Grób Franciska - komplex mozgásfejlesztő

Anyák napja alkalmából szeretném ezzel a kis verssel köszönteni az Édesanyákat!💐🌻

Minden életszakaszban másképp kell kapcsolatot teremteni gyermekeddel! Ehhez hoztam most egy sorozatot, melyben 0-18 éves kor között adok tippeket, hogyan legyen hatékony a kommunikáció!🗣

Április 22 a Föld napja! Fontos fekhívni már kisgyermekkorban a figyelmet arra, mennyit tehetünk bolygónkért! Ezek a cselekvések rutinná válhatnak, így észrevételnül beépülnek a mindennapokba! Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, a hazai termékek vásárlása!🌎

A tanulás technikák közül mindenkinek meg kell találnia, melyik hasznos számára. Ezek nélkül a tananyag nem sajátítható el teljes mértékben, a tudás csak felszínes lesz. A rengeteg lehetőség közül most négyet hoztam, ami segítheti a hatékony tanulást! 🤓

A sportok már kisgyermekkortól segíthetik a gyermek fejlődését. Sokszor nehéz a szülőnek kiválasztani a megfelelőt. Ehhez hoztam most egy kis segítséget, mivel az úszásnak rengeteg jótékony hatása van azon kívűl, hogy jót alszik a gyerkőc utána!🏊‍♀️

Manapság egyre kevesebb idő jut az olvasásra, sok gyermeknek nem elég intenzív, színes az élmény, így nem köti le tól sok időre. Viszont rengeteg pozitív hatása is van annak, ha valaki mindennap olvas! 📖

Gyermeked marad még egy évet az oviban? Használjuk ki az időt, hogy ne legyenek az iskolában tanulási problémái! 🧠📚

Komplex mozgásfejlesztés Óbudán!🤸‍♂️

A komplex mozgásfejlesztés nagyon sok esetben lehet segítség! 🧩🤝

A komplex mozgásfejlesztés nagyon sokszor lehet megoldás! A képen láthatjuk, hogy mennyi területen várhatunk fejlődést.

Komplex mozgásfejlesztés, hogy szeptemberben könnyebben induljon az iskola! 🧠

Komplex mozgásfejlesztés Óbudán!🤸‍♂️

A homokozó
A legkreatívabb helyszíne a játszótérnek. A homokban lehet a legszabadabban alkotni és rombolni. Ha már kisgyerekként is el tud mélyülni, az iskolában csak előnyére válik majd.

A hinta
Már az egészen kicsi babák is szeretnek hintázni, aminek számos oka van. A hintázás ritmusossága az anyaméh oltalmát idézi, oldja a belső feszültséget, a szorongást és fejleszti az egyensúlyérzéket. Az egyensúlyérzék nemcsak a mozgásban, sportban fontos, de elengedhetetlen lesz később az írás-olvasás megtanulásához.

Mérleghinta
Nemcsak jó alkalom az ismerkedésre, a barátkozásra már kiskorban is. De remek közösségi élmény is, hiszen kell hozzá egy játszótárs. A billenési pont érzékelése egyensúlyozást és koncentrációt igényel, alkalmazkodniuk kell egy másik gyerekhez.

Trambulin, ugrálóvár (5 éves kortól)
A legnagyobb kedvencek ezek a dühöngők: az ugrálásra, csúszkálásra, és tombolásra ideális helyek. Az egyik legfárasztóbb, mégis leghatékonyabb fejlesztőeszköz. Az ugrálás erősíti az izmokat, az egyensúlyérzéket, megalapozza a testtudatot és a jó testtartást is

Labdázás
Számtalan játékra lehet felhasználni: az ülni tudó baba imádja, ha gurítjá kneki, a totyogók már maguk gurítják, pofozzák, rugdalják, míg a nagyobbak dobálják, rúgják, pattogtatják. Mindezzel fejlődik mozgásuk, javul a szem-kéz összerendezettsége.

🗣A társas együttlét maga, valamint az, hogy a gyermek éppen egy tanulási folyamat elején tart, szükségszerűen fogja azt eredményezni, hogy az óvodában gyakoriak a gyermekek közötti konfliktusok, akár az agresszív megnyilvánulások is.
A konfliktusok tehát elkerülhetetlenek, azonban az, hogy milyen megoldásmódokat sajátít el a gyermek, már nagyban függ a felnőttek viselkedésétől és reakciómódjától.

🧠Gyors megoldások helyett, konfliktushelyzetekben érdemes:

- higgadtan közbelépni, anélkül, hogy büntetést helyeznénk kilátásba vagy megszégyenítenénk a feleket – ehhez fontos tudnunk, hogy minden „rossz” viselkedés mögött valamilyen kielégítetlen szükséglet húzódik meg,
- időt és teret adni a negatív érzések kiáradásának, úgy, hogy az senki testi épségét ne veszélyeztesse,
- végighallgatni őket ítélkezés nélkül,
- bátorítani gyerekeket érzéseik, gondolataik és ötleteik megfogalmazására, közös megoldások kidolgozására az őket érintő kérdésekben.

Szorongva gondolhatunk arra szülőként, mit tehetünk, ha a gyerekünk osztályában felüti a fejét a piszkálódás, zaklatás, bántalmazás.
🗣. Először is, fontos, hogy kimondjuk: nincs rendben, ha valaki kárára viccelődnek - ami nem vicces vagy bántó a másiknak, az már nem vicc. Rugaszkodjunk el a helyes-nem helyes tengelytől és beszéljünk arról, milyen érzés lehet a szereplőknek: hogy nehéz lehet, ha azért piszkálnak valakit, mert a többiek szerint "fura" a tízóraija, a ruhája, a hangja, a mozgása, az ízlése, "béna" tesiből vagy bármelyik tantárgyból. Hogy erőt adó lehet vezetni egy közösséget, de vajon milyen érzések lehetnek még abban, aki a mások kisebbítésével teszi magát naggyá? Várjuk meg a gyerek válaszát. Ha nem tud válaszolni, egyszerűen legyünk nyitottak a gyerek történetére, bármelyik oldalon is áll, kérdezzük meg, mit gondol, mit érez, mit szeretne. A beszélgetésben mindenkinek szabad nem tudnia a választ a kérdésekre, a megszégyenítésmentes kapcsolódás a fontos.
🤷‍♀️. Meséljünk saját élményt bármelyik oldalról, merjük sebezhetőek lenni a saját gyerekkori helyzeteinkkel kapcsolatban. Lehet, hogy minket is betaláltak valamivel és nagyon fájt, vagy valamiért sikerült felülemelkedni rajta, meséljük el, mi segített, kérdezzük meg, mi hogyan segíthetünk. Bevallhatjuk, ha mi is piszkáltunk valakit, vagy nem tudtunk kiállni mellette, mert féltünk, hogy mi leszünk a következők, akiket célba vesznek, vagy egyedül éreztük magunkat, nem találtuk a szavakat. Ha be merjük vállalni, hogy akkor mi sem tudtuk, mit lehetett volna tenni, azzal a partneri kommunikációt és a mély kapcsolódást segítjük elő. Megkérdezhetjük a gyerekünket, mit tett volna a helyünkben, hogyan segítene, ha most mellénk állhatna.

forrás: Szénási Csilla és http://xn--megbeszljk-h7a4u.hu/

👩‍👧 A gyerekek éhezik dicsérő szavainkat, hiszen nagyon szeretnének nekünk megfelelni. Azonban néha azt érezhetjük, hogy az "ügyes vagy" nem elég. Egy idő után unalmasnak tűnhet, emellett statikus is, hiszen az ügyes vagy egy állapot, amit el kell érni - de honnantól számít valaki ügyesnek? És egyáltalán, ha minden apróságnál egy ügyes vagy-ra számít, akkor hogy adjunk jól visszajelzést? Mintha a gyerekeknek lenne egy szükséges napi dózisra a dicséretekből, de hogyan dicsérjem jól?

👩‍🏫 Ha pedig dicsérünk, érdemes kipróbálni a fejlődésfókuszú dicséreteket. A fejlődésfókuszú gondolkodásmód fogalmának megalkotója Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa, aki hosszasan kutatta, milyen az a visszajelzés, ami valóban motiváló és fejlesztő hatással bír. Arra jutott, hogy érdemes az állapot, a teljesítmény helyett a kitartást, az erőfeszítést, az odafigyelést, a stratégiát dicsérni, ha valaki újra megpróbálta, ha egy lépéssel tovább jutott, mint korábban.

Forrás: http://xn--megbeszljk-h7a4u.hu/

Manapság egyre több kisgyermekes család életében kap szerepet valamilyen jellegű fejlesztés/terápia.

❓Mi állhat a háttérben?❓

🔹 felgyorsult, modern világ; a nagyszülők és a velük játszott ölbeli játékok helyett most pihenő szék és tv képernyő vigyáz a babára, amíg anya főz – a megváltozott ingerek máshogy hatnak az idegrendszer fejlődésére
🔸 az ösztönös nevelés helyett most mindent megtanulunk, mindenről olvasunk az interneten, így egyre több dologtól félünk➡️egyre jobban óvjuk a babákat➡️egyre kevesebbet tapasztalnak önállóan
🔹 rengeteg csillogó, villogó, zenélő játékkal körberakjuk, de valamiért egyik sem érdekli, ezért veszünk neki még egyet, hátha majd az tetszeni fog – túlingerlés

✔️A legjobb recept, ha hagyjuk a gyermekünket tapasztalni és felfedezni. Ne csináljunk meg mindent neki-helyette-érte! A sikerélmény növeli a magabiztosságát.
✔️A világ felfedezése egy összetett tanulási folyamat a baba számára. Sokkal több mindenre képes egyedül, mint azt elsőre gondolnánk. De csak akkor, ha teret engedünk neki!
⚠️(Fontos! Ez nem azt jelenti, hogy bátran hagyjuk magára. Az önálló felfedezés felügyeletet igényel, legyünk jelen, de a lehető legkevesebb beavatkozással!)⚠️

Az óvodáskorú gyermek világa varázslatos és izgalmas: tele van tündérekkel, csodákkal, no meg a sötétben megbújó boszorkányokkal, szörnyekkel, óriásokkal. Az óvodás a sok ismeretet rendezni igyekszik, magyarázatokat alkot, így önálló elképzelése lesz a világról, annak működéséről. Nem csoda, ha ezek az elképzelések a felnőtt számára olykor különösek: a gyermeki gondolkodás nem mennyiségileg, hanem minőségileg különbözik a felnőttekétől. 🤓

Ha bármelyiket felfedezed gyermekednél, keress bátran! ✅

„Az értékrendbeli stabilitás az egész család lelki egészsége szempontjából fontos.” 🗣

Miért fontos az érzelmi intelligencia?

Az EQ a gyakorlati életben kulcsfontosságú. Olyan kompetenciák tartoznak ehhez a területhez, mint a hatékony kommunikáció, az együttműködés, a pontos önértékelés, az önirányítás, az optimizmus, a kitartás, a türelem vagy a stresszkezelés. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek képesek felfedni a másik ember hangulatát, vágyát, és hatékonyan befolyásolják azt, összetett ismereteik vannak a többiek érzelmeiről, ezért bizalmat ébresztenek másokban, és a környezetükben kedvezőbb bánásmódban részesülnek. Gyengébben működő érzelmi intelligencia esetén döntéseink negatív következményekkel járhatnak (pl.: érzelmeink elsodorhatnak, rosszul választunk társat, állást vagy akár tévesen ítéljük meg önmagunk és mások szükségleteit stb.).🧠❤️

Néhány egyszerű tipp, hogy hogyan segíts gyerkőcödnek az elalvásnál! 🌙

Számos agyi területre jótékony hatást gyakorol a tapsolás, amelyek kapcsolatban lesznek később az olvasással (nem véletlenül tapsoltatják el például a szótagokat is az iskolában). Nem kell megijedni: már a legegyszerűbb ritmusú tapsolás is - 1-2-3-4, különféle sebességgel - jó választás.
Ha pedig gyerekünk érdeklődést mutat iránta, ebből a szempontból is érdemes támogatni az ismerkedést a hangszerekkel. Hiszen, ahogy a már feltételezésünk, hogy a zenei gyakorlatok úgy fejlesztik az agyat, hogy magabiztosabban tudjon kapcsolatokat létrehozni hang és jelentés között - ez pedig alapvető fontosságú az olvasásban.🙌🎼

Napjainkban egyre több inger éri a gyermeket, amelyeknek egyaránt jó és rossz hatásai is vannak. Az elektronikai eszközök (telefon, TV, tablett) egyre nagyobb teret kapnak és sajnos háttérbe szorul a szülő-gyerek kapcsolat. A beszéd megindulásának három fontos feltétele van, az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. A jó anya gyerek kapcsolatnak, a folyamatos kommunikációnak fontos szerepe van a gyermekek beszédfejlődésében. A beszélgetés és a kommunikáció a kisbabával már a születés előtt, az anyaméhben elkezdődik és a születés pillanatától folytatódik. Ha megreked a gagyogás, ha nem kezd el 2,5 – 3 éves korában beszélni a gyermek, megkésett beszédfejlődésről beszélünk és érdemes felkeresni egy szakembert.🗣

Mikor gyermekünk mozgásfejlődését követjük soron, gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy környező babákhoz hasonlítjuk őket. Izgulunk azon például, hogy miért nem fordult még a hasára, mikor már mindenki túlesett az első mozdulatokon, és így tovább a mozgásfejlődés többi állomásain is. Az utolsó napokban szinte már szurkolunk neki, hogy megtörténjen a várva várt esemény.
Az egészségesen fejlődő gyermeknél a mozgásfejlődés állomásai egymásra épülve, automatikusan követik egymást. A mozgásfejlődés során a váz- és izomrendszer felkészül a növekvő terhelésre, így a függőleges testtartásra, állásra is. Ha siettetjük ezeket a momentumokat, akkor ez a „felkészülési idő” megrövidül, az alkalmazkodásra kevesebb idő jut. Ez nem azonnal, hanem később, gyerekkorban, majd felnőttkorban okozhatnak problémát.

Tudva azt, hogy a gyerekeknek megvan a képességük arra, hogy elfoglalják magukat, szülői irányítás nélkül játsszanak, ha megfelelő (tehát nem ingerszegény) környezetben vannak, ne legyen lelkiismeret furdalásod, hogyha nem szórakoztatod a gyerekedet, amikor nincs mit csinálnia. Amikor a gyerekek magukra vannak utalva abban, hogy az unalomból kiutat találjanak, kreativitásra van szükségük. Kutatások igazolják, hogy azok a gyerekek, akiknek szüleik biztosítanak strukturálatlan időt a napirendjükben, kreatívabbak, önállóbbak társaiknál, valamint könnyebben oldanak meg problémákat, fejlettebb szociális kompetenciákkal rendelkeznek és jobb az empátiás képességük is. 🤸🤓

Az önállóságra nevelés életkori sajátosságai mellett számos más tényezőt is érdemes figyelembe vennünk akkor, amikor tanítjuk gyermekünket. Sokszor ugyanis inkább gátlói (ha csak szeretetből is), mintsem segítői vagyunk a folyamatnak! Az otthoni feladatok remekül tudnak segíteni a gyermek önállóságra nevelésében! Bátran merjük rábízni, ne féljünk attól, hogy nem tökéletesen végzi azt el!🤓

Magyarországon is egyre több gyereket diagnosztizálnak hiperaktívként ( a betegség pontos neve: figyelemhiányos hiperaktivitási zavar).

A hiperaktivitás okai🧠

Nagyon sokféle teória létezik a hiperaktivitás okaira és terjedésére is. Van aki szerint egyszerűen csak felvilágosultabbak vagyunk, mint a szüleink, nagyszüleink és jobban tudatában vagyunk, hogy létezik egy ilyen “betegség”, így több kisgyerekről derül ki, hogy nem csak egyszerűen “nem tud viselkedni”, hanem esetleg hiperaktív.
Az iskolaérettség elérésekor 1 év korkülönbség a gyerekek között még nagyon sokat számít, márpedig egy osztályban előfordulhat, hogy ilyen nagy különbséggel tanulnak a gyerekek.

Mit kell tennie egy szülőnek?🤸

A fiatalabb, mozgékonyabb gyerekeket valószínűleg érdemesebb még egy évet visszatartani az iskolából.
Ha már iskolás és hiperaktívként diagnosztizálták, akkor érdemes végiggondolni, hogy nem csak az történt-e, hogy az adott osztályban relatív fiatalnak számít és a többiekhez képest izgága.Biztosítsunk neki elég időt az iskolán kívül, hogy kirohangálja magát. Ha van olyan sport, amit szeret, akkor azt is űzheti, de ne kényszerítsük focizni, ha ő nem akar.

Hogyan fejlődnek a finommotorikus képességek? Melyik fejlődési szakaszban mire képes már a gyermekünk? Általában mit várhatunk már el tőle, illetve milyen tevékenységekkel érdemes próbálkozni?🧠🤓

2 éves

Szeret gyurmázni. Egyszerűbb formákat elkészít.
Tornyot épít 9 elemből.
Önállóan kezet mos.
Felkapcsolja a villanyt és kinyitja az ajtót.

3 éves

Képes függőleges és vízszintes vonalat húzni, valamint kört rajzolni.
Ki tudja gombolni a ruháit. (Lányok akár begombolni is)
Már tud fűzős kártyákkal játszani, természetesen nagyobb lyukakkal egyszerűbben boldogul.
Tud gyöngyöt fűzni.

4 éves

Tud ferde vonalat rajzolni, illetve négyzetet, téglalapot.
Hüvelykujjával meg tudja érinteni a többi ujját!
Már tud villával is enni.

5 éves

Tud ferde vonalat rajzolni, illetve négyzetet, téglalapot.
Hüvelykujjával meg tudja érinteni a többi ujját!
Már tud villával is enni.

6 éves

Képes késsel-villával enni.
Teljesen önállóan felöltözik.
Rajzai részletgazdagok.
Ollóval bármilyen alakzatot kivág a vonal mentén. A papírt forgatja az olló alá dolgozva.

A dicséretnek óriási szerepe lehet abban, hogy a gyerekek hogyan gondolkodnak magukról, milyen lesz az önbecsülésük, önértékelésük, fel mernek-e vállalni kihívásokat.

1. Soha ne címkézd a gyerekeket!

A címkézés azt jelenti, hogy bizonyos tulajdonságokkal ruházzuk fel a gyereket. Például: “Te vagy a legokosabb!”, “Te vagy a legügyesebb”.
De miért káros ez? Miért ne mondhatnánk a gyereknek, hogy ő a legokosabb az osztályában, ha egyszer úgy van?
Azért, mert ez könnyen teljesítménykényszeressé teheti, vagy esetleg arra sarkalhatja, hogy a jövőben kerülje a kihívásokat.

2. Dicsérd az erőfeszítést az eredmény helyett!

Ahhoz, hogy a gyerekek fel merjenek vállalni kihívásokat, kell az is, hogy tudják, az erőfeszítés és a kemény munka sokszor elengedhetetlen a sikerhez.
Sok ember szemében, ha valamit nagy erőfeszítéssel lehet csak elérni, akkor az azt mutatja, hogy abban a bizonyos dologban ők nem tehetségesek vagy nem elég jók hozzá.

3. Az erőfeszítés nélküli eredményeket ne dicsérd!

Ha olyan eredményeket ér el a gyerek, ahol egyáltalán nem kellett erőfeszítéseket tennie, akkor ne dicsérd. Megállapíthatjátok, hogy valami olyat csinált, ami neki már nagyon könnyű, de ne mond el neki, hogy nyilván azért van ez így, mert ő a legokosabb, mert ha a jövőben valami nem sikerül már olyan jól majd neki, akkor az azt jelenti majd, hogy már mégsem olyan jó…

4. Hagyd hibázni!

Hagyni kell a gyerekeknek, hogy azokat a problémákat, amikről úgy gondolják, hogy egyedül is meg tudják oldani, azt csinálják egyedül. (Persze az ésszerűség határain belül, a biztonságukat mindig szem előtt tartva.)
Ha nem veszünk ki mindig mindent a kezükből és hagyjuk, hogy csinálják a sját módjukon, abból tanulnak a legtöbbet, ráadásul érzik, hogy megbízunk bennük és a magabiztosságuk is növekszik.

5. Mutass jó példát

Bármit is mondunk a gyerekeknek, a legfontosabb számukra mindig az lesz, hogy milyen példát mutatunk nekik. A viselkedésünkből többet tanulnak, mint bármiből amit mondunk nekik. Ha azt látják, hogy nem vállalunk fel nehezebb helyzeteket, menekülünk a kihívások elől, akkor nagy esély van rá, hogy ők is ezt választják majd később.