Jelenkor Kiadó

A Hamu és Gyémánt Magazin négy letehetetlen könyvet ajánl a nyár utolsó napjaira, köztük Láng Zsolt Az emberek meséje és Borbély Szilárd Árnyképrajzoló című kötetét is!

A teljes ajánlót itt tudjátok elolvasni:
https://hamuesgyemant.hu/kultura/konyvajanlo-nyar-utolso-het

A könyveket pedig itt találjátok:
https://bit.ly/Lang_Zsolt_Az_emberek_meseje
https://bit.ly/Borbely_Szilard_Arnykeprajzolo

„A regény legnagyobb erőssége kétségtelenül annak sokrétűségében rejlik: már maga a felszín – vagyis Simon és Cornelis élete – is igazán izgalmas és magával ragadó, annak ellenére, hogy történetük alig vezet bárhová is, amiről olvasunk, az csak a kisemberek mindennapi élete. Ám Bakker műve igazi szépirodalom, vagyis ezt a látszólagos semmit is képes olyan varázslatos módon papírra vetni, amitől minden mondatát öröm olvasni. (…) A borbély fia nemcsak Bakker stílusa miatt magával ragadó olvasmány, hanem mert szépsége mellett gondolkodásra is készteti az olvasót, mintha csak egy remek krimiről lenne szó – ez a kombináció pedig ebben a formában igen ritkának mondható.” – Flaisz János kritikája a Deszkavízión Gerbrand Bakker A borbély fia című regényéről (Wekerle Szabolcs fordítása). A teljes kritikát a kommentben található linken tudjátok elolvasni, a könyvet pedig itt találjátok:

https://bit.ly/Gerbrand_Bakker_A_borbely_fia

A Feldmár Intézet Ia Genberg Részletek (Petrikovics Edit fordítása) című regényét olvassa augusztusban!

https://bit.ly/Ia_Genberg_Reszletek

"...az érzékeknek ezt a fajta kiélesedését csak az erdőben tapasztalom meg, magas fenyők között barangolva, magányosan üldögélve egy fatörzsön, miközben belehunyorgok a napsütésbe, vagy a sziklákról a tengert kémlelve, hogy kizárólag csendes elemekkel körülvéve lehetek teljesen éber. Idővel azonban kiderült, hogy már minden itt van előttem, a körülöttem lévő részletekben, csak kellő alapossággal kell odafordulnom, akkor el tudom engedni magamat és képes vagyok kifelé, valóban kifelé irányítani a figyelmemet. Mert pontosan ott élesednek ki az érzékeim, a másik emberre irányított éber pillantásomban." - Ia Grenberg

A svéd szerzőnő révén ismét kapcsolataink "részletei"-be merülhetünk az augusztus végi könyvklub-on. Olvassátok velünk még Ia Genberg: Részletek című, rövid regényét és gyertek beszélgetni, online, augusztus 27-én!

Jelentkezés és részletek augusztus 29.-ére (online, 18.00-20.30):
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdlUkRHTU1SQ9ErnTZjivcrQ6OFsQY-KsIMPhmaNmK7Si9eFQ/viewform?usp=pp_url

MEGJELENT!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki egy este a hátizsákjába tömte minden gondját és baját. Kisurrant az Utolsó Esély zűrös tanulói közül, hogy a tónál végre megszabaduljon súlyos terhétől. Caplatott a sötét réten át, míg fejében szüntelen visszhangoztak a szülei, a haverjai, a pszichológus, a műsorvezető és a tanárok szavai. Shy elindította a kedvenc albumát, de a legzseniálisabb dalok sem tudták elnyomni a benne kavargó zavaros kánont. Az ingoványos út végén azonban váratlan fordulat történt...

Max Porter új regénye PJ Harvey-t és Cillian Murphy-t is lenyűgözte – az Oscar-díjas színész ráadásul a címszereplője és producere is a kötet Steve címmel készülő, a Netflixen debütáló filmadaptációjának. A 90-es évek közepén játszódó történet a Sunday Times-bestseller újragondolása, a film (a könyvvel ellentétben) Steve igazgató szemszögéből követi végig a javítóintézet, és az ott élő diákok egy sorsdöntő napját, amely során megismerjük Shy-t is (Jay Lycurgo).

Ha még a premier előtt elolvasnátok, a Shy (Totth Benedek fordításában) már a könyvesboltokban, vagy megrendelhető innen is: https://bit.ly/Max_Porter_Shy

„A hétköznapi, sallangoktól mentes nyelven megszólaló regény gyors-lassú lüktetését a hosszú mondatok adják. A brit–pakisztáni szerző – sok esetben – pont helyett vesszőt használ, ennélfogva a körkörös gondolatok akár másfél oldalon át is folytatódnak. Minthogyha Az utolsó fehér ember mindentudó narrátora afféle láthatatlan operatőrként, egy fekete-fehér tévé osztott képernyőjén – egyidejűleg és vágatlanul – jelenítené meg a főszereplők belső monológjait. (A hömpölygő szöveget Pordán Ferenc kitűnő fordítása teszi magyarul is élvezetessé.) Ennek a vizuális-narratív fogásnak köszönhetően, a kétoldalú szavak szürkezónájában találja magát az olvasó, mígnem monokrómmá sötétül a monitor. Voltaképpen itt véget is érhetne ez az allegorikus mese a mindennapi rasszizmusról és diszkriminációról. Csakhogy Mohsin Hamid romantikus végszóként kitesz elénk egy üres, fehér dobókockát, ezáltal a remény hangján zárja ezt a tegnap-ma-holnap játszódó spekulatív fikciót.” – Hegedűs Claudia kritikája Mohsin Hamid Az utolsó fehér ember (Pordán Ferenc fordítása) című regényéről a legújabb Élet és Irodalomban.

https://bit.ly/Mohsin_Hamid_Az_utolso_feher_ember

„Görcsi Péter mindjárt elsőre nagyregényt tett le az asztalra: a Várni a 29-esre nem csupán terjedelmében impozáns és elismerésre méltó munka, hanem szándékában és erőfeszítéseiben is. Fiatal író esetében esetleg ódzkodhatnánk mélyen szántó emberismeretet és megalapozott világszemléletet emlegetni, Görcsi azonban komoly írói látásmódról ad tanúbizonyságot. Az olyasmik észrevételezése, mint a skandináv mosoly mibenléte, vagy hogy miként lehet magából az életből művészetet teremteni, azt jelzi, hogy Görcsi képes fölismerni az apróságokban a nagy egész puzzledarabkáit, ami fontos prózaírói erény.” – Benedek Szabolcs kritikája a legújabb Magyar Hangban Görcsi Péter Várni a 29-esre című debütáló regényéről.

https://bit.ly/Gorcsi_Peter_Varni_a_29_esre

„Láng a vele készített interjúmban azt mondta: »A gyilkosság volt az élesztőm« (ÉS, 2024/18., máj. 3.). Valójában minden gyilkosság rejtélyes. De a legnagyobb rejtély nem más, mint az emberek – akárhonnan nézzük – örökké megbízhatatlan meséje. A cselekmény végig kitartott feszültsége éppen abból a dilemmából következik, elhisszük-e, hogy a véletlenül bekövetkező események elkerülhetetlenek. Eddig a Bolyai volt Láng Zsolt legtitokzatosabb regénye, de Az emberek meséje még megfejthetetlenebb, és ezért még izgalmasabb.”

Láng Zsolt Az emberek meséje című regénye volt az ÉS könyve júliusban – Károlyi Csaba kritikáját a kommentben található linken tudjátok elolvasni.

https://bit.ly/Lang_Zsolt_Az_emberek_meseje

„A narrátor a másik emberre irányított „éber pillantással” emlékszik vissza, veszi számba a legapróbb alkotóelemet is, mintha azt sugallná, az egész csak a részletekben érhető tetten. De nem úgy, hogy puzzle-ként összerakjuk ezeket a részeket, hogy valami nagyobb ábrává álljanak össze, hanem úgy, hogy a részletben, a legjelentéktelenebben is felismerjük az egészet. Egy csésze kihűlt tea, egy csillogó fekete ruha vagy egy kallódó hajgumi ugyanis nemcsak egy kapcsolat apró részlete, hanem az egész viszony hordozója, szimbóluma is lehet. A Részletek az emlékezés és a kapcsolatok könyve, melyben a megfigyelés, a kontempláció ereje válik láthatóvá, illetve az, hogy a sodró lendületű hétköznapok közepette mekkora szükség lehet meditatív megfigyelésekre, melyekre, ha más nem is, az emlékezés biztosan alkalmat teremt.” – Kolozsi Orsolya kritikája Ia Genberg Booker-díjra is jelölt regényéről, a Részletekről (Petrikovics Edit fordítása, Féder Márta borítóterve). A teljes írást a Könyves Magazin oldalán, a kommentben található linken tudjátok elolvasni.

https://bit.ly/Ia_Genberg_Reszletek

JÖN! JÖN! JÖN!

„Az a kulcsa, hogy úgy viselkedj, mintha független lennél tőle, saját életed lenne, saját karrierrel. Ne legyél komplikált, és nézz ki jól. Ne beszélj túl sok hülyeséget, ne panaszkodj, és ne kérdezz túl sokat. Mintha különösebb erőlködés nélkül minden a helyére kerülne. Lassan tanultam meg ezt, sokkal lassabban, mint eddig bármi mást, de talán csak türelmetlen voltam.”

Muna Appelius a berlini fal leomlásának évében tölti be a tizennyolcat, és találkozik össze a húszas éveiben járó vonzó fotóssal és franciatanárral, Magnussal. Bár a férfi egyetlen közös éjszaka után eltűnik, Munát pedig lefoglalja az egyetem és a külföldi ösztöndíjak – gondolatai mégis folyamatosan a titokzatos Magnus körül forognak. Hét év elteltével újra összesodorja őket a véletlen, s a lány lassanként egyre mélyebbre merül a gyötrelmes és megalázó viszonyban. Mikor az egyenlőtlen, kínzó kapcsolat sorozatos verbális és fizikai erőszakba torkollik, Munának el kell döntenie, mihez kezd magával, az életével. Úgy tűnik, író lesz belőle – de ez már egy másik történet.

Terézia Mora biztos érzékkel szólaltatja meg a rajongás, függés, kiszolgáltatottság regisztereit megbízhatatlan elbeszélője, Muna szatirikusságot sem nélkülöző szólamán keresztül. S miközben feszült figyelemmel és együttérzéssel követjük a hősnő sorsának alakulását, a regény könyörtelenül szembesít azzal is, milyen képtelenül nehéz a mindennapokat átszövő hatalmi játszmákból kimenekülni.

A MUNA – avagy az élet fele (Fodor Zsuzsa fordítása) már előjegyezhető a Bookline webáruházban: https://bit.ly/Terezia_Mora_Muna

„McCarthy továbbra is remekül adja vissza a western-hangulatot, amely mára inkább csak vágyakozás a régmúlt szépségei iránt, hiszen a XX. század közepén járunk, így a szerző előrevetíti mindazt, ami modern, miközben felidézi a régi cowboy-életet, ami a szabadságot, az időtlenséget szimbolizálta. McCarthy ember- és tájismerete most sem okoz csalódást, ahogyan e kettő kapcsolatát is a rá jellemző módon, hosszan, elnyúlóan mutatja be. (…) A szinte folyószerű módon hömpölygő realista leírásoknak, valamint a szimbolikus történeteknek és a látszólag sehová nem vezető, már-már a végtelenségig nyújtott párbeszédeknek köszönhetően jelen regény esetében cselekményről alig beszélhetünk. A szereplők egy változó világ gyermekei, akiknél sorsszerű annak a feltárása, hogy mi az, ami elmúlt és mi az, ami hamarosan el fog múlni. Az újítást képtelenek elviselni, ezért is pattannak folyton lóhátra, hogy felfedezzék Mexikó vad tájait, így harmadszorra feszül egymásnak a szikár üresség a bujasággal, az élettel.” – Flaisz János kritikája Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájának zárókötetéről, A síkság városairól (Galamb Zoltán fordítása, Váradi Zsolt borítóterve). A teljes írást a Deszkavízió oldalán, a kommentben található linken tudjátok elolvasni.

https://bit.ly/Cormac_McCarthy_Hatarvidek_trilogia

„Mindenesetre fontos megállapítás a Sziszüphosz mítoszáé, érdemes lehet ragaszkodni hozzá: »Az ész kimondottan emberarcú, de könnyen fordul az isteni felé. Amióta Plótinosznak sikerült összeegyeztetnie az örökkévalóság szellemével, megtanult elfordulni legkedvesebb elvétől, az ellentmondástól, hogy a legkülönösebbet, az Egybe való tartozás mágikus elvét beépítse. (…) Az emberi gondolkodás mindenekelőtt sóvárgás.« Camus arra jut, hogy az emberlétnek elengedhetetlen része ez a sóvárgás. Amennyiben viszont megadjuk magunknak, amire vágyunk, a sóvárgás egyszeriben értelmetlenné válik, és azt kezdjük el tagadni, ami önmagunkká tesz bennünket. A francia szerző szerint, mint fentebb is utaltam rá, elengedhetetlen tudomásul venni azt, hogy a világ nem teljesíti be az ember vágyakozását. Viszont ettől még vágyakozni kell. Lázadni az ellen, amiről belátjuk, nem emberi léptékre lett szabva.” – Vargyas Zoltán kritikája Albert Camus Sziszüphosz mítosza című kötetéről a legújabb Magyar Hangban.

https://bit.ly/Albert_Camus_eletmu_sorozat

ÚJRA KAPHATÓ!

Sokan kérdeztétek az elmúlt hónapokban, és végre elmondhatjuk: újra kapható Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol-trilógiája a könyvesboltokban!

A Könyves Magazin pedig, amely 2019-ben az Év könyvének is választotta a trilógiát, összegyűjtötte tíz legkedvesebb idézetét az izlandi írótól: „Az Egyed Veronika és Patat Bence fordításában olvasható idézetek persze csak egy részét mutatják meg annak a gazdagságnak, ami az izlandi író regényeit jellemzi. Stefánsson a hétköznapok történeteit emeli fel, lírai prózájában a szerelem, az idő, az élet, a halál és az emberi természet legnagyobb kérdéseit kutatja és változtatja a világot költészetté, miközben izgalmas, cselekménydús, drámai hatású történeteket épít fel.”

A teljes cikket itt tudjátok elolvasni: https://bit.ly/Konyves_Magazin_Jon_Kalman_Stefansson_tiz_kedvenc_idezet

A Menny és pokol-trilógiát pedig itt találjátok: https://bit.ly/jks_mennyéspokol_bookline

„A Pénelopeia egy forgó díszleten, a jelmezen és néhány színes fényen kívül kizárólag a színészeiből építkezik. Ezek a színészek pedig mesélnek, ahogyan a karaktereik – elsősorban Pénelopé mesél. Az előadóművészetek legősibb formáit idézi ez a mesélő gesztus, ami olykor hangszeres kísérettel történik. Ahogyan Homérosz elmesélte Odüsszeusz történetét, ahogyan Odüsszeusz elmesélte saját kalandjait a Phaiákoknál, úgy Pénelopé is elmeséli saját életét az alvilágban. Ezzel természetesen képviseli azt az álláspontot is, hogy a saját élet elmesélése és összegzése nem csupán a férfiak kiváltsága, nem kizárólag nekik lehetnek epikus kalandjaik. De ennél általánosabban bennünket, nézőket is önmagunk életének, döntéseinek és kapcsolatainak vizsgálatára hív.”

Keszte Bálint kritikája a Maladype Színház/Theatre Pénelopeia című előadásáról, Balázs Zoltán rendezésében, és Varga Gabriella, Orbán Nelli és Bajkó Edina főszereplésével. A Margaret Atwood kisregényéből (Géher István fordítása, Féder Márta borítóterve) készült magyar-makedón-lengyel összművészeti produkcióról a Revizor - a kritikai portál oldalán, a kommentben található linken olvashattok bővebben.

https://bit.ly/Margaret_Atwood_Penelopeia

JÖN! JÖN! JÖN!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki egy este a hátizsákjába tömte minden gondját és baját. Kisurrant az Utolsó Esély zűrös tanulói közül, hogy a tónál végre megszabaduljon súlyos terhétől. Caplatott a sötét réten át, míg fejében szüntelen visszhangoztak a szülei, a haverjai, a pszichológus, a műsorvezető és a tanárok szavai. Shy elindította a kedvenc albumát, de a legzseniálisabb dalok sem tudták elnyomni a benne kavargó zavaros kánont. Az ingoványos út végén azonban váratlan fordulat történt...

„Egyszerűen imádom Max műveit... A Shy összetörte a szívemet.” – nyilatkozta Cillian Murphy, aki címszereplője és producere is a regény Steve címmel készülő, a Netflixen debütáló filmadaptációjának. A 90-es évek közepén játszódó történet a Sunday Times-bestseller újragondolása, a film (a könyvvel ellentétben) Steve igazgató szemszögéből követi végig a javítóintézet, és az ott élő diákok egy sorsdöntő napját, amely során megismerjük Shy-t is (Jay Lycurgo). A forgatókönyvet Max Porter írta, aki nem először kollaborál az Oscar-díjas Cillian Murphy-vel: A bánat egy tollas állat című regény színházi adaptációján is együtt dolgoztak 2019-ben.

A Shy (Totth Benedek fordításában) már előjegyezhető: https://bit.ly/Max_Porter_Shy

📷: Cillian Murphy, Max Porter és Jay Lycurgo a Steve forgatásán / Deadline

JÖN! JÖN! JÖN!

„Az élet vágyakozás, megbánás, az élet egy halott, frissen kifogott bálna a Hvalfjördur melletti tengerparton 1970-ben.”

2022 augusztusában Paul McCartney egy fa árnyékában pihen London egyik parkjában. A közelben a Jón Kalman Stefánssonhoz igencsak hasonlító író azon tépelődik, hogyan szólítsa meg gyerekkorának hősét. A nagy pillanat előtt számba kell vennie az emlékeit, kibogozni élettörténete vaskos csomóit, mert a legendás zenésznek tudnia kell, micsoda űr keletkezett benne, amikor hétévesen elvesztette édesanyját, s nem sokkal később a Beatles is feloszlott. Magányán nem enyhíthetett sem a tőle eltávolodott édesapja, sem a Biblia - de ott voltak neki Izland Nyugati-fjordjai és a Gilgames-eposz...

Az izlandi Ríkisútvarpid szerint Jón Kalman Stefánsson legújabb regénye „a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is”. Erre a különleges belső utazásra hívja az olvasót a Sárga tengeralattjáró, az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja.

Stefánsson legújabb regénye augusztus végén jelenik meg Patat Bence fordításában, a borítót Tillai Tamás sorozatterve alapján Oláh Gábor készítette. A szerző idén ősszel a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál/International Book Festival Budapest díszvendége lesz, ahol a magyar olvasók újra találkozhatnak vele, a Sárga tengeralattjáró pedig már előjegyezhető itt:

https://bit.ly/Jon_Kalman_Stefansson_Sarga_tengeralattjaro

„Ez az emlékirat monumentális és filigrán. Érzelmi térkép, bőrre írt honismereti könyv, gyermekkor-eposz. Mi több, a kelet-európai szocializmus költői ténykönyve. Olyan könyv, ami felszólal minden politikai éntelenítés ellen.” – mondta a Világló részletekről az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller 2023. október 7-én az ausztriai Heidenreichsteinben, ahol a Literatur im Nebel fesztivál díszvendége Nádas Péter volt.

Az akkor elhangzott beszéd most Frank Ildikó Eszter fordításában olvasható a Jelenkor folyóirat július-augusztusi lapszámában.

A Világló részleteket itt találják: http://bit.ly/nadaspeter_vilagloreszletek

Kilencvenegy éve ezen a napon született a tavaly júniusban elhunyt Cormac McCarthy, az apokaliptikus víziók mestere, az emberi lélek sötét mélységeinek elhivatott krónikása, Andok Tamás pedig egy “régóta dédelgetett álomprojekttel” ünnepli az évfordulót: újraolvasta a szerző teljes Határvidék-trilógiáját, méghozzá megszakítás nélkül. Olvassátok el a teljes írást a Nyugati tér blogon: https://nyugatiter.blog/2024/07/az-ifjakat-csabito-mexikoi-lelek/

A javított kiadásban megjelent trilógia zárókötetét, A síkság városait pedig itt találjátok: https://bit.ly/Cormac_McCarthy_A_siksag_varosai

Az ifjakat csábító mexikói lélek - nyugatiter.blog Kilencvenegy éve ezen a napon (1933. július 20-án) született a tavaly júniusban elhunyt Cormac McCarthy, az apokaliptikus víziók mestere, az emberi lélek sötét mélységeinek elhivatott krónikása. Nekem pedig egy régóta dédelgetett álomprojekttel sikerült megünnepelnem az […]

„»Úgy éreztem, hogy ideje megkérdeznem, amit korábban sohasem hoztam szóba:
– Az Amerikába költözést fontolgatod?
– Igen – nézett a szemembe.«

A könyv tulajdonképpen egy szívszorító vallomás arról, hogyan érlelődik meg Táhírban és családjában a fenti gondolat, hogyan jut el a figyelmeztető jelként is felfogható 2009-es kihallgatástól a konkrét tervekig, amelyek kulcseleme az útlevél és a vízum viszontagságos, sőt kockázatos megszerzése. Az időrendben lineáris – visszaemlékezésekkel csak egy-egy fontos részlet erejéig megszakított – események fejezetről-fejezetre egymásba fűzött sorozata nagyon érzékletesen mutatja be azt a folyamatot, ahogyan az ujgur kisebbséggel szembeni kínai elnyomás egyre szigorúbbá válik, és a Táhírhoz hasonló értelmiségiek – de nem csak – mozgástere az élet minden területén elviselhetetlenné szűkül. A könyv címe (Ha értem jönnek éjjel) megegyezik az egyik fejezet címével is, és kiválóan jelképezi azt a feszültséget, ami az egyre növekvő félelem és bizonytalanság közepett áthatja a szerző családjának életét.” – az Olvasóterem blog kritikája Táhir Hamut Izgil Ha értem jönnek éjjel című memoárjáról.

https://bit.ly/Tahir_Hamut_Izgil_Ha_ertem_jonnek_ejjel

„A most megjelenő Zehu viszont nem újrakiadás, hanem egy teljesen újraírt regény. Forgách ennek apropóján a családjáról mesél: az édesanyja halála után rengeteg dokumentum és levél került a kezébe, elolvasott például egy huszonkilenc éven át tartó levelezést a nagyanyja és az anyja között. A procedúra két hétig tartott, majd időrendbe rakta a negyvenes évektől egészen a hetvenes évekig tartó levelezést. A Zehuze alapja ez a levélváltás volt, később azonban egy nem várt fejlemény következett be: a könyv kiadása után előkerült újabb százötven levél. Lényegében ez a mozzanat volt a Zehu megírásának kiindulópontja.”

A Zehu bemutatójáról szóló tudósítással kívánunk boldog születésnapot Forgách Andrásnak! A teljes beszámolót a kommentben található linken, kulter.hu oldalán tudjátok elolvasni, a kötetet pedig itt találjátok:

https://bit.ly/Forgach_Andras_Zehu

📷: Tolnai Ottó és Forgách András közös könyvbemutatójuk előtt a Nyitott Műhelyben, 2024. június 14-én

„…aki szeretne olvasni egy olyan kötetet, amely - ha nem is hibátlan, de cserében - sodró lendületű, kiszámíthatatlan és kellően merész, akkor az bátran tegyen próbát a spanyol Martínez vékonyka debütáló művével.”

Bak Róbert kritikája Layla Martínez debütáló regényéről, a Szúról az Ekultura.hu oldalán.

https://bit.ly/Layla_Martinez_Szu

„A könyv hatodik szereplője, Sally, a remény. Nehezen észrevehető, alakja csupán a történetek peremvidékén rajzolódik ki, ő a mindegyikben felbukkanó állandó tényező. Nem kap saját fejezetet, hisz’ jelenléte nem múlt idő. A Részletek már csak emiatt is pont olyan, mint az élet. Figyelme a viharokra irányul, miközben legalább olyan fontos a szélcsend is, amelyet sokkal nehezebb észrevenni, hiszen szépsége magától értetődő.”

Ia Genberg Részletek című kötete négy csillagot kapott a Magyar Narancs Visszhang rovatában. Bolla Ági kritikáját a legfrissebb lapszámban tudjátok elolvasni, a könyvet pedig itt találjátok:

https://bit.ly/Ia_Genberg_Reszletek

„A szenzáció szóval óvatosan kell bánni a magyar irodalomban, még akkor is, ha olyan jelentős – viszont már halott – szerző eddig kiadatlan műve jelenik meg, mint Borbély Szilárd. Az írók és költők ugyanis jól tudják, hogyan működik az utókor, és azt, hogy amit az asztalfiókban hagynak, az valamikor, valaki számára érdekes lesz. (…) »Borbély Szilárd már életében is a magyar irodalom élvonalához tartozott, korai halálával pedig gyakorlatilag klasszicizálódott, és megkerülhetetlen alak lett« – mondta az Indexnek Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, akivel az Árnyképrajzoló és egyéb prózai írások című kötet kapcsán beszélgetett Dzsubák Tamás az Index.hu-n. A teljes írást a kommentben található linken tudjátok elolvasni, a könyvet itt találjátok:

https://bit.ly/Borbely_Szilard_Arnykeprajzolo

„Etelka néni első és utolsó mentsvára Kádár János volt. A Kádár, na, ő aztán nem flancol, mondogatta nagyanyámnak, nézze meg, Juci néni, nézze csak meg, ugyanaz az öltöny van rajta évek óta, nem kérkedik, nem a pult alól vásárol, mint a többi. A krumplis tészta a kedvence. Nem tagadta meg magát, mint mások, nem a dollárboltban veszi az amerikai cigarettát, hanem a trafikban a Munkást. Nem a pulpitusról okos, bemegy a munkások közé a szalaghoz; nem felejtette el soha, honnan jött. A focimeccsen ott ül a tribünön, mint a melósok, drukkol a Vasasnak, a munkáscsapatnak. Nézze meg a feleségét, mindig ugyanaz a kiskosztüm, retikül. A haja is olyan semmilyen. A hangját nem hallani, ő főz otthon, azt mondják. A kertjükben csirkéket tartanak.”

Olvassatok bele Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényébe a 24.hu-n, a kommentben található linken.

https://bit.ly/Janossy_Lajos_Orok_hely_es_mindenhol_ido

„Amikor a Részletek fülszövege Annie Ernaux műveit megidéző őszinteséggel és éleslátással jellemzi Ia Genberg elmélkedését az alkotásról, emlékezésről és az emberi kapcsolatok bonyolult természetéről, az egyáltalán nem hat hízelgésnek vagy túlzásnak. A svéd író elképesztő erővel teremt atmoszférát, és viszi végig az olvasó érzékeit a sokatmondó részleteken, amelyeket egy életen át hordoz magával a főhős, akinek a könyv elején egy lázas megbetegedésből kezdenek el kibomlani az emlékei. Ezek az emlékek ráadásul egy olyan korból származnak, amikor a kapcsolatok nyomait még a lélek őrizte, nem pedig a közösségi oldalak. Az internet előtti kort idézi meg, márpedig »akkoriban, ha valakit hagytunk elmenni, az a szó szoros értelmében azt jelentette, hogy elengedtük«.”

A HVG nyári ajánlójában Ia Genberg Részletek című kötete (Petrikovics Edit fordítása, Féder Márta borítóterve).

A könyvet itt találjátok: https://bit.ly/Ia_Genberg_Reszletek

André Ferenc Dsida Jenő-díjas!

„Kepler letért a pályájáról, de úgy tűnik jó úton jár.” – nyilatkozta a Transtelexnek a csíkszeredai származású költő, aki a Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című kötetéért kapta meg az elismerést. A Dsida Jenő-díjat azok a szerzők kapják a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjától, akik az adott évben, a legkiemelkedőbb kisebbségi nyelven megjelent kötetet alkotják.

A kötetet itt találjátok:
https://bit.ly/Andre_Ferenc_Kepler_horoszkopiras_kozben_leter_a_palyajarol

Dsida Jenő-díjat kapott André Ferenc csíkszeredai költő A Dsida Jenő-díjat a legkiemelkedőbb kisebbségi nyelven megjelent kötet szerzője kapja.

Épp egy hete kezdődött a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyre idén meghívást kapott Halász Rita, Láng Zsolt, Varró Dani és Visky András (András Visky (official)) is. Prieger Zsolt és Magyar Bori megrendítő előadással emlékezett Térey Jánosra a költő halálának 5. évfordulója alkalmából és az olvasók találkozhattak az ősszel szerzőink sorába lépő Mátyus Melindával is. A tartalmas napokért köszönet a vendégeknek, az érdeklődő olvasóknak és a szervezőknek!