Mindennapi Gabesz

Összeszorult torokkal, sajgó lélekkel tudatom a barátaival, hogy 49. évében elveszt***em szeretett fiamat Szigeti Gábort.

Apaként ennél nagyobb fájdalmam nem lehet, mint hogy nekem kell eltemetnem elsőszülött fiamat.

Kérek minden barátot, barátnőt, akik szerették, becsülték Gábor fiamat, kísérjék el majd utolsó útjára, és közösen emlékezzünk a mindig mosolygós, jóhumorú, kedves fiúra.

A temetés helyét és időpontját később közzé tesszük.

Ezt reggel kaptam!

"Kedves Gabesz!

Életem legnehezebb és egyben legjobb döntése volt, hogy egy éve írtam neked és időpontot kértem Tőled! Már az első alkalommal éreztem, hogy most kapom meg azt a segítséget ,őszinteséget és támogatást, amire világ életemben szükségem lett volna és soha senkitől, még a szüleimtől se kaptam meg. Támogattál, amikor kellett, szét rúgtad a seggem, amikor kellett. :D Nulla önbizalommal, annál több megfelelési kényszerrel, dagonyázva az önsajnálatban...,egy éve. Ma, boldogan, szeretve önmagam, nem megfelelni másoknak,élem az életem. Új munka, új ismerősök, akik támogatnak, nem lehúznak, akiknek én is szívből adhatok, mert végre nem kihasználnak. Köszönöm. Mindent köszönök. Az idődet, a sok odafigyelést a találkozások között, hogy rám írtál mindig, hogy haladok, hogy vagyok, beszéljek, kommunikáljak, ne akadjak el, ne adjam fel. Ráéreztél mindig,mikor van szükségem üzemagyagra! Hálás vagyok és ahogy megbeszéltük, havi egyszer mindig menni fogok, hogy mindenben megerősödjek és ne tudjon meggyengíteni már semmi, csak erősítsenek a pofonok!
Marcsi! "

Én is köszönöm, hogy kitartottál, nem adtad fel és figyeltél arra, amit mondtam! Még ha időnként kapálóztál is és szét kellett rúgnom a segged :D

Ha segítségre van szükséged, itt tudsz időpontot foglalni: www.szigetigabesz.hu

Barátnőmmel begurultunk az Obi elé, megláttam ezt a szobrot és mondtam: Zümzüm 🤣🤣🤣
Erre barátnőm felnevet
- Nekem is ez jutott eszembe 😁😁😁😁😁
Aki nem tudná miért poén, nézze meg az Éjszaka a múzeumban című filmet 😀😀😀😀

Engedd el!

Ettől az "engedd el" beszólástól agyfaszt kapok, pedig a szakmám, hogy megtanítsam az elengedést az embereknek, de amikor ezt így benyögik, hát kijön belőlem a Hannibal Lechter 😃
Mert qrvára nem érzi át az ember, hogy aki épp az őt ért sérelmet, gondot, bánatot próbálja megosztani vele, az milyen lelkiállapotban van, miért érinti őt olyan mélyen, nem érdekli, szabadulni akar és benyögi: engedd el! Hát én is elengednélek, ha épp a párkányba kapaszkodnál... :D
Persze. Nem mindenki alkalmas "segítőnek", sem jó hallgatóság, de akkor ezt kell mondani, hogy sajnos ebben nem tudok tanácsot adni, keress egy nálam felkészültebb valakit. Mennyivel támogatóbb dolog, nem? Mint benyögni, hogy engedd el.
Én úgy gondolom, helyén tudom kezelni a dolgokat. De van, amikor én is felbacom magam rendesen és jólesne kipufogni magam. És amikor elkezdeném, valaki benyögi, hogy engedjem el. Na ahhoz kell önuralom, hogy akkor ne baccam tarkón :D
Mielőtt ezt benyögitek embereknek, gondoljátok végig, hogy nektek is jól esett/esne, amikor gondotok volt és csak gyorsan kibeszélhettétek magatokból, mielőtt felrobbantatok volna. És utána jobb lett. Majd megoldjátok, vagy megoldódik, de már jobb. Mi lett volna ,ha akkor benyögi valaki: ááá, engedd el! :D

Ti hogy álltok ehhez? Zavar, nem zavar? :)

Nem sok egy kicsit?

Két napja este elszaladtam az Aldiba. Ott vettem észre, hogy a bankkártyám otthon maradt és csak 8000 Ft van nálam. Akkor okosan kell vásárolni.
Sose szoktam számolni, hogy hol tartok, de most érthető okból fejben összeadtam. Vettem 10db kutyakaját, literes joghurtot ,pár dolgot még. Olyan 6400 Ft körül jártam. Állok a kasszánál, mögöttem sor, csajszi (ismerem is, sokszor dumcsizunk) pittyegi a dolgokat, majd mondja: 10850 Ft
Mennyi? Ez hogy jött ki? Végig futott bennem, hogy ha én számoltam el magam, az vér ciki, itt kígyózik a sor, persze mindenki qrvára siet, mögöttem a faszi cicceg, rászóltam, hogy NE ciccegj! Nyugi legyen! :D Na ő egyből az üzlet vége felé kezdett bámészkodni.
Csajszi nézi a gépet, vissza húzza a kutyakajákat, pittyeg újra, 6540 Ft.
Na, ez már szimpibb! Kifizettem, kimentem a kocsiba és elgondolkoztam.
Az utóbbi időben többször éreztem, hogy mintha túlfizettem volna, főleg a múltkori Lidl vásárlás, amikor úgy tippeltem, hogy 12 körül járok és 18 at fizettem. Ott csak csodálkoztam, hogy ez aztán qrva drága lett, de mi van, ha ugyan ilyen elütésekből jöttek össze a megérzett túlfizetéseim?
Szóval most elhatároztam, hogy én is úgy fogok vásárolni, hogy ha kell, telefonnal adom össze, hol tartok és ha ettől nagyon eltér, amit számoltam, akkor igen is át fogom nézetni tételesen, és magasról leszarom, ki türelmetlenkedik mögöttem.

Ti jártatok hasonló módon? Hogy kezeltétek?

Aki lemaradt a mai beszélgetésről, itt vissza tudja hallgatni :)
https://www.facebook.com/photo?fbid=730934429042600&set=a.528152985987413

Ma leválásról és az elengedésről beszélgettünk Szigeti Gábor, motivációs trénerrel.
Lemaradtál? Máris visszahallgathatod, itt:
https://soundcloud.com/user-861795585-898585516/regio-radio-elengedes-szigeti-gabor-motivacios-trener?utm_source=regioradio.info&utm_campaign=wtshare&utm_medium=widget&utm_content=https%253A%252F%252Fsoundcloud.com%252Fuser-861795585-898585516%252Fregio-radio-elengedes-szigeti-gabor-motivacios-trener

Ha kérdésed adódik, várjuk sms-ben a 0758 894 598-as számra, vagy Facebook messengeren.
Hallgass minket élőben: 🎶 https://regioradio.info/

Holnap reggel 11:10-től újra élőben leszek a Régió rádióban. Online fogható. 😁

Mindenen kattogok, mit hogy oldok meg, ráadásul mindent nekem kell csinálni!

Ismerős ez az érzés? Amikor sorakoznak a fejedben a gondolatok és mint a folyón lezajló jég, ami akadályba ütközik, feltorlódnak a fejedben és szétfeszítenek? Amikor pl a munkában a főnököd folyton csak terhel csak terhel és egymás után adja a feladatokat, amik már nem is rád tartoznak, vagy akár munkaidőn túl is felhív, vagy hétvégén, hogy ezt azt csináld még meg?
Hogy mondjak nemet, hisz a főnököm!
Először menjünk sorjában. A kattogás.Csak azon problémázz, amire tudsz hatni, aminek a megoldása a kezedben lehet. Amire nincs ráhatásod, pl politikai helyzet, háború,stb. azon felesleges kattogni, csak magaddal cseszel ki.
- Fókuszálj azokra, amiket megoldhatsz.
- Állíts fel egy fontossági sorrendet, írd le papírra és mint a közértben, szépen haladj sorban és pipáld ki, amit megoldottál
- Mindenre adj időt magadnak, de tűzz ki melléjük cél-időpontot. Ha nincs időpont, csak halogatni fogod, ahogy eddig.

Ha úgy érzed mindenhol neked kell megcsinálni mindent, állj meg egy pillanatra. Ha ez a munkában van, vedd elő a munkaköri leírásodat, olvasd át figyelmesen és ha ezen felül vagy terhelve, akkor állj a főnök elé és mondd el, hogy folyamatosan plusz munkát vár el, amiért eddig nem adott plusz pénzt. Ezért visszamenőleg szeretnéd,ha ezt rendeznétek, megszabnátok a plusz munkák anyagi vonzatát és akkor TE eldöntöd, megéri e megcsinálni, vagy ossza szét a munkát a kollégák között. A hétvége pedig hétvége mindenkinek, ha nem olyan a beosztásod, hogy van hétvégi meló is, akkor ne zavarjon.
Húzd meg a határaidat. Hogy eddig és ne tovább. Érezze a család is, hogy eddig tűrsz, innentől meg robbansz, ezt lehet, ezt már nem. Mutass erőt,mert most mindenki azt hiszi, azt csinál veled,amit akar.
Ha segíthetek erőt gyűjteni, itt megtalálsz: www.szigetigabesz.hu

Ti hogy vagytok ezekkel? Jelen van az életetekben valamelyik probléma? Ti hogy kezelitek?

Harc a fészbukkal! Kicsit olyan Dávid és Góliát csata :D

Reggel a hírfolyamom feldobott egy Blikk cikket, ami azzal foglalkozott, hogy hogy néz ki ma egy egykor (2000-es évek elején) híres magyar pornószínésznő, aki valljuk be, jó 10-12 éve teljesen próbál civil életet élni. És bedobtak róla egy olvasó által készített qrva előnytelen ,szar képet, mintha engem kapnának le tegnap, 4 nap lázas, gyenge hajléktalanhoz hasonló állapotomban :D Ma már hajat vágtam, borotválkoztam, emberi formám lett!
Szóval a cikk alá írtam annyit, hogy "Jól" tettétek, hogy utána jártatok, nehogy már normális életet tudjon élni, újra és újra be kell dobni a polgári nevét is. Ezért rühellem ezeket a magukat újságírónak kiadó népművészeti cserépedényeket (nem ezt írtam, hanem amit jelent :D ,de azt hiszem emiatt tiltott a Fb).
Rám ír a fb, hogy Gyűlöletbeszéd!!! Érted? Gyűlöletbeszéd miatt korlátoznak. Kértem felülvizsgálatot, 1mp alatt ők felülvizsgálták és holnapig korlátoztak. Na mondom, csesszétek meg, addig megyek, amíg igazam nem lesz, mert hol van itt a szólásszabadság? Kértem egy bizottsági felülvizsgálatot és angolul/magyarul ezt küldtem el nekik!

"Egy mai újságcikk azzal foglalkozik, hogy egy 2000-res évek elején híres magyar pornósztár, aki már nagyjából 20 éve maga mögött hagyta azt a múltját. Azóta játszott egy kórház sorozatban is, de már 10-12 éve civil életet él. És újra bedobták a köztudatba a polgári nevét, egy mai, nem előnyös fotót róla. Úgy gondolom, ez egy gusztustalan dolog. Annyit írtam, hogy ez nem újságírókhoz méltó dolog. Ti meg korlátoztatok. Akkor a Facebook nem tiszteli a privát szférát? Mert ha emiatt engem korlátoztok, akkor ezt sugalljátok. Én az újságcikk alá írtam kommentet,az újságnak címezve. Ha ez valakit sértett, akkor csakis az "újságíró" önérzetét és ő jelentett. Akkor hol van itt a szólásszabadság? Mert ezt vettétek el tőlem!

Itt tartunk! :) Majd kommente írom, mik a fejlemények :D

Vesemedence gyulladás, nem kis szopás :( Ezért mondtam le az ügyfeleket.

Pár hete fájt a bal vesém. Szedtem rá mindenfélét, nospát úgy,mint az M&M darzsét :D aztán elmúlt. Múlt héten meg a jobb vesém kezdett fájni. Pár éjszakát nem aludtam,mivel az a folyamatos tompa fájdalom elviselhetetlenül rossz. Pillanatra se múlik. Aztán úgy nézett ki pénteken, hogy elmúlt. Tökre megörültem. A szombatot apuval töltöttem, dumcsiztunk ebédeltünk,aztán délután itthon filmeztem, amikor éreztem, hogy kezdek fázni .Nah, ez láz. Először csak 36,7 volt, de pár perc múlva már 37,3 és fél óra múlva 38,5. És ez maradt egész vasárnap, hétfő délutánig, amikor beállt egy 37,9 re. Ma reggel úgy örültem a 36.6 nak, de délután 2 körül megint 37,9 lett. Most megint jó. Szerintem már kifele megyek belőle. Remélem :D :D
vigyázzatok magatokra, ilyen melegben nagyon könnyű megfázni egy klímától, ventilátortól, huzattól.

Aki lemaradt a rádiós beszélgetésről, itt meg tudja hallgatni
https://www.facebook.com/photo/?fbid=726055209530522&set=a.528152985987413

Mi az, amit szülőként tehetsz a gyereked jövőjét illetően? Hogyan támogasd, mire figyelj oda? Ezekre a kérdésekre is kitérünk beszélgetésünkben a kedvenc motivációs trénerünkel, aki nem más, mint Mindennapi Gabesz.

Hallgasd vissza a beszélgetést, és kövess bennünket, mert ezentúl kéthetente jelentkezünk új témákkal.
👇👇👇
https://soundcloud.com/user-861795585-898585516/regio-radio-szigeti-gabor-motivacios-trener

Nem erre számított! :)

Itt Kispesten újítják fel végre az Üllői utat a piacnál. Valami csövet is cseréltek, gondolom emiatt, de a lényeg, hogy új aszfalt lesz végre. Tegnap előtt araszoltam arra, viszonylag meleg volt, a melósok simították az aszfaltot, páran várták, hogy ők következzenek, pont mellettük voltam, lehúztam az ablakom.
Látom, hogy az egyik melós rám néz és átfut az arcán, na ez a nagydarab 🌳szi mit fog beszólni. Én meg....
- Sziasztok! Köszönöm szépen a munkátokat, hogy megcsináljátok az utat. szépen dolgoztok. Kitartás ebben a melegben!
A csodálkozástól alig kaptak levegőt, aztán akin hamarabb átfutott az új infó, az integetett :D
Ma jöttem most pont ott, elvileg szembe nem lehetett átmenni, mert egy kis úthengerrel ott állt az egyik munkás, de meglátott, megismerte szerintem a kocsit, mert intett, hátra tolatott, átengedett és vissza állt :)
Ugye hogy jó adni? És motiválni másokat? Megköszönni a munkájukat? És pont annyi energiába kerül, mint kiugatni, hogy miaqvaanyátokatszüttyögtökitt?", mint amit hallok sokszor.
Ezért is jó jónak lenni! :)

Így péntekre egy kis vidámság! :)

Ma 11:10-től élőben leszek a Régió rádióban. :)

Főoldal - Régió Rádió ProgramajánlóSzórakozás Nyári Suli és gyerekfelügyelet a Központban Régió Rádió | 2023-06-20 Újabb interjúval várunk Titeket . Vendégünk volt Tamás Vanda a KÖZ. – közösségi kávéház vezetője, akivel a nyári programokról, konkrétabban […] Bővebben arrow_forward

Mindennek van ára, a jó és a rossz dolgoknak is az életedben!

Van az a régi vicc, mikor a pasi odamegy a nőhöz:
- Elnézést hölgyem! Maga nagyon tetszik nekem! Lefeküdne velem 100.000 dollárért?
- Igen, természetesen!
- És 1000 dollárért?
- Hát minek néz maga engem???
- Azt, hogy mi maga, már tudom, már csak az áron vitázunk! :D

Régen a haverokkal volt egy játékunk. Mindenkinek kellett 5 fontos valamit választania az életéből, pl, bringája, kedvenc játéka, kedvenc kajája, nagymamája, haverja, stb. És akkor azt játszottuk, hogy ha valaki ide jönne és azt mondaná, ad neki 1000 Ft-ot, és soha többé nem játszhat vele, nem ehet olyat, nem lesz a barátja, stb. akkor lemondana e róla? És a "vicc", hogy egy bizonyos összegnél mindannyian lemondtunk a kedvenc dolgainkról.
Az MLM-ben van egy olyan módszer, amikor valaki elindul a bizniszben, hogy válassz ki 100 nevet a telefonodból és kezd el felhívni őket. Amit a "vezetőd" nem mondd el, hogy ez lesz az a 100 ember, akit nagy eséllyel egy életre el fogsz veszíteni az életedből. És miért? Egy 20 ezer Ft-os életbiztosítás-kötés reményében? Egy kezdőcsomag étrend-kiegészítőért? 50 ezer? 100 ezer? Ezzel be is áraztad azt a 100 embert!

Amikor csoportos tréninget szoktam tartani, elővetetek velük egy papírt és feliratom velük a 10 hozzájuk legközelebb álló barátot, ismerőst, esetleg családtagot. És elkezdem mondani az összegeket, hogy kiről mennyiért mondanának le, tehát ha adok 5 millió Ft-ot, akkor pl az Andival soha többé nem beszélhet. Én nem látom a neveket, én csak sorolom az összegeket. Ha valaki mind a 10 mellé írt összeget, akkor mondania kell, hogy kész. És képzeljétek el, 10 ből 10 ember kész szokott lenni. És ez nem azt jelenti, hogy ez a 10 ember rossz ember. Ez a 10 ember jobb életre vágyik és úgy gondolja, csak az anyagi jólét az, ami ezt megadhatja neki!
És most tedd a kezed a szívedre. Van egy barátod, akit ismersz 5 éve. Elvileg jó barátod, Zoli, de én azt mondom, szakíts meg vele minden kapcsolatot és cserébe adok neked 500.000.000 Ft-ot. Igen, ÖTSZÁZ MILLIÓT! Gondold végig az anyagi helyzeted, az életed eddigi alakulását,a lehetséges jövődet, hogy az adott képességeiddel milyen jövő vár rád és most helyettesítsd be az életedbe Zolit ,ki lehet az, aki hasonló és lemondanál e róla. Nyilván, az erkölcs azt mondatja mindenkivel, hogy nem. Mert fikció. Na de csöngetne-e az erkölcs, ha ez valósággá válna?

Ugyan így ára van annak, ha pozitív emberekkel veszed magad körül, hiszen akkor ösztönöznek, hogy sikeres legyél. Ha viszont negatív emberek vesznek körül, lehúznak, ne csináld, úgy se fog sikerülni, nem lesz boldog és sikeres életed! Ez is forintosítható!

Ti hogy látjátok ezt?

A bepisilek, a bácsi, az elveszett teló és az ott felejtett farhát!

Igen, ez így leírva olyan, mint egy elmebeteg vígjáték címe, pedig ma ez volt a valóság! :D

Voltam ma tárgyalni a másik szakmám ügyében, a világítástechnika miatt egy polgármesterrel, aztán "randi" két barátnőmmel (külön külön :D ) és siettem haza. Mivel most rászoktattam magam, hogy bárhol vagyok, iszom, rengeteg vizet iszom. Szóval siettem, mert éreztem, hogy bepissantok hamarosan. Ahogy megyek át a jobbkezes utcákon, meglátom, hogy egy bácsi ül a földön, a kerítésnek támaszkodva. Olyan 80 körül lehet. Elsuhantam mellette, de mondom, ez nem normális dolog, megkérdem, kell e segíteni. Fék, t***em egy kört a parkolóban és vissza. Közben jönnek mennek az autók, a bringások, rolleresek, babakocsis anyukák, de mintha a bácsi ott se lenne.
Megállok, próbálok úgy kiszállni, hogy ne pisiljek be :D
Látom, hogy a bácsi él, magánál van, de ki van tikkadva.
- Tudok segíteni?
- Van vize?
- Van, jöjjön. Alá karoltam, alig bírtam megemelni, mert az erőm arra összpontosítottam, hogy 2 éves korom után ne ma pisiljek be :D Beült***em a kocsiba, ment a klíma. Adtam neki hideg vizet, kezdett vissza jönni a színe.
- Mi legyen? Hívjak mentőt, vagy haza vigyem?
- Ha haza vinne, az jó lenne, a feleségem biztos aggódik.
Pár sarokra lakik. Már magától szállt ki. A néni már a kapuban állt.
- Hol voltál? Egy órája hívogatlak...
- A telefonom....a szatyrom... Közben a bácsi elmeséli, hogy jött haza, megcsapta a meleg, rosszul lett és leült a földre,de fel már nem tudott állni és, hogy én segít***em neki. És kiderült, hogy a bácsi a boltban volt, ott felejt***e a szatyrát, benne amit vett és a telefonját.
- Most mehetek el a boltba, mondja a néni, de ő meg sántít.
Pff, tuti bepisilek :D Tessék hagyni, elugrom a boltba, melyikben volt? Megmondták, elkértem a papa számát, hogy meg tudjam a boltban csöngetni. De előbb haza ugrottam :D
Utána el a boltba, meglett a telefon, a farhát is, onnan vissza az öregekhez. Kiderült, holnap megy a bácsi a kórházba a dokijával beszélni, meg EKG-ra, szóval megnyertem a holnapi fuvart is :D Inkább elviszem őket és majd értük megyek.
Most értem haza, késve, de megért***e az Online ügyfelem, hogy ez jó ok volt a csúszásra. :D

Váláskor hogy lépjünk tovább? Jó módszer a kutyaharapást szőrével elv?

Egy hosszú kapcsolat vége, még, ha nem is házasság volt, fájdalmas dolog lehet. Főleg, ha ez valamikor egy nagy -akkor még élethosszig gondolt - szerelemmel indult. Csak az idő átformálta.
Azzal tisztában kell lenni, hogy mindketten változunk és alakulunk az évek során. Valaki fejlődik és előre megy, van, aki marad az eredeti szintjén, vagy az idő előrehaladtával lustább lesz és belekényelmesedik mindenbe. Ekkor olyan szakadék tátong már két ember között, ami áthidalhatatlan. És jön a válás. De hogyan kezeljük?

Fontos megérteni, hogy a szakításnak, válásnak is vannak gyász időszakai. Düh, tagadás, elfogadás, alkudozás, depresszió, csak mindenkinél más más sorrendben.
Adj időt az érzéseid feldolgozására, a veszteség érzésére és az érzelmi feldolgozásra. Adj időt a fájdalomra és engedd meg magadnak, hogy kiélhesd a szomorúságot, a haragot vagy más érzéseket, amelyek felmerülhetnek ebben az időszakban. Nem ciki sírni, gyászolni, üvölteni dühösen, hiszen valljuk be, mindannyian kudarcnak éljük meg, ha egy kapcsolat véget ér.

Próbáld meg nem vádolni Önmagad! Ilyenkor a legrosszabb, amit tehet az ember, ha elkezdi ostorozni magát. Ne feledd, egy kapcsolathoz két ember kell, a szakítás okához is kettő kell! Inkább használd ezt az időszakot arra, hogy átgondold a kapcsolatotokat, a saját igényeidet és vágyaidat, hogy milyen elvárásaid voltak, és neki milyenek voltak. Gondolkodj el azon, mik voltak a válás okai, és milyen tanulságokat vonhatsz le a jövőre nézve. Az önvizsgálat segít abban, hogy továbblépj és megtaláld az utadat az új életszakaszban.

Ne feledd el, hogy volt időszak, amikor az életed adtad volna a párodért, ahogy ő is érted. Így fontos szerintem, hogy megmaradjon köztetek egy emberi kommunikáció. Hisz valamikor mindennél jobban szerettétek egymást. Ha ezt az emberek szem előtt tartanák, teljesen korrekt és kulturált szakítások, válások lennének! Nem sárdobálás.
Ha ez alap köztetek, akkor korrekt módon meg tudtok állapodni a vagyontárgyakról, a gyerekek elhelyezéséről, a válás részleteiről is.

Vedd körül magad olyan pozitív gondolkozású, támogató emberekkel, akik nem uszítanak az exed ellen, hanem ők is azt szorgalmazzák, hogy ezt békében zárjátok le. Uszítókra és véres szájú drukkerekre nincs szükséged! Ha nincs ilyen ember körülötted, akkor keress külső segítséget. Trénert, pszichológust, életvezetési tanácsadót.

És végül, ami nagyon fontos, hogy "ne halj bele". Ne zuhanj össze, ne ess depresszióba, ne hagyd el magad, hiszen akkor nem fogsz tudni tovább lépni. Sportolj, kirándulj, menj emberek közé és töltődj.

Úgy gondolom, mint Szigeti Gábor és mint motivációs tréner és életvezetési tanácsadó, hogy minden kapcsolatnak vannak szakaszai, amiknek meg kell adni a módját. Van a kezdete, amikor kampányolunk és küzdünk a másikért, van a közepe, amikor élünk benne, vele és van a vége, amit szépen le kell zárni. CSAK, ha lezártuk és meggyászoltuk rendesen, az után szabadna új kapcsolatba lépni, hogy ne vigyünk magunkkal oda olyan érzéseket, amit nem iránta érzünk, olyan dühöt, amit nem ő váltott ki belőlünk, olyan gyászt, amit nem iránta,miatta érzünk. Tiszta lappal kell indulnunk. :)
Ha segítségre van szükséged, itt megtalálsz engem: www.szigetigabesz.hu

Ti hogy szoktatok lezárni egy kapcsolatot? Milyen trükkötök, vagy bevált módszeretek van? :)

Motoros szerint rohadjak meg :D

Ma jöttem haza az utcánkban, 30-as övezet, amúgy se száguldozom itt. Tető lent volt, élveztem a napot, a jó zenét. Közeledem a zebra felé, elveszem a lábam a gázról, nézek jobbra balra, ember a környéken se, nem hogy gyalogos, aki átkelne, így épp ráteszem a lábam a gázpedálra, amikor a fal és az oszlop takarásából a járdán kivágódik a zebrára egy naked bike (minimum 250-es moci), rá a zebrára, én padlót fékezek, különben nekem csapódik, a faszi rázza az öklét és mutat a zebrára. Na én meg kikiabáltam, hogy az anyukája elég erősen az ősi mesterséget űzi és különben is nyelte volna inkább le,mert akkor nem itt tolná a baromságait. És ekkor motorosunk megáll és ezt mondja:
- Rohadj meg te barom, ez egy gyalogátkelő, meg kell állnod!
- Mondom igen, te agybaszott idióta, csak mutass már nekem egy gyalogot! Mert parasztot...."lovon", azt látok :D És ne várd meg, amíg kiszállok és leszedlek róla! :D Na ezzel elhúzott.
Komolyan, a múltkor a rolleres, most egy motoros....,legközelebb egy pótos IFA jön majd a zebrán és követeli .hogy elsőbbség jár neki? :D
Jelmagyarázat a képhez. A narancssárga nyíl, onnan jött a mocis, amúgy ilyen jól belátható ez a zebra, én meg a kocsival a fekete kis ábra voltam az úttesten :D

Segítség! Kamaszodik a gyerek, hogy kommunikáljak vele?

Ez nem atomfizika, csak idézd fel, Te milyen lázadó kamasz voltál. :) A szülők legnagyobb baja az, hogy elfelejtik azt, hogy ők is voltak 12-17 évesek. Náluk is elő jött, hogy már mindent jobban tudnak, a szülő semmit se tud, semmit se ért, amúgy is egy őskövület, bezzeg az ő tudása friss és 100%-os. Mondjuk 100%-os pont egy 🐴🌳szt, de mindegy :D Ők ezt hiszik. És ezen nem segít, hogy a szülő ilyenkor neki áll dominálni, hogy én etetlek, én ruházlak (na aki ezzel érvel, azt felrúgnám, mert ez a kötelességed!! Megcsináltad, akkor etesd, ruházd, tartsd életben), és kb minden alkalmat megragad, hogy kimutassa, ő a szülő, ő a főnök. Na de épp parasztlázadás van. Ilyenkor nem dominálni kell, meg lepisálni az ajtót, mint a farkasok, hogy a te lakásod, a te területed. :D De akkor mit tehetsz? Mondok pár példát, amit a pszichológusok is javasolnak, de amúgy a józan paraszti ész is ezt diktálja:
- tarts fenn egy hidat, egy nyitott ajtót, ahol tud közeledni hozzád a gyerek
- nem legyél ítélkező, ne degradáld
- inkább legyél elfogadó, türelmes, megértő és nyitott.
- ha lehet ne kritizáld egyfolytában. Gondolj bele, ha valaki folyton basztatna téged, te szívesen kommunikálnál vele? Na ugye! :)
- próbáld meg elfogadni a kamaszod gondolatait, érzéseit és véleményét. Van neki, hidd el. És neki fontos is. A barátai meghallgatják. Ha te nem, akkor tőled elfordul és keres olyat, aki megérti.
- legyél jelen az életében! Oké, hogy haza mész, bezombulsz a tv elé, vagy nyomod a telefont, de figyelj oda, amikor a gyereked beszél. Tegyél fel kérdéseket, érdeklődj a dolgai felől, mutasd meg neki, hogy valóban érdekel téged, amit mond. Ne vágj a szavába, ne szakítsd félbe, és kerüld az azonnali válaszokat vagy tanácsokat. NEM KELL NEKI azonnali megoldás. Csak ki akarja magából beszélni! Egyszerűen csak hallgasd meg és hagyd, hogy a kamasz kibeszélje magát.
- legyenek világosak az elvárásaid vele szemben, de tartsd tiszteletben a gyerek önállóságát, érzéseit. Ne csapongj, hogy ma ezt várod el, holnap azt.
- ha közelít a gyerek, vagy azt látod, hogy befordul, csinálj magatoknak időt, amikor nincs főzés, munka, család,tv, semmi, csak Te és Ő. Telefonok kikapcs és csak egymásra figyeljetek. Erre hívd fel az ő figyelmét is, hogy most minden figyelmed, csak az övé, így tegyen ő is.
- robbantsd ki otthonról magatokat,csinálj közös programot. Igazából mindegy mit. Séta, kirándulás, bringázás, edzés,stb. A lényeg, hogy közösen éljétek át és pozitív élménye legyen veled kapcsolatban. Ha valakivel pozitív élményed van, sokkal könnyebben megnyílsz neki!
- ha egy adott téma, beszélgetés nehéz, adj időt a gyereknek, hogy feldolgozza az érzéseit. Majd később visszatér a beszélgetéshez. Főleg, ha ő kezdeményezte.
- ha úgy látod, hogy képtelen vagy egyedül megoldani, kérj segítséget. Kereshetsz engem is, vagy pszichológust, mindegy kit, a lényeg, hogy egy külső személynek sok esetben jobban megnyílik a gyerek.
Higgyétek el, most, hogy ilyen sok kamasszal dolgozom, nincs velük gond, egyszerűen nincs kivel kibeszélni a dolgaikat, a szüleik egyből lehurrogják őket, vagy elmondják, ő hogy oldaná meg és a gyerek hülye, ha nem azt csinálja és ez a sok sok feszültség sehol sem sül ki, csak gyülemlik bennük. Nálam ezt kiengedjük, jókat röhögünk, ha nagyképű a gyerek és keménykedik, hogy legyőzzön, akkor virtuálisan seggbe rúgom, aztán megtaláljuk a közös hangot és visszakerül a normális sínre, ahol aztán tök korrekten tudnak kommunikálni a szüleikkel. Sokkal értelmesebbek a mai fiatalok, mint mi voltunk. 100x több impulzus éri őket egy napa alatt,mint minket anno egy év alatt. És erre nincsenek felkészülve. Sem ők, sem ti! :) De egy kis odafigyeléssel és türelemmel ez megoldható!
Ha szükséged van rám, itt megtalálsz: www.szigetigabesz.hu

Nálatok mi a helyzet otthon? :)

Dobálja nekem fel a face,a hírportálok cikkeit.Ki vetkőzött bikinire és villantott testet. Kibaszok én veletek és felrakok bikinis képet magamról! :D :D

Minden amiben hiszel....

Minden amiben hiszel önmagaddal kapcsolatban, az valósággá válik. Nézd meg, milyen könnyen tudsz teremteni negatív gondolatokat.
- ez nem fog sikerülni
- kevés vagyok ehhez
- nekem ez nem megy
- nem vagyok elég jó
És milyen nehéz pozitív gondolatokat magadra erőltetni:
- sikerülni fog!
- képes vagyok rá!
- meg tudom csinálni!
- megvan hozzá a tudásom!
A vicc, hogy ugyan annyi energiába kerül a negatív gondolatot elültetni a fejedbe ,mint a pozitívat! A különbség csak annyi, hogy az emberek 80%-a hajlamos inkább a negatív érzést elhinni, mint a motiváló pozitív gondolatot. Sajnos az emberek nagy része hajlamos a negatív gondolatokra koncentrálni és könnyebben elhinni azokat. A negatív gondolatokhoz való ragaszkodás oka lehet az önbizalom hiánya, a korábbi negatív tapasztalatok, vagy egyéb külső hatásoknak köszönhető. Az önkritika, a félelem vagy a szorongás lehetnek olyan tényezők, amelyek elősegítik a negatív gondolatok terjedését.
Aki elhiszi végre, hogy nincs előtte más akadály, csak az ő negatív gondolata, önképe és képes ezen változtatni, az elindul a siker útján!
Mi kell hozzá?
- a pozitív gondolkodást gyakorolni
- hinni önmagadban, bízni a saját képességeidben
- célok kitűzése és azok elérése
Fontos, hogy belásd, időt kell adnod magadnak. Ahogy évekig romboltad magad a negatív gondolatokkal, most a pozitív gondolatokkal kell bombáznod azokat a falakat. Szánj elég időt a személyes fejlődésedre és az önbizalmad felépítésére.
A gondolataid és a hozzáállásod befolyásolják az életedet. Eddig negatívan tették ezt. Most fordíts ezen!
Ha tudatosan fókuszálsz a pozitív gondolatokra és a saját képességeidre, akkor egyre inkább hinni fogsz önmagadban és képes leszel elérni a kitűzött céljaidat. Ez nem atomfizika! :) Nem kell tőle beszarni. Csak szeresd magad annyira, hogy legyél a saját belső mentorod, aki azt mondja: KÉPES VAGYOK RÁ! :)
Ha segítség kell, gyere el hozzám és megtanítom, hogyan kell: www.szigetigabesz.hu

Te hogy állsz az önbizalommal? :) Mi motivál?

Jó bizonyítvány, átlagos bizonyítvány!

Amikor gyerek voltam, tudtam, hogy olyan magasról leszarom a sulit, hogy csoda, ha nem bukom meg pár tárgyból. Nem hülye voltam, csak lusta tanulni. :) Más akkor kapott jutalmat, ha ötöst vitt haza, engem már egy hármasért is kivitt apu a vidámparkba :D Ünnep volt!
Amikor bekerültem szakközépbe, pont előtte váltak el a szüleim, nem igazán jártam be az első 3 hónapban. Volt egy osztálytársam, aki a félévi bizi előtt rettegett az apjától, ha nem lesz majdnem szín ötös, akkor ki fog kapni. Amikor megkaptuk a bizit, ott ült tőlem 3 padra és elsírta magát. Páran felnevettek, én nem ért***em, miért kell ezen sírni. De a szünetben azt mondta, agyonveri az apja, ha ezt a bizonyítványt meglátja.
Pár napos szünet jött, mert valamit felújítottak a suliban, így csak következő hétfőn mentünk suliba. Ő nem jött. aztán szerdán bejött az osztályfőnökünk, aki elmondta, hogy a Zoli meghalt. Igazán fel se fogtuk mi történt. Együtt mentünk a temetésre és nem értettük, miért? Öngyilkos lett :( Úgy rettegett az apjától, hogy ezt t***e.
Nem tudom, mi volt az igazság,sose tudtuk meg.

De sok gyerektől hallom, hogy a szülők miatt olyan nyomás van rajtuk, ami miatt feszülnek. De ér ez ennyit? Egy qrva bizonyítvány?
A sok bezzeg szülő a sok bezzegre hajtott gyerekével, akivel lehet villogni a facebook-on, az ismerősök előtt, hogy milyen jó bizonyítványa lett, dicséretet kapott, oklevelet, stb.
És aki nem? Az már nem is ér semmit? Őt nem kell ugyan úgy szeretni? Rá nem lehet büszkének lenni? Ő nem érdemli meg, hogy a szülei kitegyék a képét a facebookra, hogy elballagott, vagy évet zárt?
Nincs fontosabb a gyerek boldogságánál. Hogy kiegyensúlyozott legyen és örömmel tanuljon. Ne nyomást és kínt érezzen. Ne féljen, ne rettegjen.
A nyári szünet alatt ezen gondolkozzatok el és jövőre örüljetek a kettesnek is, ha épp az jött össze!

Amikor azt mondják lehetetlen..... :D
...akkor mondom én, hogy oké, akkor én megcsinálom! :D
Amióta kiderült 2019-ben, hogy állítólag 30%-on működik a szívem, mindenki azt mondta, innentől kezdve semmi fizikai munka, megterhelés, nem fog menni!
Én meg ott hallgattam a dokit és azt mondtam, hogy pár év alatt rendbe fogom magam tenni annyira, hogy ne legyen különbség köztem és mások között. Persze volt, hogy nem szedtem a gyógyszereimet, aztán meg úgy szedtem, ahogy én gondoltam :D na akkor qrva sokszor rosszul voltam :D és nem tanultam az önfejűségemből. Aztán februárban kaptam segítséget, egy jó kardiológust, aki beállította a bogyóimat, utána pedig elkezdtem direkt terhelni magam és mozogni. Először nappali kanapéról feláll, kisétál a konyhába, leül egy székre,feláll, vissza a nappaliba, leül a kanapéra. Ezt 20x, aztán 30x és így tovább. Elkezdtem magam körül a projekteket, hogy mindig mozgásban legyek. Lakásban átrendezni helyeket, kertben ültetni, stb. Közben szedek több étrend kiegészítőt, amik segítenek támogatni a szervezetet. És ami pl tök jó a szívnek, az a Panangin forte a 60db os, napi 3x. Sose hittem a reklámoknak, ezt kipróbáltam és qrva jó!
A tavalyi nyarat kb a lakásban éltem át. Annyira megviselt a meleg.
Most....
Rávettem magam, hogy igyak. Sose voltam szomjas, így most direkt mindig fél litereket letolok egyszerre. Csak vizet és izotóniás italt. Utóbbi nekem muszáj. Nem iszom üdítőt, se cukros szörpöket már.
És ami miatt ezt írom.
Stitch imádja a vizet.Imád fürdeni. A gazdi-anyujánál,ahol a tesói élnek, van tó, mindig abban fürdik, így beígértem neki tavaly, hogy lesz saját tava. És nem tartottam be. De ma igen. És ami öröm, hogy ebben 35 fokban, ketten, egy segítőmmel terítettük le a geo textilt, raktuk le a 30m2 fóliát, pakoltuk a sziklákat, amik 10-50kg közt mozognak. Ittuk a vizet literszám, patakokban folyt rólunk a víz, de már csak a kavics van hátra, a virágok, még bele pár szikla ,víz és a halak. :) Az a hétvégén meglesz.
Ami 4 éve lehetetlen volt a doki szerint, az ma megtörtént! És lehet, hogy holnap, egy hét, vagy egy hónap múlva megáll a ketyegőm, de akkor is megcsináltam, amiről azt mondták, nekem ez lehetetlen! :) És már nem "beteg vagyok tudattal" halok meg! :)
És Stitch olyan boldog volt, amikor kirohant és látta, hogy végre készül a tó! Aztán a gyepszőnyeg jön :)
És ez NEM ÖNFÉNYEZŐ poszt. Hanem azt szeretném, ha megértenétek, hogy bár nem vagyunk képesek bármire és mindenre, de rengeteg dolog igen is rajtunk múlik és ha belefektetünk erőt, időt és energiát, akkor elérhetjük a céljainkat! :)

Nektek volt az életetekben olyan, amire azt mondták, hogy lehetetlen, de te megcsináltad? Vagy amiről te hitted, hogy képtelen vagy rá és mégis sikerült? :)