően egy 2 napos vezetői elvonulás keretében összegeztük, hogy terveinkből az elmúlt hónapokban mit sikerült megvalósítani, hol tartunk.

✅ Az elmúlt időszakban jelentős szervezeti változások történtek cégünknél. Kialakítottuk a közép és felsővezetői struktúrát, kiváló szakemberek csatlakoztak csapatunkhoz.
✅ Erősödtünk az üzletfejlesztés, az operatív irányítás és a marketing területén is.
✅ Üzembe állítottuk új Massenza MI4 lánctalpas fúrónkat, mellyel jelentős hazai projekteken kezdődhettek meg a munkálatok.
✅ Mérnök csapatunk bővülésének köszönhetően az engedélyeztetési eljárások terén is szélesebb palettával tudjuk támogatni ügyfeleinket.
✅ Változott az arculatunk és igyekszünk minél többet megmutatni az általunk képviselt értékek mentén végzett non-profit tevékenységeinkből is (Jane Goodall tanösvény jelzésfestése, Pet Kupa).
✅ Erőfeszítéseik számokban is mérhetőek, hiszen a cég életének legnagyobb bevételét produkáló első félévet 📈📈📈 sikerült zárnunk.

A varázslatos Mátra volt két napos meetingünk helyszíne, ahol a munka mellett sikerült időt szakítani egy rövid lélektöltekező 🌳🖼️ 🌺sétára is. Sok feladat vár még ránk az év hátralévő részében, de nagyon jó érzés volt kicsit megállni és együtt örülni az elért eredményeknek.

Weboldalunkon megismerkedhetsz új Kollégáinkkal »»
https://www.zabrak.hu/kapcsolat

Rejtett szépségek – sokszor egy kőhajításnyira

A nyár a feltöltődés időszaka, a napsugarak élénkítő 🌞 hatása, a számtalan programlehetőség, az aktív turizmus megannyi izgalmas formája vár ránk ilyenkor. Ha pedig pihenni vágyunk, mi is lehetne megnyugtatóbb, mint a víz 🌊 🌊 közelsége?

A legtöbb honfitársunk még mindig úgy gondolja, hogy „nekünk a Balaton a Riviéra”, miközben számos egyéb fürdőzési lehetőség vár ránk – sokszor közelebb a lakóhelyünkhöz, mint gondolnánk. Azonban a folyóink és kisebb tavaink népszerűsége messze elmarad a „magyar tengeré” mögött, ami valóban csodálatos, de az ország természetes 🐸 🐢 🐟 vizei számos élményt tartogatnak, ha nyitottak vagyunk rájuk!

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szinte minden országrésznek van saját tava. Habár a Fertő-tó strandjai Ausztriában vannak, érdemes ellátogatni Európa legnagyobb sztyeppetavához, amely az UNESCO Világörökség része. Előnye, hogy a sekély víz hamar felmelegszik, így fürdőzésre már a nyár elején lehetőségünk nyílhat. Aki pedig csak gyönyörködni szeretne a Fertő-táj szépségében, kerékpárról 🚵 is megteheti. A tavat teljes egészében meg lehet kerülni kerékpárúton, de az apró tavakkal pettyezett Fertőzugot keresztül-kasul átszelő utak is népszerűek. Mindkét országban Nemzeti Park védi a terület élővilágát, gondozza a tanösvényeket, szervezi a különböző kirándulásokat, túrákat 🚣‍♀️ akár a legeldugottabb, szigorúan védett helyekre is.

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Területe 26 km2, sekélysége okán ez is hamar felmelegszik. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja 🏊‍♂️. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
Népszerűségének másik oka Budapesthez való közelsége, hiszen vonattal bő fél óra alatt elérhető.

A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Létrehozásának okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.

A Kiskörei Vízerőművet 1967-1973 között építették fel, hogy a duzzasztógáttal a tiszai áradásokat tudják szabályozni, illetve az Alföld vízellátása hatékonyabbá válhasson. A feltöltése 1978-ban fejeződött be. Eleinte a magyar turisták látogatták, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Mára azonban – köszönhetően különleges élővilágának – egyre népszerűbb turisztikai desztinációvá vált. A kerékpáros fejlesztéseknek köszönhetően körbetekerhető (65 km), sőt, külön kerékpáros híd ível át a Tisza felett, amely keresztülfolyik a mesterséges tavon.

Szinte minden vízi sport kipróbálható itt, de a nyugalomra és csendre vágyók is jó helyen járnak, ha a Tisza-tavat választják nyári úticélul, mert az ún. „öblítők” csak kenuval, kajakkal közelíthetők meg, az élővilág megzavarása nélkül. Bakcsók, szürkegémek, nagy kócsagok, kormoránok és ragadozómadarakkal is találkozhatunk, szinte karnyújtásnyi távolságra.

A közel 80 hektáros vízfelületű Szelidi-tó Bács-Kiskun megyében van. Magyarország ötödik legnagyobb természetes tava Dunapataj nagyközség külterületén található. Déli partján több homokos strandot is kialakítottak. A Duna által mélyített tó nevét a török időkből származtatják, amikor a magyar túlerő láttán a török csapatok „megszelídültek”. Átlagosan 3-4 méteres vízmélységre számíthatunk. A tavat 360 hektáros természetvédelmi terület öleli körül, ami a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb részét képezi.

A Szentgotthárd, Máriaújfalu településrészén található Hársas-tó nem csak horgászatra, de fürdőzésre is alkalmas. A tóparti sétány mellett az 1 km hosszú Hársas-tó tanösvény vezeti be a kirándulókat a környék természeti és építészeti értékeibe. A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Park területét gazdagítja.

A sort hosszan lehetne még folytatni, azonban térjünk vissza az eredeti kérdésre: miért ódzkodnak sokan a természetes vizektől? Miért gondolják úgy, hogy a vízminőség kifogásolható? Vajon van alapja az aggodalmaknak? Vagy nyugodt szívvel megmártózhatunk bármelyik magyarországi tóban?

Doró Viktória cikkét teljes terjedelmében blog oldalunkon olvashatjátok »»
https://www.zabrak.hu/rejtett-szepsegek-sokszor-egy-kohajitasnyira

Negyven pluszos szigetek
Trópusi forróság ☀️☀️☀️a város közepén

A hősziget-hatás jelenségét 1833-ban írta le először (angolul: Urban heat island) Luke Howard, angol amatőr meteorológus. Ennek a mikroklimatikus jelenségnek a lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet magasabb 📈, mint a vidéki és a várost övező területeken. A nyári hónapokban az épületek elnyelik a Nap hőjét, majd az esti órákban kisugározzák🌇, ami miatt a kitolódik a túlmelegedés ideje, nem tud lehűlni a városi környezet.

A jelenség okai:
✅ a felszín fizikai jellemzői: a város felszínét alkotó olyan anyagok, mint a beton és az aszfalt nagyobb arányban nyelik el a napsugárzást, mint ahogy visszaverik,
✅ hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia-egyensúly fenntartásában,
✅ a függőleges falfelületek fokozzák a felszíni sugárzás elnyelését és visszaverését, ezzel együtt gátolják a szelet, mely elősegíthetné a hőmérséklet csökkentését,
✅emberi tevékenység, főként a hőerőművek és épületek hűtésből és fűtésből, ipari tevékenységből, járművekből stb. származó hőtermelés,
✅a szmog, ami a városokban megrekedve hozzájárul a lokális hőmérséklet emelkedéséhez.

Jelenleg a Föld 🌍 8 milliárdos népességének a fele városokban él, így sokak életminőségére van hatással a probléma. Az itt élők termikus komfortérzetét jelentősen befolyásolja, de komoly hatással van a teljesítőképességre és az egészségi állapotukra is. Ausztriában például a Bécsi Erdő 🌳🌳🌳hűsítő hatásáról a kutatók pontos mérési eredményekkel rendelkeznek. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az erdő mintegy 23 millió klímaberendezés hűtő teljesítményével egyenértékű, és nélküle 6 ‼️‼️ fokkal lenne melegebb az osztrák fővárosban.

Azt is tudjuk, hogy a légkondiciónáló berendezésektől várt felfrissülés valójában hosszú távon nem jelent megoldást. A készülékek működtetése négyszer annyi energiát igényel hűtéséhez, mint a fűtéséhez, ami rendkívüli módon megterheli az energiaellátó rendszereket. Az általuk az utcákra kivezetett meleg levegő, valamint a fokozott kapacitáshoz szükséges energia előállítása pedig tovább növeli a hőtöbbletet 🏭, ami így egymást erősítő spirálhatást eredményez.

A hőszigetek hatásának mérséklése egy összetett feladat. Sokat segíthet a természetes alapanyagok használata, például a világos mészkő burkolatok ⬜⬜⬜, amelyek a mediterrán országokban már több ezer éve elterjedtek. A falak esetén a fehér szín is segít, ami a hazai népi építészetben a meszelt falaknál már jól bevált módszer volt. Legfontosabb azonban a városok növényborításának növelése közparkok, tetőkertek és zöldtetők segítségével 🌳🌱🌼. Az általuk teremtett természetközeli környezet nem csak a hőérzetünkre van pozitív hatással, de a lelkiállapotunk, boldogságérzetünk és szociális kapcsolódásaink szempontjából is jelentős.

Fikció vagy valóság? Arrakistól Békéscsabáig

1965-ben került nyomdába Frank Herbert tollából a sci-fi rajongók egyik kedvenc regényciklusának első kötete, a Dűne 🏜️. A politikai, szociológiai és ökológiai szálakkal átszőtt mestermű boncolgatta először a vízhiánnyal 🚰együtt járó problémák összetett rendszerét. Az akkor még fikciónak tűnő felvetés alig 60 évvel később már a mindennapjaink részévé vált.

Az elmúlt 30 évben globális méreteket öltött a vízmegosztás körüli konfliktus, a „vízháború”. A Közel-Kelet 🐪 ebben élen jár. A világ 🌍 lakosságának 5 százaléka él itt, azonban a készletek csupán 1 százaléka található a régióban. Néhány hete például az iráni-afgán határon okozott konfliktust a vízmegosztás.

De a probléma olyan világhatalmakat is érint, mint Kína, India vagy az Egyesült Államok, ahol hivatalos adatok szerint 2050-re tizennégy államban lesz vízhiány. Kénytelenek lesznek Kanadából vizet importálni.
Hozzánk is érkeznek az év legforróbb napjai ☀️☀️☀️. Aki teheti, a betondzsungeleket elhagyva, hűvösebb hegyvidéken 🌄 vagy éppen strandolva valamelyik vízparton 🏖️tölti a szabadságát.

Az agrárterület azonban ezekben a hetekben éli meg a tavaszi fagyok utáni legnehezebb időszakát, az évről-évre egyre súlyosabb aszályt.

Hazánkban az évente természetes csapadék formában lehulló 500-600 mm vízmennyiség a legtöbb szántóföldi növény, illetve zöldségfaj vízigényét megközelítőleg fedezné, ha a csapadék kedvezőbb elosztású lenne, és nagyobb hányada a tenyészidőszakban hullana le. A talajnak ebben az időszakban sem szabadna kiszáradnia, vagyis nedvességtartalma nem csökkenhetne 8-12 % alá. Öntözéssel akkor kell pótolni a deficitet, ha a talaj víztartalma nem éri el a teljes térfogat 20 %-át.

Nézzünk néhány példát az egyes fajok vízigényére szabadföldi termesztés esetén:
✅ Burgonya 400-500 mm
✅ Borsó 400 mm
✅ Búza fajtától függően 420-450 mm
✅ Kukorica 450-550 mm
✅ Napraforgó 500 mm
✅ Étkezési paprika 600 mm
✅ Paradicsom 600-700 mm
✅ Görögdinnye 600-700 mm

Az elmúlt évben ehhez képest a Dél-Alföld régió egyes részein még a 300 mm-t sem érte el az éves csapadékmennyiség. A vízpótlás elengedhetetlen a biztonságos, megfelelő termésátlagot garantáló termesztéshez.

Érdemes kiaknázni minden lehetőséget, amely a jelentős tőkét igénylő beruházások megvalósításában segítségünkre lehet. „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat határidejét 2023. október 1-re módosították.

A pályázat keretében támogatható fejlesztések:
- „Öntözőberendezések vízellátását biztosító vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, ezen belül víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen.
- Természetes szűrőmezők kialakítása a keletkezett felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtést követő tápanyag terhelésének csökkentése, majd befogadó vízfolyásba történő továbbítása céljából.
- Mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása.
- Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója.
- Új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása,
ezen belül többek között felszíni és felszín alatti vízkivételi művek kialakítása.
- Öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása.”

Részletek: https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse-cm-vp2-414-16-kdszm-felhvs-8

Felkészült szakembereink és gépparkunk segítik mezőgazdasági öntözőkutakkal kapcsolatos elképzeléseinek megvalósításában.

Hurrá! – nyaralunk ⛱️

Vágjuk a centit, időjárás jelentést figyelünk és beszerezzük a legújabb trendeknek megfelelő fürdőruhát👙. Az év egyik legvágyottabb időszaka a szabadság, a megpihenés és minőségi együttlét ideje a szeretteinkkel, barátainkkal. Strandolunk⛱️, utazunk 🛫, kirándulunk 🥾, várost 🌁 nézünk. Ki-ki pénztárcájához, hobbijához, életszakaszához igazítva éli meg ezeket a napokat.

Sokan a tömegturizmus által kínált standard élményeket nyújtó, megszokott és megbízható szolgáltatásokat választják, de egyre többen igénylik az egyéni igényeiket kielégítő kaland- és öko-, valamint fenntartható turizmus által kínált lehetőségeket is. Ma már senki nem kíván „turista” lenni, sokkal inkább utazó vagy vendég.

Az „Éghajlatváltozás és turizmus – válasz a globális kihívásokra” a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése alapján az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának körülbelül 5-8%-áért a turizmus felelős.

Az érem mindkét oldalát érdemes azonban vizsgálni. A WTTC (World Travel & Tourism Council) legfrissebb éves kutatása szerint 2022-ben az utazási és turizmus szektor 7,6%-kal járult hozzá a globális GDP-hez és 22 millió új munkahelyet teremtett.

Magyarországon a KSH adataiból az látszik 🧮, hogy az elmúlt 10 évben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma másfélszeresére növekedett 🔼, az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj pedig megduplázódott 🔼🔼.

Fontos megtalálnunk az egyensúlyt, hiszen könnyen járhatunk úgy, mint a thaiföldi Maya Bay-en, miután bemutatták a Part című filmet. Becslések szerint naponta 5000 látogatója volt a területnek, aminek katasztrofális következményei lettek: a korallzátonyok 🪸 kb. 80%-a elpusztult a hajózásból eredő szennyezés, a szemetelés és a naptejekből származó, vízbe kerülő anyagok miatt. 2018 júniusában a hatóságok lezárták ezt az ikonikus területet. Sajnos hazai viszonylatban is látunk negatív példákat. A Balaton partszakaszainak beépítése is csökkenti a nádas területek nagyságát és ezzel az élőhelyek megszűnése miatt a diverzitást és a vízfelületek megemelkedett környezeti terhelésekkel szembeni ellenállását is. A turizmus és a természetvédelem érdekeinek együttes érvényesítése, tiszteletben tartása elkerülhetetlen.

Vannak már a közvetlen környezetünkben is követendő példák. Ljubljana például 2016-ban, világelsőként elnyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat, a zöld felületek nagysága (543m²/fő), belvárosi területeken a gépjárművekkel való közlekedés teljes megszüntetése és a helyi termelőktől való árubeszerzés terén tett törekvései miatt, amivel a fenntartható turizmus egyik zászlóvivőjévé vált.

A mindennapjainkhoz hasonlóan pihenjünk tudatosan, hiszen kedvenc helyeink szépségét és értékeit 10 -20 év múlva is szeretnénk élvezni, felfedezni, megosztani másokkal.

Törekedjünk a nyaraláshoz kapcsolódó szén-dioxid-termelés csökkentésére (tömegközlekedés, kerékpáros túrák, telekocsi), a fesztivál látogatásnál a szemét és műanyagmentességre, repülésidők optimalizálására, a helyi kultúra és a közösségek értékteremtésének támogatására, megbecsülésére.

Amennyiben a terület jelenlegi vagy várható állapota nem tisztázott Kollégáink szívesen segédkeznek a tájékozódásban, kapcsolódó szakmai/környezetvédelmi dokumentációk összeállításában.
https://www.zabrak.hu/kapcsolat
https://www.zabrak.hu/elozetes-vizsgalati-dokumentacio--evd

Küzdelem a tiszta vízért és talajért ⚔️

A vizek és talajok szennyezéséről, az azzal járó negatív hatásokról napjainkban egyre több szó esik. Nemcsak a média követi fokozott figyelemmel a témát, de egyre több kutatás vizsgálja világszerte a fizikai és kémiai szennyezések különböző formáit, amelyek élővizeinket és ártereinket érik. Mit tehetünk mi azért, hogy a szennyezést csökkentsük?

A választ túl egyszerű lenne elintézni azzal, hogy ne szemeteljünk, hiszen e sorok olvasói bizonyára nem tartoznak az illegális hulladékelhelyezők közé. Az első és legfontosabb dolog, amit magánszemélyként megtehetünk, hogy tájékozódunk. Szerencsére ma már számos hazai és nemzetközi kutatóintézet és cég foglalkozik a folyóvizekben 🏞️, tengerekben felgyűlt hulladékok és kémiai anyagok vizsgálatával, eredményeik publikusak. Néhány év leforgása alatt a mikroműanyag fogalma berobbant a köztudatba és mára jelentős szakirodalma lett. Magyarországon is több kutatás folyt már, amelyek között akadt, amelyik a folyóvizeinkben mérte meg a mikroműanyag-koncentrációt, míg egy másik az édesvízi halak 🐟 belső szerveiben kialakult változásokat vizsgálta meg. Sajnos a helyzet elkeserítő, még az Ipolyban is mértek mikroműanyagot, pedig jelentős része nemzeti parki területen halad át (és nem iparin, mint pl. a rekorder Dráva). De Németországban palackozott sörben 🍻, vagy épp ivóvízben is kimutatták már a jelenlétét.

Az ártéri talajban, tekintve, hogy a partfalba ékelődött PET-palackok az évek alatt – az árvizek alkalmával 🌊 érkező hordalék miatt – egyre mélyebb talajrétegbe kerülnek, szintén megtalálható. A talajból pedig már könnyedén bekerülhet a talajvízbe is, így a folyómenti mezőgazdasági területeken is megjelenhet.

Mit tehetünk annak elkerülése érdekében, hogy az ételeinken 🍎 🌽 🍉keresztül önmagunkat szennyezzük? Megakadályozhatjuk, hogy a hulladék a vízbe/vízpartra jusson. Ehhez azonban érdemes tudnunk, hogy folyóvizeink 90%-a nem Magyarországon ered, csupán átfolyik rajtunk, ezért nagyban függünk a felvízi országok hulladékgazdálkodási rendszereinek hatékonyságától és a lakosság környezettudatosságától. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán e tekintetben sajnos rossz a helyzet. És ez elmondható a mellékfolyóiról is, a Bodrogról, a Szamosról vagy éppen a Marosról. Általában véve a keleti szomszédainktól érkező folyóvizeink igen rossz állapotban vannak. Természetesen ezzel nem szeretném felmenteni a szemetelő honfitársainkat, mert sajnos a települések közelében érezhetően több a hulladék, de a jelentős része kétségtelenül határainkon túlról érkezik.

Doró Viktória cikkét teljes terjedelmében blog oldalunkon olvashatjátok »»
https://www.zabrak.hu/kuzdelem-a-tiszta-vizert-es-talajert

Dzsungelharc a palackokért
A Zàbràk Kft. a "Tisza-tó Hőse"

IV. Tisza-tavi PET-kupa
A nagy mennyiségben termelt hulladék az elmúlt 50 évben jelentős problémát jelent az élővizeik 🐟 esetén is. Hazánkban túlnyomó részt határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából származó hulladék jelenti gondot, mert ezekben az országokban gyakorlat a házak körül keletkezett szemét ártérben való elhelyezése. A téli hónapokban felgyűlt hulladékot a tavaszi olvadékvizektől és esőtől megduzzadt folyó felveszi, átszállítja a határon, majd az alsóbb szakaszokon ártéri erdőkben, homokszigetek partján rakja le. Molnár Attila Dávid, a PET Kupa ötletgazdája 2013-ban indította útjára azt a civil kezdeményezést mely a környezetszennyező anyagok felhasználásával küzd a környezetszennyezés ellen. Mit jelent ez? PET -palackokból épített hajókon gyűjtik élővizeinkből a szemetet (elsősorban a PET-palackokat).

A Zábrák Kft. idén második alkalommal csatlakozott a Tisza-tavi PET-kupához, hogy további 11 lelkes csapattal karöltve egy verseny keretében megtisztítsa a Tisza-tavi régió egy részét. Saját PET-hajó építését 🛥️követően, 3 napig gyűjtöttük kenukkal 🚣🚣🚣a nádasokból, vízparti erdős területekről a szemetet. Ez azonban a feladatnak csupán az egyik része volt, hiszen a palackokat, fémet, üveget különválogatva kellett zsákolnunk. Környezetvédelmi cégként feladatunknak érezzük, hogy példát mutatva aktívan is részt vállaljuk olyan civil kezdeményezésekben, melyek gondolatisága megegyezik elveinkkel.

Nagy örömünkre az összes 6,5 tonna (1470 zsák) hulladékból kis csapatunk kicsivel több mint 160 zsáknyi 🎒szemét gyűjtését tudhatja magáénak. Őrült hajrát után az összesített versenyben a DHL, Dechatlon ès a MBH Bank csapatát követve sikerült az előkelő negyedik helyen végeznünk. A PET -kupások nagyon korrekt módon figyelembe veszik a cégeken belüli a résztvevői létszámot is, és az egy főre jutó gyűjtést mennyiségét, melyet külön is díjaznak. Mi ebben a legjobbak voltunk, az első helyen végeztünk, így elhozhattunk a TISZA-TÓ HŐSÉNEK járó elismerést.

Szeretnénk megköszöni »»
• a PET-kupások csapatának a kezdeményezést és a profi szervezést,
• mentorunknak, Sándor Ágnesnek a mindennapi támogatását,
• Kücsön Gyulának a ( Deck.hu Hajó és Horgászbolt https://www.deck.hu ), hogy díjmentesen biztosított számunkra egy elektromos motort a PET-hajónk gyorsabb mozgatásához,
• valamint minden részvevő csapatnak a szolidáris és sportszerű versenyhangulatot.

Rövid beszámoló megtekinthető már a PET-kupa facebook oldalán.
https://fb.watch/liHQgBG-hK/
A Portfólió cikke az eseményről:
https://www.portfolio.hu/short/20230622/65-tonna-hulladekot-gyujtottek-ossze-a-tisza-tonal-623416

Helyzetjelentès! Az első napi reggeli összesítès alapjàn a Zàbràk Kft. vezeti a versenyt!!!! Termèszetesen ez mèg változhat a mai ès holnapi gyűjtèsek alapjàn. Minden csapat derekasan helytàllt a màsodik szakaszon ès rengeteg palackot, szemetet gyűjtöttünk. Segítsetek nekünk, hiszen minden like ès megosztàs szaporítja a media pontjainkat💚💚💚👍👍

Június 17-20. között ismét megrendezésre került a IV. Tisza-tavi PET-kupa. Idén ismét szurkolhattok a Zábrák Kft. csapatának. Miközben egy kihívásokkal teli versenyben igyekszünk helytállni, több tonna műanyag, üveg ès kommunális hulladéktól tisztítjuk meg a Tisza-tó környezetèt. Szurkoljatok nekünk!
,

„Függőleges erdő” a divat fővárosában
Gucci, Dior, Louis Vuitton, Versace és a zöld építészet 🌳🏢

Megkezdődött a nyaraló szezon. A legtöbb olasz 🍝 nagyvárosba néhány ezer forintért lehet a fapados társaságoknál repülőjegyet vásárolni. A hétvégéket kihasználva sokan választják Milánót úticélként. A kötelező látnivalók között legtöbbször a Duomo di Milano ⛪, a Scalá 🏛️ és a neves divatmárkákat felvonultató Galleria Vittorio Emanuele II passzázs szerepel. De a második legnépesebb olasz nagyvárosban a történelmi látnivalók mellett a zöld építészet ikonikus épületegyüttese is figyelmet érdemel.

A Boeri Studio által tervezett Bosco Verticale („Függőleges Erdő”) egy két lakótoronyból álló (110 és 76 m) 🏢, 400 lakást magába foglaló épületegyüttes hat év alatt készült el és 2014-ben került átadásra. A zöldépítészet ikonikus épületévé váló együttes a BAM park 🖼️ mellett, az üzleti negyed felhőkarcolóinak szomszédságában található.

1987-ben az ENSZ kérésére a Brundtland bizottság elkészítette beszámolóját "Our Common Future - Közös jövőnk" címmel a környezetkímélő fejlődés lehetőségeiről. Ez a jelentés tartalmazta először a fenntartható fejlődés fogalmát. „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

A fenntarthatóság megvalósításának elvét tűzte zászlajára a Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) is 1994 novemberében, amikor megfogalmazta „A fenntartható építés az egészséges épített környezet létrehozása és felelős működtetése az erőforrások hatékony felhasználásával ökológiai elvek alapján.” A szakirodalom ezt az RCR betűszóval jelöli, azaz Reduce (csökkentsd a terhelést), Conserve (őrizd meg, amit lehet), és Recycling (forgasd vissza). A kritériumrendszer alapján az építési tevékenység során az épület teljes életciklusát figyelemmel kell kísérni, ami magába foglalja a nyersanyagok kitermelését, a gyártási és szállítási költségeit, beépítését, az épülethasználatot de még a felújítási és bontási folyamatok környezetterhelését is.

A Tanács által megfogalmazott feladatok és elvek:
✅Környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazása.
✅Az épület alapanyagainak, szerkezeti struktúrájának kialakításakor olyan elveket és technológiákat alkalmazzanak, melyek a lehető legkisebb környezetszennyezéssel járnak együtt
✅Károsanyag-kibocsátás alacsony szinten való tartása (szennyvíz, hulladék, égéstermék).
✅Az épület bontása, felújítása során eltávolított anyagok újrahasznosíthatóak legyenek.
✅Épületenergetikai feltételek optimalizálása.

Miért fontos ennek kiemelése? Mert az unió energiafelhasználásának jelenleg mintegy 40 százalékáért a lakó-és középületek felelősek, ezen belül is elsősorban a hűtés-fűtés.

Az új építkezések során egyre többet alkalmazzák a bioszoláris építési módot 🌞, mely lényege az épületek déli tájolása, az optimális tetőhajlás, a jól szigetelő, nyílászáró nélküli északi homlokzat, valamint a lakóterek körüli külső hővédő zóna és a homlokzati hőszigetelés.

A Bosco Verticale nagyszerű példája, hogyan lehet összehangolni a városi lakóházakat a természettel. A lakótornyok homlokzatát 2280 m²-en 900 fa, 5.000 bokor és 10.000 talajtakaró növény díszíti.
Az elmúlt közel 10 év tapasztalatait is figyelembe véve a World Green Building Council (Zöld Épületek Világtanácsa, WorldGBC) felmérése (https://worldgbc.org/article/its-not-that-easy-being-green/) több jelentős előnyt azonosított, amit a Bosco Verticale biztosít a lakók számára a hasonló méretű, hagyományos társasházakkal összehasonlítva »»
https://www.zabrak.hu/fuggoleges-erdo-a-divat-fovarosaban
Gutti Gabriella cikkét teljes terjedelmében blog oldalunkon olvashatjátok »»



Fotó: Gutti Gabriella